
A nyuszi aranyos, de gondoskodást igényló háziállat
Fotó: Farkas Orsolya
Húsvét közeledtével évről évre felbukkan ugyanaz a jelenség: a csokoládényuszi mellé sok családban élő állat is kerül a kosárba. A döntés azonban gyakran pillanatnyi – a következményei viszont hosszú távúak. Néhány hét elteltével a „meglepetésből” könnyen teher lesz, a nyuszik pedig sok esetben menhelyeken, parkokban vagy egyszerűen az utcán végzik.
2026. április 01., 16:262026. április 01., 16:26
A kicsi, játékos nyulak első látásra ideális ajándéknak tűnnek, különösen gyerekek számára. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ünnep elmúltával sok család szembesül azzal, hogy az állattartás nem merül ki a „cukiság faktorban”.
A Digi24 beszámolója szerint a zernyesti menhelyen például több olyan állat is él, amelyet ajándékként vásároltak, majd rövid időn belül meguntak. Egyikük, Jo, egy kisgyeArek ajándékaként került a családba, de miután „rendetlenséget csinált” és kábeleket rágott meg, végül egy apró ketrecbe zárták. Az állatvédők szerint ez tipikus történet: a vásárlás pillanatában sokan nincsenek tisztában azzal, mivel jár egy nyúl tartása.
A nyulakat gyakran „könnyű” háziállatként hirdetik, valójában azonban összetett igényeik vannak.
Az állatvédők szerint a problémák jelentős része abból fakad, hogy a nyulat sokan ketrecbe zárható, „díszállatként” képzelik el. Ezzel szemben a valóság: zajos lehet, éjszaka aktív, és ha nem kap megfelelő környezetet, könnyen kárt tesz a lakásban.
A jelenség nem korlátozódik a nyulakra. Húsvét környékén sok helyen csibéket, kiskacsákat is vásárolnak ajándékba. Ezek az állatok azonban gyorsan kinőnek a „cukiság fázisból”, tartásuk pedig speciális körülményeket igényel – így gyakran ugyanarra a sorsra jutnak, mint a nyulak.
A probléma nem romániai sajátosság: az Egyesült Államokban a nyúl az egyik leggyakrabban elhagyott háziállat, míg az Egyesült Királyságban évek óta futnak kampányok a „A rabbit is not just for Easter” (A nyúl nem csak húsvétra van) üzenettel.
A menhelyek tapasztalata szerint a jelenség mindenhol hasonló: az ünnep után megnő a „feleslegessé vált” állatok száma, miközben ezek az állatok a természetben nem képesek önállóan túlélni.
A romániai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a klasszikus állatmenhelyek többsége nem is fogad nyulakat. Az önkormányzati és nagyobb civil menhelyek elsősorban kóbor kutyák és macskák ellátására rendezkedtek be, gyakran így is túlterhelten működnek.
Léteznek ugyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten nyulak mentésével foglalkoznak, de ezek kapacitása korlátozott, és messze nem tudják lefedni az igényeket. Így a megunt húsvéti „ajándatok” sok esetben egyszerűen láthatatlanná válnak a rendszer számára, hisz a nagyvárosokban a legtöbben arra sem veszik a fáradságot, hogy egy gazdának, tenyésztőnek adják az állatot.
A közel-keleti háború sok román állampolgár nyaralási terveit felborította, a feszült helyzet érintette azok utazását, akik például Izraelbe akartak repülni közvetlenül a konfliktus kitörése után.
A román és az európai bűnüldöző szervek közötti együttműködés az elmúlt években látványosan megerősödött.
Törvénytelen munkálatokat tártak fel a hatóságok egy Hargita megyei természetvédelmi területen, az ügyben feljelentést tettek.
Huszonnégy óráig érvényes, egylejes napijegy bevezetését javasolja Călin Bibarț aradi polgármester a helyi tömegközlekedési vállalat járatain. Ez válasz az üzemanyagárak drágulására, illetve a közösségi közlekedés használatának ösztönzése.
A Maros megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz fordult a rendőrség annak a két dicsőszentmártoni kislánynak az ügyében, akiket az eltűnésük után egy nappal találtak meg.
Előzetes letartóztatásba helyezte az Aradi Bíróság azt a 19 éves Bákó megyei illetőségű fiatalembert, aki miután balesetet okozott, és vérvételre a kórházba kísérték, rátámadt a rendőrre és megpróbálta elvenni a szolgálati fegyverét.
A Maros megyei környezetőrség 45 ezer lejre bírságolta meg Marosludas polgármesteri hivatalát, miután március 24-én tűz ütött ki egy illegális hulladéklerakóban, amelyet 72 órás beavatkozás után sikerült eloltani.
Az Arad megyei Nagylak polgármestere elképzelhetőnek tartaná, hogy közigazgatásilag a magyar határ menti városhoz csatolják a szomszédos Sajtényt és Németpereget, hogy így tegyék költséghatékonyabbá a települések működését.
Kilenc új Wizz Air-járat indul március 29. és 31. között Marosvásárhelyről – közölte hétfőn a Transilvania Nemzetközi Repülőteret működtető Maros megyei önkormányzat.
Előkerült hétfőn a vasárnap elveszett két dicsőszentmártoni kislány, Rebeca és Melisa – közölte Facebook-oldalán a román belügyminisztérium (MAI).
szóljon hozzá!