Fotó: Haáz Vince
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
2024. április 06., 11:412024. április 06., 11:41
A Kultúrpalotában tartott vetítése után Lóth Balázs rendező, Rákay Philip forgatókönyvíró és kreatív producer, valamint a Farkascht alakító Horváth Lajos Ottó színművész válaszolt a közönség kérdéseire. A nézők között többen is voltak olyanok, akik második alkalommal látták az alkotást.
Rákay Philip elmondta: több mint 1400 fős stáb nevében állnak a marosvásárhelyi nézők előtt, és nem a kritikusok érdeklik őket, hanem a közönség reakciója, amely mindenhol megdöbbentő, bárhol járnak. Néhány adat is elhangzott a filmről, mely eredeti helyszíneken, de hatezer jelmezzel, nagy mennyiségű díszlettel készült.
„Meg kellett építenünk egy több hektáros díszletet, ahol Pest és Buda emblematikus épületeit rekonstruáltuk, a Duna-partot, a Landerer-nyomdát kívül-belül, a Pilvax kávéházat, amely megszólalásig hasonlít az eredetire” – ecsetelte a kreatív producer.
a színészek fejében egy térképet kellett „összerakni”, hogy tudják, épp hol járnak a történetben. Aláhúzta: a filmet a stáb összes tagja „szikrázó szemekkel”, teljes szívéből csinálta, mert „a magyarság történetét csinálhatták meg filmben”.
Horváth Lajos Ottó köszönetet mondott a marosvásárhelyieknek a „lenyűgöző” fogadtatásért, és színészi szemszögből mesélt a forgatásról. Közölte: miután elolvasták a forgatókönyvet, alapos előkészítő folyamaton mentek keresztül, a színészek nagyon „meg voltak támogatva”, ami magyar filmek esetén szokatlan. Közölte, ő „érzelmi térképet” és „technikai térképet” is készített a fejében a munkához.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Rákay Philip a film cselekményének történelmi hitelességét firtató nézői kérdésre elmondta: próbáltak felkészülni a történtekből, történészekkel beszélgettek, korabeli naplókat olvastak, de ha pontosan követték volna a történteket, „akkor most néznénk egy viszonylag unalmas filmet”. Mint mondta, a visszaemlékezésekre alapozva 1848. március 15-én „minden olyan simán ment, mint a karikacsapás”.
Az elmúlt hetek vetítései visszaigazolták ezt a törekvést – mondta. Hangsúlyozta: ez egy kalandfilm, van fiktív szál benne, „a történelmi kisdoktorit nem ebből kell írni”, és emlékeztetett, hogy sok történelmi filmben vannak kitalált szálak.
– idézte kijelentését az MTI.
Fotó: Haáz Vince
Lóth Balázs a színészek kiválasztása kapcsán elmondta: nem az volt a cél, hogy a legismertebb magyar színészeket sorakoztassák fel, kifejezetten friss arcokat, a fiatal nemzedék legjobbjait keresték. Nem csak budapesti és magyarországi színészeknek szerettek volna lehetőséget adni, hanem határon túli színészeknek is az egész Kárpát-medencéből.
A filmet forgalmazó Taylor Projects és A Vándormozi közölte: hétvégén több erdélyi városban tartanak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót.
Mint ismeretes, Erdély több városában a magyarországi bemutatóval egy időben, március 15-ét követően is vetítették a Most vagy soha! című filmet, akkor három nap alatt 11 ezren látták – közölte korábban a forgalmazó. Az alkotást olyan partiumi és erdélyi településekre is elvitték, ahol nem üzemel mozi.
Rekordnézettséget ért el Erdélyben a Most vagy soha! című film, három nap alatt 11 ezren látták – közölték kedden szerkesztőségünkkel a film romániai forgalmazói, a Taylor Projects és A Vándormozi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!