
Leonard Azamfirei rektor
Fotó: Boda L. Gergely
Leonard Azamfirei rektor szerint „erőltetett kísérlet” a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) keretében létrejövő angol kar és a magyar tagozat által évek óta hiába követelt magyar kar ügyét összekapcsolni.
2019. január 18., 11:272019. január 18., 11:27
2019. január 30., 12:332019. január 30., 12:33
A rektor az MTI tudósítójának adott interjúban megerősítette, hogy angol kar létrehozásáról döntött kedden a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem egyesítése révén létrejött marosvásárhelyi egyetem szenátusa.
A felsőoktatási intézmény vezetője hozzátette: a 2019-2020-as tanévtől induló angol kar létrehozását az tette szükségessé, hogy az őszi tanévkezdéstől indul az egyetem hamburgi kihelyezett tagozata, amelyen angol nyelven képeznek orvosokat, és a struktúrát mind a román, mind a német jogszabályoknak meg kell feleltetni.
Hozzátette: az egyetem keretében létrejövő angol kar a MOGYE-n jelenleg is folyó angol nyelvű orvosképzési programot és az ősztől induló hamburgi programot foglalja magába. Megjegyezte: az angol nyelvű oktatásban a tanintézet megannyi magyar tanára is részt vesz.
Az intézmény magyar tagozata által évek óta hiába követelt önálló magyar struktúrákkal kapcsolatban elmondta: amikor 2012-ben az egyetemi szenátus feje fölött átnyúlva akarta az akkori kormány létrehozni a magyar kart, a kormányhatározatot a bíróság érvénytelenítette. Hozzátette: ha a magyar tagozat képviselői akarnak valamit, azt az egyetemi szenátusban kell felvetniük. Fontosnak tartotta, hogy a magyar oktatók szüntessék be a tiltakozásukat, és vegyenek részt az egyetem döntéshozó szerveinek a munkájában. Úgy vélte: eleve kudarcra ítélt az a stratégia, hogy nem vesznek részt a szenátus ülésein, nem mondják el az álláspontjukat, amit aztán a sajtóban jelentetnek meg.
A rektor azt is megerősítette, hogy egy oktató javaslatára a szenátus megszavazta: az egyetem vegye fel Emil Palade román származású Nobel-díjas orvos nevét.
A rektor az MTI-nek elmondta: január 28-ra hívta meg a magyar tagozat képviselőit egy tárgyalásra, amelyen a tagozat valamennyi gondja terítéken lesz. Hozzátette: részéről mindig is megvolt a tárgyalási készség, de ez nem mindig talált viszonzásra a magyar kollégáinál. Példaként említette, hogy a tavalyi egyetemegyesítés előtt két alkalommal is hiába hívta a tárgyalóasztalhoz a magyar tagozat képviselőit, végül neki kellett összehívnia a magyar oktatókat, hogy tájékoztassa az egyetemegyesítésről és válaszoljon a kérdéseikre.
A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktust 2012 májusában a jobboldali Ungureanu-kormány úgy próbálta rendezni, hogy kormányhatározattal hozta létre az egyetemen belül a magyar kart. Intézkedése miatt a szociáldemokrata ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben, és megbuktatta a kormányt.
A MOGYE román királyi rendelettel kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek. A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.

Az RMDSZ és a MOGYE magyar oktatói között zajló egyeztetés értelmében január végén találkozóra kerül sor az egyetem vezetőségével, ahol kérni fogják, hogy az önálló angol nyelvű kar mintájára hozzák létre az önálló magyar nyelvű kart is az egyetemen.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
1 hozzászólás