Nacsa Lőrinc: mi közösen, magyarok bebizonyítottuk, hogy ma is méltók vagyunk örökségére
Fotó: Facebook/Antal Géza
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szerdán Kolozsváron.
2025. augusztus 20., 16:252025. augusztus 20., 16:25
2025. augusztus 20., 18:132025. augusztus 20., 18:13
Nacsa Lőrinc a Szent Mihály-templomban vett részt a nemzeti ünnep és az új kenyér megáldása alkalmából tartott ökumenikus ünnepségen.
Az államtitkár a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, a Pro Agricultura Alapítvány szervezésében megvalósult ünnepségen mondott beszédében a magyar népnek a Szent István-i örökség melletti ezeréves kiállását hangsúlyozta.
Ezért tudtunk megmaradni ezer éven át itt a Kárpát-medencében, és az eljövendő ezer évben is ez fog bennünket megtartani” – húzta alá.
Nacsa Lőrinc felidézte, augusztus 20-át az aktuális politikai érdekeknek megfelelően sokszor megpróbálták megváltoztatni, más jelentéstartalommal megtölteni, átnevezni, de valódi értékét sosem tudták kitörölni a magyar emberek szívéből.
– mondta. Hozzátette: a magyarok megtanulták fenntartásokkal kezelni a pillanatnyi múló ideológiákat és felismerni a valódi értékeket, amelyekre szilárd jövőt lehet építeni, mint a magyarság, kereszténység, európaiság.
„Ezek azok az eszmék, amelyre államalapító Szent István királyunk országát építette, s amelyek ezer év távlatából sem veszítettek értékükből. Ezért mi ma is erre a hármasra kívánunk építkezni” – összegezte. Közölte, Szent István bölcsen döntött, amikor bevezette Magyarországot Európába, mivel a kontinens akkor a biztonságot, a békét és a kereszténységet jelentette. Úgy vélte, ma épp ezek az eszmék kerültek veszélybe.
és ebből ma sem vagyunk hajlandóak engedni” – húzta alá.
Az államtitkár hangsúlyozta, a magyaroknak a keresztény értékrendjük és nemzeti önazonosságunk adott erőt, tartotta meg őket a szétszakítottságban is, ami „közös érdem”.
„A Kárpát-medence magyar közösségei, a diaszpóra magyarsága és az anyaországi magyarok mind közösen alkotjuk a nemzetet, amely nem ismer sem földrajzi, sem lelki határokat. Együtt építjük és erősítjük a bennünket összefűző köteléket” – mondta. Hozzátette, büszkeségre ad okot, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, „amely nemcsak partnere, hanem kezdeményezője is ennek az építkezésnek.
Az új kenyér megáldása alkalmából tartott ökumenikus ünnepség
Fotó: Facebook/Antal Géza
Ez a magyar nép számára az összetartozást is jelenti, mivel a programnak karitatív, nemzetegyesítő jellege van.
„Nekünk minden egyes búzaszem számít, éljen bárhol a világon” – jelentette ki a program nevét parafrazálva.
Bejelentette, hogy a program keretében Kolozs megyében több mint 15 tonna búza gyűlt össze. Az idei lisztet és kenyeret a kalotaszentkirályi és válaszúti szakiskoláknak ajánlják fel.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Szent István király személye mellett az általa alapított államra emlékeztetett, és arra, hogy volt időszak, amikor a magyar államiságot Erdély tartotta meg.
– mondta az Erdélyi Fejedelemség korára utalva.
A nemzeti ünnepen tartott ökumenikus szertartáson László Attila Kolozs-dobokai római katolikus főesperes, Fehér Attila evangélikus-lutheránus esperes, Gál Sándor református kancellár és Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész mondott imát és áldást az új kenyérre.
Az ünnepségi alkalmat Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika pusztinai népdalénekesek éneke és Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész szavalata tette ünnepélyesebbé.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
szóljon hozzá!