Nem idegen a környezetétől, szépen illeszkedik a faluképbe a kalotaszentkirályi művelődési ház
Fotó: Andreea Marchiș
A népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont Tulogdy László számára Kalotaszentkirály művelődési házának tervezésekor. A lapunknak nyilatkozó kolozsvári építész a tájba és a faluképbe illeszkedő épületet szeretett volna létrehozni, amely nem idegen a környezetétől, hanem összegzi az eddigi építészeti értékek gondolatiságát, miközben képes azokat a jövő felé továbbvinni. A Kolozs megyei településen létrehozott új művelődési ház rendeltetéséről, a falusi turizmus felé nyitásáról Póka András György polgármesterrel is beszélgettünk.
2025. december 17., 07:592025. december 17., 07:59
Egyszerre őrzi a kalotaszegi építészet hagyományait és felel meg a 21. század közösségi igényeinek Kalotaszentkirály új művelődési háza, amelynek augusztusi felavatása óta magyar és román ajkú látogatók egyaránt a csodájára járnak. Póka András György, a Kolozs megyei település polgármestere a Krónikának úgy fogalmazott, az épületet „kicsit Kós Károlyosra, kicsit makoveczesre” álmodták meg, ezért nem szerették volna beérni az Országos Befektetési Vállalat (CNI) által kínált típustervekkel.
A község további 265 ezer eurót fordított a tervezésre és infrastruktúrára: közművekre, parkra, megvilágított sétányokra és parkolóhelyekre. A végeredmény egy 1133 négyzetméteres kulturális központ alagsorral és tetőtérrel, amely minden korszerű energetikai és szigetelési követelménynek megfelel.
A tervezéskor a kalotaszegi építészet formavilágából ihletődtek
Fotó: Andreea Marchiș
Lapunk megkeresésére a művelődési házat tervező Tulogdy László felidézte, hogy számára az első pillanattól kezdve fontos volt a meglévő épületet körülvevő zöldövezet, fás kiskert, amelyet mindenképp meg akart menteni és semmiképp nem szeretett volna ráépíteni erre a szép, faluközponti jellegű térre. „Egy építész mindig a helyi adottságokból és a tervezési témából indul ki, de legalább ilyen fontos a szellemi értékek továbbadása is.
Ebben az esetben a népi környezet és kultúránk továbbörökítése volt az elsődleges szempont. Olyan, a tájba és a faluképbe illeszkedő épületet szerettem volna létrehozni, amely nem idegen a környezetétől, hanem összegzi az eddigi építészeti értékek gondolatiságát, miközben képes azokat a jövő felé továbbvinni. Számomra ez az épület célja: példaadó módon megmutatni, hogyan lehet egy népi környezetbe új épületet tervezni” – hangsúlyozta a kincses városi szakember, aki Szegedi-Tánczos Katalin kolozsvári társtervezővel közösen álmodta meg az épületet.
A ház anyaghasználata is a helyi hagyományokat követi: fehérre vakolt falak, fa és kő kombinációja
Fotó: Andreea Marchiș
Mint kifejtette, a mai kor egyik nagy problémája, hogy sok esetben megszakad a kapcsolat a hagyományainkkal: elhagyjuk a régi anyagokat, figyelmen kívül hagyjuk az évszázadok alatt kialakult építészeti rendet, és ezzel értékek vesznek el. „Én ezzel szemben azt szerettem volna feleleveníteni, hogyan lehet a kalotaszegi építészet formavilágából merítve, tisztelettel közelíteni a hagyományokhoz. Kós Károly szellemi hagyatékát karoltam fel, ez elsősorban az anyaghasználatban és a formában köszön vissza. A magas, cserépfedésű tetők például mindig is jellemzőek voltak erre a vidékre.
Ez volt az egyik legfontosabb célom, és úgy érzem, sikerült is elérni: amikor Bánffyhunyad felől érkezve ránézek Kalotaszentkirályra, madártávlatból szinte észrevétlen marad az épület. Nem zavarja meg a látványt, természetesen illeszkedik a környezetébe” – magyarázta az építész.
Hozzátette, közelebbről szemlélve a ház anyaghasználata is a helyi hagyományokat követi: fehérre vakolt falak, fa és kő kombinációja. „Ezekkel az anyagokkal dolgoztak elődeink évszázadokon át, és én sem akartam ennél többet. A formálás természetesen kortárs, a saját gondolkodásmódomat tükrözi, de az alapelvek változatlanok maradtak. Az épület tudatosan a belső udvar felé nyílik, minden fő funkció ehhez a közösségi térhez kapcsolódik. A cél az volt, hogy ne csupán egy épület szülessen, hanem valódi közösségi központ jöjjön létre” – részletezte a tervező.
A közösség máris megtöltötte élettel a művelődési házat
Fotó: Sâncraiu - Sat European de Tineret 2025
Tulogdy László kiemelte, számára mindig alapvető törekvés, hogy amikor ilyen környezetben tervez, a hagyományokat át tudják menteni a jelenbe és a jövőbe. „Fontosnak tartom, hogy ne feledkezzünk meg azokról az értékekről, amelyek egykor természetesek voltak, ma viszont sokszor háttérbe szorulnak. Az épület elhelyezése a telken, az anyaghasználat, a térszervezés, a tetőszerkezet mind-mind olyan részletek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy ház valóban illeszkedjen a környezetéhez. Ez az épület ugyanakkor nem öncélú alkotás. Szerettük volna megmutatni, hogy lehet így is tervezni, lehet így is építkezni” – fogalmazott a Krónikának a kolozsvári építész.
