
A nyuszi aranyos, de gondoskodást igényló háziállat
Fotó: Farkas Orsolya
Húsvét közeledtével évről évre felbukkan ugyanaz a jelenség: a csokoládényuszi mellé sok családban élő állat is kerül a kosárba. A döntés azonban gyakran pillanatnyi – a következményei viszont hosszú távúak. Néhány hét elteltével a „meglepetésből” könnyen teher lesz, a nyuszik pedig sok esetben menhelyeken, parkokban vagy egyszerűen az utcán végzik.
2026. április 01., 16:262026. április 01., 16:26
A kicsi, játékos nyulak első látásra ideális ajándéknak tűnnek, különösen gyerekek számára. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ünnep elmúltával sok család szembesül azzal, hogy az állattartás nem merül ki a „cukiság faktorban”.
A Digi24 beszámolója szerint a zernyesti menhelyen például több olyan állat is él, amelyet ajándékként vásároltak, majd rövid időn belül meguntak. Egyikük, Jo, egy kisgyeArek ajándékaként került a családba, de miután „rendetlenséget csinált” és kábeleket rágott meg, végül egy apró ketrecbe zárták. Az állatvédők szerint ez tipikus történet: a vásárlás pillanatában sokan nincsenek tisztában azzal, mivel jár egy nyúl tartása.
A nyulakat gyakran „könnyű” háziállatként hirdetik, valójában azonban összetett igényeik vannak.
Az állatvédők szerint a problémák jelentős része abból fakad, hogy a nyulat sokan ketrecbe zárható, „díszállatként” képzelik el. Ezzel szemben a valóság: zajos lehet, éjszaka aktív, és ha nem kap megfelelő környezetet, könnyen kárt tesz a lakásban.
A jelenség nem korlátozódik a nyulakra. Húsvét környékén sok helyen csibéket, kiskacsákat is vásárolnak ajándékba. Ezek az állatok azonban gyorsan kinőnek a „cukiság fázisból”, tartásuk pedig speciális körülményeket igényel – így gyakran ugyanarra a sorsra jutnak, mint a nyulak.
A probléma nem romániai sajátosság: az Egyesült Államokban a nyúl az egyik leggyakrabban elhagyott háziállat, míg az Egyesült Királyságban évek óta futnak kampányok a „A rabbit is not just for Easter” (A nyúl nem csak húsvétra van) üzenettel.
A menhelyek tapasztalata szerint a jelenség mindenhol hasonló: az ünnep után megnő a „feleslegessé vált” állatok száma, miközben ezek az állatok a természetben nem képesek önállóan túlélni.
A romániai helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a klasszikus állatmenhelyek többsége nem is fogad nyulakat. Az önkormányzati és nagyobb civil menhelyek elsősorban kóbor kutyák és macskák ellátására rendezkedtek be, gyakran így is túlterhelten működnek.
Léteznek ugyan kezdeményezések, amelyek kifejezetten nyulak mentésével foglalkoznak, de ezek kapacitása korlátozott, és messze nem tudják lefedni az igényeket. Így a megunt húsvéti „ajándatok” sok esetben egyszerűen láthatatlanná válnak a rendszer számára, hisz a nagyvárosokban a legtöbben arra sem veszik a fáradságot, hogy egy gazdának, tenyésztőnek adják az állatot.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!