Fotó: Haáz Vince
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
2024. április 06., 11:412024. április 06., 11:41
A Kultúrpalotában tartott vetítése után Lóth Balázs rendező, Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész válaszolt a közönség kérdéseire. A nézők között többen is voltak olyanok, akik második alkalommal látták az alkotást.
Rákay Philip elmondta: több mint 1400 fős stáb nevében állnak a marosvásárhelyi nézők előtt, és nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója, amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Néhány adat is elhangzott a filmről, mely eredeti helyszíneken, de hatezer jelmezzel, nagy mennyiségű díszlettel készült.
„Meg kellett építenünk egy több hektáros díszletet, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruáltuk, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire” – ecsetelte a kreatív producer.
a színészek fejében egy térképet kellett „összerakni”, hogy tudják, épp hol járnak a történetben. Aláhúzta: a filmet a stáb összes tagja „szikrázó szemekkel”, teljes szívéből csinálta, mert „a magyarság történetét csinálhatták meg filmben”.
Horváth Lajos Ottó köszönetet mondott a marosvásárhelyieknek a „lenyűgöző” fogadtatásért, és színészi szemszögből mesélt a forgatásról. Közölte: miután elolvasták a forgatókönyvet, alapos előkészítő folyamaton mentek keresztül, a színészek nagyon „meg voltak támogatva”, ami magyar filmek esetén szokatlan. Közölte, ő „érzelmi térképet” és „technikai térképet” is készített a fejében a munkához.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Rákay Philip a film cselekményének történelmi hitelességét firtató nézői kérdésre elmondta: próbáltak felkészülni a történtekből, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de ha pontosan követték volna a történteket, „akkor most néznénk egy viszonylag unalmas filmet”. Mint mondta, a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”.
Az elmúlt hetek vetítései visszaigazolták ezt a törekvést – mondta. Hangsúlyozta: ez egy kalandfilm, van fiktív szál benne, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, és emlékeztetett, hogy sok történelmi filmben vannak kitalált szálak.
– idézte kijelentését az MTI.
Fotó: Haáz Vince
Lóth Balázs a színészek kiválasztása kapcsán elmondta: nem az volt a cél, hogy a legismertebb magyar színészeket sorakoztassák fel, kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték. Nem csak budapesti és magyarországi színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
A filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi közölte: hétvégén több erdélyi városban tartanak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót.
Mint ismeretes, Erdély több városában a magyarországi bemutatóval egy időben, március 15-ét követően is vetítették a Most vagy soha! című filmet, akkor három nap alatt 11 ezren látták – közölte korábban a forgalmazó. Az alkotást olyan partiumi és erdélyi településekre is elvitték, ahol nem üzemel mozi.
Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!