Egyébként a kalotaszentkirályi művelődési házra nemrég egy kolozsvári építkezési vállalkozó, Călin Roșu is felfigyelt. A minőségi építkezéseket, az épített örökség védelmét közösségi oldalán előszeretettel népszerűsítő, ugyanakkor a kontár munkát kíméletlenül ostorozó szakember nemrég rövid videóban mutatta be követőinek a kalotaszegi épületet. „Ennek modellnek kellene lennie. Ha mindenütt úgy építkeznének Romániában, mint itt, nem szembesülnénk olyan problémákkal, mint a költségvetési hiány meg egyebek” – hangoztatta Călin Roșu.
A művelődési ház rendeltetéséről Póka András György polgármester beszélt bővebben. Mint mondta, az épület augusztusi átadását követően gyorsan benépesült. A helyi fiatalok és kulturális csoportok birtokukba vették a tereket:
A kitüntetéshez kapcsolódó programok jelentős része a művelődési ház falai között valósult meg, a fiatalok egész éves tevékenységekkel töltik meg az épületet.
Hamarosan megtelnek a polcok könyvekkel
Fotó: Andreea Marchiș
A házban fitnesztermet is kialakítottak, amelyet önkéntes felügyelettel működtetnek. Idén kizárólag a községbeliek használhatták, ám jövőre szeretnék szélesebb körben megnyitni. Az olvasószobát már berendezték, jelenleg a könyvtár kialakítása zajlik a kötetetek átvizsgálása, szelektálása, illetve új darabok beszerzése által.
A kalotaszentkirályi elöljáró arról is beszélt lapunknak, hogy jövő évben a nagyközönség előtt is szeretnék megnyitni a művelődési házat. „Mivel most sok előadótermünk van, a turizmus előtt is meg lehet nyitni. Több teremben párhuzamos rendezvények zajlódhatnak: csapatépítők, kulturális események, konferenciák” – magyarázta. Hozzátette, a fiatalok aktivitása továbbra is meghatározó, decemberben három karácsonyi koncertet tartanak, és egész évben folyamatos programokkal jelentkeznek. Ugyanakkor a közösségépítés is kiemelt szerepet kap: a kvízbajnokságok például több generációt mozgattak meg, alkalmanként 120 résztvevővel.
Edzőterem is található a korszerű épületben
Fotó: Andreea Marchiș
A polgármester hangsúlyozta, hogy az épület funkcióját egyértelműen a kultúrához kívánják kötni: „A kultúra szerepét töltheti be. Nem célunk semmiképpen megnyitni nagy bálok előtt ezt a modern épületet” – szögezte le az elöljáró.
A művelődési ház küldetése tehát főként az, hogy otthont adjon mindannak, ami Kalotaszentkirálynak érték:
Az új művelődési ház így nem csupán építészeti látványosság vagy korszerű intézmény; sokkal inkább a falu identitását megerősítő kulturális központ, amely egyszerre őrzi Kalotaszeg múltját és nyit teret a jövőnek.
Kalotaszentkirályi a 2025-ös év után 2026-ra is elnyerte az Európai Ifjúsági Falu címet
Fotó: Sâncraiu - Sat European de Tineret 2025
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Ragyogó napsütésben főzték szombaton a csipkebogyólekvárt Kalotaszentkirályon, ahova számos környékbeli és anyaországi látogató érkezett a hétvégén. A Kolozs megyei településen ugyanis 18. alkalommal szervezték meg a csipkebogyó-fesztivált.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
Házi feladatnál, információkeresésnél, sőt lelki gondok esetén is mesterséges intelligenciához fordulnak a romániai kamaszok, miközben többségük sem az iskolában, sem más hiteles forrásból nem kap útmutatást az AI biztonságos és felelős használatáról.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
A bűnbanda tagjai 16 és 56 év közöttiek, köztük hat férfi és egy nő.
A városvezető korábbi bejelentése szerint a kedvezmény kompenzálná a helyi adók és illetékek drasztikus emelését, ezenkívül növelné a tömegközlekedés kihasználtságát, előnyben részesítené a környezetkímélőbb utazást a saját gépjárműhasználattal szemben.
Intenzív tankönyvíró képzést tartottak Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Biológia Karán, a három napos esemény célja volt, hogy élja, hogy átfogó képet nyújtson a tankönyvírás elméleti alapjairól és gyakorlati folyamatairól.
Rendőrségi eljárás indult egy kolozsvári buszon történt incidens miatt, amely során magyarul beszélő fiatalokat ért verbális támadás. Az ügyben gyűlöletkeltés gyanújával vizsgálódnak a hatóságok, szemtanúkat keresnek.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megdöbbenéssel értesült a hétvégén Kolozsváron történt incidensről, amelynek során magyar anyanyelvű fiatalokat ért verbális megfélemlítés egy városi buszjáraton – szögezi le hétfői közleményében az intézmény.
Fagyos időre, erős szélre és hóviharokra figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás