
Fotó: Haáz Vince
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
2024. április 06., 11:412024. április 06., 11:41
A Kultúrpalotában tartott vetítése után Lóth Balázs rendező, Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész válaszolt a közönség kérdéseire. A nézők között többen is voltak olyanok, akik második alkalommal látták az alkotást.
Rákay Philip elmondta: több mint 1400 fős stáb nevében állnak a marosvásárhelyi nézők előtt, és nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója, amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Néhány adat is elhangzott a filmről, mely eredeti helyszíneken, de hatezer jelmezzel, nagy mennyiségű díszlettel készült.
„Meg kellett építenünk egy több hektáros díszletet, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruáltuk, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire” – ecsetelte a kreatív producer.
a színészek fejében egy térképet kellett „összerakni”, hogy tudják, épp hol járnak a történetben. Aláhúzta: a filmet a stáb összes tagja „szikrázó szemekkel”, teljes szívéből csinálta, mert „a magyarság történetét csinálhatták meg filmben”.
Horváth Lajos Ottó köszönetet mondott a marosvásárhelyieknek a „lenyűgöző” fogadtatásért, és színészi szemszögből mesélt a forgatásról. Közölte: miután elolvasták a forgatókönyvet, alapos előkészítő folyamaton mentek keresztül, a színészek nagyon „meg voltak támogatva”, ami magyar filmek esetén szokatlan. Közölte, ő „érzelmi térképet” és „technikai térképet” is készített a fejében a munkához.

A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Rákay Philip a film cselekményének történelmi hitelességét firtató nézői kérdésre elmondta: próbáltak felkészülni a történtekből, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de ha pontosan követték volna a történteket, „akkor most néznénk egy viszonylag unalmas filmet”. Mint mondta, a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”.
Az elmúlt hetek vetítései visszaigazolták ezt a törekvést – mondta. Hangsúlyozta: ez egy kalandfilm, van fiktív szál benne, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, és emlékeztetett, hogy sok történelmi filmben vannak kitalált szálak.
– idézte kijelentését az MTI.
Fotó: Haáz Vince
Lóth Balázs a színészek kiválasztása kapcsán elmondta: nem az volt a cél, hogy a legismertebb magyar színészeket sorakoztassák fel, kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték. Nem csak budapesti és magyarországi színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
A filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi közölte: hétvégén több erdélyi városban tartanak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót.
Mint ismeretes, Erdély több városában a magyarországi bemutatóval egy időben, március 15-ét követően is vetítették a Most vagy soha! című filmet, akkor három nap alatt 11 ezren látták – közölte korábban a forgalmazó. Az alkotást olyan partiumi és erdélyi településekre is elvitték, ahol nem üzemel mozi.

Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.
Krasznahorkai László, Gyula városának első Nobel-díjas írója egy különleges ajándékkal gazdagította a magyarországi történelmi fürdővárost: Nobel-díjának egy hiteles másolatát adományozta szülővárosának.
Kortárs költők részvételével tartott panelbeszélgetéssel, koncerttel ünneplik a magyar kultúra napját január 24-én, szombaton Erdélyben, a gyalui várkastélyban – tájékoztatta az MTI-t a rendezvény szervezője, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A budapesti Nemzeti Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös nyilatkozatot bocsátott ki az előadásról, amelyet Tompa Gábor, a kincses városi teátrum igazgatója állít színpadra a magyar fővárosban, ám a bemutató elmaradt.
A Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett film, az Egyik csata a másik után című fekete komédia, valamint a Hamnet című dráma vitte el a vasárnap este a kaliforniai Beverly Hillsben megrendezett 83. Golden Globe-díjátadó filmes fődíjait.
Szentes Zágon kolozsvári művész GDAŃSK50 Photo Remake Project fotókiállításával ünnepli a romániai fotóművészet napját Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ.
Szakmai tényfeltáró bizottság alakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára – közölte a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték a magyar koronázási palástot vitrinjéből a Magyar Nemzeti Múzeumban. A történelmi ereklye az épületen belül ideiglenesen egy másik védett helyet kapott.
Meghalt Tarr Béla filmrendező kedden – közölte az MTI-vel Fliegauf Bence rendező a család nevében.
Január 6. a keresztény liturgiában Vízkereszt vagy a Háromkirályok ünnepe, a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete is egyben. A katolikus egyházban a pap megszenteli a vizet, e naphoz számos népszokás is kötődik.
A 2026-os év már most körvonalazódik a közép-kelet-európai koncertnaptárban, és bár Erdély továbbra sem számít turnéközpontnak, idén Kolozsvárra is érkeznek komoly nevek.
szóljon hozzá!