
Péter Ferenc tanácselnök, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke
Fotó: Sándor Csilla
Az RMDSZ és a MOGYE magyar oktatói között zajló egyeztetés értelmében január végén találkozóra kerül sor az egyetem vezetőségével, ahol kérjük, hogy az önálló angol nyelvű kar mintájára hozzák létre az önálló magyar nyelvű kart is az egyetemen – jelentette be csütörtökön Péter Ferenc, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke.
2019. január 17., 18:202019. január 17., 18:20
2019. január 30., 12:332019. január 30., 12:33
A Maros Megyei Tanács elnöki tisztségét betöltő politikus arra reagált, hogy angol nyelvű kar létrehozásáról döntött a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) szenátusa. Péter Ferenc üdvözli az angol nyelvű orvosképzés bővítését, az intézkedés azonban szerinte egyértelműen mutatja: kettős mércével mér a MOGYE, a magyar oktatók és diákok törvényes kérésének sorozatos visszautasításával diszkriminálja a magyar közösséget.
„Miközben az angol nyelvet beszélő, és angolul tanuló diák- valamint munkaközösség önállósodhat, a magyar oktatóknak és diákoknak alá kell vetniük magukat a többség akaratának. Az intézmény vezetősége meg sem próbálja leplezni magyarellenességét” – szerepel az RMDSZ Maros megyei vezetőjének csütörtöki állásfoglalásában.

Angol nyelvű kar létrehozásáról döntött a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) szenátusa – erősítette meg a hírt szerdán az MTI-nek Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője.
Péter Ferenc reagált arra is, hogy az egyetemet George Emil Palade neves orvosról és kutatóról keresztelné el a felsőoktatási intézmény román vezetősége. A tanácselnök úgy véli, Palade semmilyen módon nem kapcsolódik a több mint 70 éves orvostudományi egyetem marosvásárhelyi és magyar múltjához. Közölte, elfogadja a román közösség akaratát, de úgy véli, az lenne a legkevesebb, hogy a Babeș-Bolyai mintáját követve magyar tudósra is emlékeztetne az egyetem neve. A tanácselnök szerint az egyetem marosvásárhelyi múltját és azt a tényt figyelembe véve, hogy ezt az intézményt eredetileg a magyar közösség számára hozták létre, akkor felelnének meg az európai szemléletnek, és azáltal tartanák tiszteletben az európai uniós alapértékeket, ha a marosvásárhelyi magyar orvoslás kiemelkedő személyiségei közül is választanak egy nevet.
„Intézkedéseik nemcsak diszkriminatívak, de törvénytelenek is, hiszen olyan egyetemről beszélünk, amelyet a 2011/1-es oktatási törvény értelmében a multikulturális felsőoktatási intézmények közé sorolnak” – szögezte le az RMDSZ-es politikus, hozzátéve: a törvény életbe lépését követően a MOGYE vezetőségének azonnali hatállyal létre kellett volna hoznia az önálló magyar intézeteket és karokat. Péter Ferenc szerint az egyetem szenátusa évek óta figyelmen kívül hagyja a törvényt, ráadásul újabb meg újabb törvényszegéssel súlyosbítja helyzetét.
A Maros Megyei Tanács elnöke bejelentette: az RMDSZ és a MOGYE magyar oktatói között zajló egyeztetés értelmében január végén találkozóra kerül sor a MOGYE vezetőségével, ahol kérni fogják, hogy az önálló angol nyelvű kar mintájára hozzák létre az önálló magyar nyelvű kart is az egyetemen.
Megszólalt az ügyben Vass Levente parlamenti képviselő is, aki némi derűlátásssal úgy értékeli az angol nyelvű kar létrehozását, hogy immár nem lehet akadálya a magyar főtanszék vagy kar megalakításának sem. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke csütörtöki állásfoglalásában üdvözölte „a MOGYE-ügy kimozdulását a holtpontról az angol főtanszék megszavazásával, és remélhetőleg minél hamarabbi kialakításával”. A politikus szerint ha lehet angol nyelvű főtanszéket létrehozni a MOGYE multikulturális egyetemen a törvény értelmében, akkor nem lehet akadálya a magyar főtanszék vagy akár külön dékáni hivatallal rendelkező magyar kar megalakításának sem.
Vass Levente az Emil Paladéra vonatkozó névválasztást is „dicséretesnek” tartja, ugyanis véleménye szerint az átkeresztelési ötlet kinyilvánítása „kötelezően megnyitja a lehetőséget a magyarok számára is, hogy névadásban gondolkozzanak. A képviselő szerint a Palade név mellett Miskolczy Dezső nevét vehetné fel az intézmény. Különben a magyar agykutatás egyik úttörője, Miskolczy Dezső (1894–1978) 1940 és 1945 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanszékvezetője, az utolsó két évben pedig rektora volt, majd 1945 és 1964 között a Marosvásárhelyi Orvostudományi Karon dolgozott tanszékvezetőként.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Egy Szilágy megyei juhász fejszével ölte meg a medvét, miután a vad megtámadta a juhait: a rendőrség orvvadászat miatt büntetőeljárást indított a férfi ellen.
Újdonság a nagyváradi állatkertben: van egy kis tevénk – újságolták csütörtökön a létesítmény Facebook-oldalán.
A borosjenői ügyészség vádat emelt egy 19 éves fiatalember ellen, aki a gyanú szerint heteken át legionárius és fasiszta jelképeket tartalmazó matricákat ragasztott ki az Arad megyei kisváros több pontján.
Az ellentmondásos amerikai testvérpár, Andrew és Tristan Tate érdeklődik a Kolozsvár főterén álló egykori New York – későbbi nevén Continental – szálló megvásárlása iránt.
A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része. A Balla házaspár története megmutatja, hogyan próbál életben maradni Erdély egyik leghíresebb cseresznyetermő vidéke.
Az észak-erdélyi autópálya Berettyószéplak és Bisztraterebes közötti szakaszának közel 80 százaléka elkészült, így jó esély van arra, hogy az év végéig megnyissák a forgalom előtt – közölte szerdán Facebook-oldalán Cristian Pistol.
1 hozzászólás