
Leonard Azamfirei rektor
Fotó: Boda L. Gergely
Leonard Azamfirei rektor szerint „erőltetett kísérlet” a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) keretében létrejövő angol kar és a magyar tagozat által évek óta hiába követelt magyar kar ügyét összekapcsolni.
2019. január 18., 11:272019. január 18., 11:27
2019. január 30., 12:332019. január 30., 12:33
A rektor az MTI tudósítójának adott interjúban megerősítette, hogy angol kar létrehozásáról döntött kedden a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem egyesítése révén létrejött marosvásárhelyi egyetem szenátusa.
A felsőoktatási intézmény vezetője hozzátette: a 2019-2020-as tanévtől induló angol kar létrehozását az tette szükségessé, hogy az őszi tanévkezdéstől indul az egyetem hamburgi kihelyezett tagozata, amelyen angol nyelven képeznek orvosokat, és a struktúrát mind a román, mind a német jogszabályoknak meg kell feleltetni.
Hozzátette: az egyetem keretében létrejövő angol kar a MOGYE-n jelenleg is folyó angol nyelvű orvosképzési programot és az ősztől induló hamburgi programot foglalja magába. Megjegyezte: az angol nyelvű oktatásban a tanintézet megannyi magyar tanára is részt vesz.
Az intézmény magyar tagozata által évek óta hiába követelt önálló magyar struktúrákkal kapcsolatban elmondta: amikor 2012-ben az egyetemi szenátus feje fölött átnyúlva akarta az akkori kormány létrehozni a magyar kart, a kormányhatározatot a bíróság érvénytelenítette. Hozzátette: ha a magyar tagozat képviselői akarnak valamit, azt az egyetemi szenátusban kell felvetniük. Fontosnak tartotta, hogy a magyar oktatók szüntessék be a tiltakozásukat, és vegyenek részt az egyetem döntéshozó szerveinek a munkájában. Úgy vélte: eleve kudarcra ítélt az a stratégia, hogy nem vesznek részt a szenátus ülésein, nem mondják el az álláspontjukat, amit aztán a sajtóban jelentetnek meg.
A rektor azt is megerősítette, hogy egy oktató javaslatára a szenátus megszavazta: az egyetem vegye fel Emil Palade román származású Nobel-díjas orvos nevét.
A rektor az MTI-nek elmondta: január 28-ra hívta meg a magyar tagozat képviselőit egy tárgyalásra, amelyen a tagozat valamennyi gondja terítéken lesz. Hozzátette: részéről mindig is megvolt a tárgyalási készség, de ez nem mindig talált viszonzásra a magyar kollégáinál. Példaként említette, hogy a tavalyi egyetemegyesítés előtt két alkalommal is hiába hívta a tárgyalóasztalhoz a magyar tagozat képviselőit, végül neki kellett összehívnia a magyar oktatókat, hogy tájékoztassa az egyetemegyesítésről és válaszoljon a kérdéseikre.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktust 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány úgy próbálta rendezni, hogy kormányhatározattal hozta létre az egyetemen belül a magyar kart. Intézkedése miatt a szociáldemokrata ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben, és megbuktatta a kormányt.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.

Az RMDSZ és a MOGYE magyar oktatói között zajló egyeztetés értelmében január végén találkozóra kerül sor az egyetem vezetőségével, ahol kérni fogják, hogy az önálló angol nyelvű kar mintájára hozzák létre az önálló magyar nyelvű kart is az egyetemen.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
1 hozzászólás