Hirdetés

Mise helyett csak szavak

•  Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Bákó megye – Néhány magyar mondattal is elégedettek a pusztinai csángók. Magyar szó nem hangzott el ugyan a pusztinai templomban a tegnapi misén, a szertartás befejeztével azonban Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános, az Árpád-házi Szt. Erzsébet Római Katolikus Líceum igazgatója előbb románul, majd magyarul is megköszönte a pusztinaiaknak, hogy jó keresztény és jó katolikus gyermekeket írattak az általa vezetett iskolába. Így hosszú évtizedek óta először történt meg, hogy – bár a szentmise szertartásán kívül – felszentelt pap, hivatalos minőségében magyarul szólhatott a hívekhez a pusztinai templomban.

2007. május 14., 00:002007. május 14., 00:00

A tizenegy órakor kezdődött, a betegek gyógyulásának szentelt ünnepi misét közösen celebrálta román nyelven Augustin Benchea helyi plébános, Marius Sabãu vikárius és Berszán Lajos. A helybéliek elmondása szerint arra sem volt eddig példa, hogy magyar papot román nyelven engedjenek misézni. „Magyar szót a templomban utoljára leánykakoromban hallottam, pedig elmúltam már nyolcvanéves” – válaszolta kérdésünkre egy botra támaszkodva tipegő idős néni. A pusztinaiak évek óta kérik a magyar misét a iaºi-i püspökségtől és a Vatikántól, egyelőre azonban a háromszáz aláírással hitelesített kérvények nem jártak eredménnyel. A kétezer pusztinai katolikusból ugyanis csupán 350-en vallják magukat magyarnak.

„A faluban mindenkinek magyar az anyanyelve, mégis többen románnak tartják magukat. A fiatalokat csak románul tanítják, ezért sokan vannak, akik nem szeretik az anyanyelvüket” – mondta Bálint Marika, akinek az unokahúga érettségizik az idén. A pusztinaiak sajátos nyelvi önazonosságához legújabban a tömeges külföldi munkavállalás hozott újabb adalékot: 23 szülő az olasz nyelv anyanyelvként való oktatását kérte nemrég a megyei tanfelügyelőségtől, arra hivatkozva, hogy ők Olaszországban dolgoznak, és szeretnék magukkal vinni majd a gyerekeiket is. A Bákó megyei román lapok már azt sem tartják kizártnak, hogy hamarosan spanyol nyelvű oktatást is kérnek Pusztinán, hiszen Spanyolországban is sok helybéli dolgozik.

Az ünnepi miséről távozók azonban többnyire egyszerre beszéltek magyarul és románul. A templomkert előtti kis téren furgonokról kenyeret, személyautókból juhsajtot kínáltak; a szomszédos kisbolt egyben cukrászda és kocsma is, ki fagylalttal, ki sörrel a kezében nézelődött a tornácán. „Sajtot is vegyél, ne csak kenyeret” – szólt a férje után magyarul egy fiatalasszony, majd a gyerekeihez fordulva románul próbálta meggyőzni őket, legyen elég kettőjüknek egy üveg üdítő.

A templomban magyar nyelven elhangzott beszéd kapcsán többen elmondták: többet, esetleg magyar–román vegyes nyelvű misét vártak, de a mai napot is eredménynek tartják. Hangjukon nem a meghatódottság érződik: büszkék voltak arra, hogy a Gyimesközéplokon tanuló diákok jól teljesítettek, és arra, hogy ez magyarul is elhangozhatott a templomban. Idén hat pusztinai diák érettségizik Gyimesközéplokon. Néhány éve honosodott meg az a szokás, hogy a plébános-igazgató sorra felkeresi a ballagás előtt álló diákok településeit, és ünnepi mise keretében búcsúztatja őket iskolájuktól. „Imádkozni jöttem a gyermekekért. Büszkék lehetnek rájuk a szüleik és a falu, jól tanulnak és hitben is erősek, ezért szeretjük és becsüljük őket mi is” – mondta Berszán Lajos.

K. Cs.


Vatikáni biztatás

Átadta a moldvai csángómagyarok anyanyelvű miséjéért megfogalmazott petíciót a Vatikánban Ferkó Zoltán. A Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke kerékpárral jutott el a Vatikánba, ahol Pietro Parolin szentszéki külügyminiszter-helyettes fogadta. Ferkó szerint Parolin részleteiben is ismeri a helyzetet, és arra biztatta a zarándoklat résztvevőit, hogy helyben, konfliktusok nélkül próbálják meg a kérdést rendezni. Ígéretet tett ugyanakkor arra, hogy közvetíteni fogja a kérést a bukaresti nunciatúrára, illetve a jászvásári püspökségre.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 02., vasárnap

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat

Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.

Erdély elfeledett főúri parkjai: ahol a fák évszázadok óta őrzik a múltat
Hirdetés
2026. augusztus 02., vasárnap

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte

Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.

Már egy szőnyeget sem lehet kirázni? Több városban is bírság járhat érte
2026. augusztus 02., vasárnap

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat

Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.

Pályaorientációtól az állásinterjúig: átfogó program segíti a szilágysági fiatalokat
2026. augusztus 01., szombat

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt a felújított Teleki-kastély Gernyeszegen
Hirdetés
2026. augusztus 01., szombat

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket

Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.

Zárva tart az aradi víztorony, önkormányzati hozzájárulással tennék látogathatóvá az ipartörténeti műemléket
2026. augusztus 01., szombat

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket

Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.

A régi csűr lett Erdély új aranya? Egyre többen vásárolják fel a régi gazdasági épületeket
2026. július 31., péntek

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi

Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.

Körösfő 750 éves örökségét ünnepli, miközben a jövőt is építi
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”

Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.

„A Tisza Párt ugyanúgy visszaél a kétharmados hatalommal, mint ahogy a Fidesz csinálta”
2026. július 30., csütörtök

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon

Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.

Már az aszfaltozásra készülnek az egyik épülő erdélyi autópálya-szakaszon
2026. július 30., csütörtök

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában

Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.

Assisi Szent Ferenc ereklyéi először Romániában
Hirdetés
Hirdetés