Borús jövőkép. Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter szerint a parajdi sóbányát nem lehet megmenteni
Fotó: Csató Andrea
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés az, hogy mikor omlik be – jelentette ki szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
2025. július 19., 14:022025. július 19., 14:02
2025. július 19., 14:232025. július 19., 14:23
A miniszter erről a Prima Tv-nek beszélt szombaton a News.ro szerint.
A valóság az, hogy hallhattuk a hódokkal kapcsolatos nyilatkozatokat is. Valahogy addig-addig hárították a felelősséget, amíg az el nem jutott a hódokig, és a hódok már nem tudták azt mondani, hogy Nem a mi hibánk” – hangsúlyozta a miniszter.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
A tárcavezető szerint Parajdon már régen közbe kellett volna lépni.
Ne menjünk bele abba, hogy mi történt a Salrommal (a Gazdasági Minisztériumnak alárendelt vállalat, amely a parajdi sóbányát működteto), mi történt a Conversmin-nel (állami vállalat, amely a bányák megőrzését kezeli), az ANRM-mel (Nemzeti Bányászati Szabályozó Ügynökség).
Tehát mindezek a hatóságok valójában tétlenül várták, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Ma ott tartunk, hogy megpróbáljuk a lehető leggyorsabban, rövid távon, azonnal vizet juttatni Dicsőszentmártonba. Ivóvizet” – mondta Diana Buzoianu.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
A miniszter arra utalt, hogy a Salrom beruházási igazgatója, Nicolae Șoltuz egy hónappal ezelőtt a parlamenti meghallgatásokon azt mondta, hogy
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
„Erről a többi miniszterrel, különösen a gazdasági miniszterrel kell tárgyalni. A mi szempontunkból elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa. Másodszor, hogy legyen ivóvíz a környéken élő emberek számára. Ez az a két döntés és intézkedés, amelyet a minisztériumban meg tudunk hozni” – hangsúlyozta Diana Buzoianu.
A miniszter azt is kifejtette, hogy hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is.
Hozzátette, hogy már készül egy tanulmány, amely a hegy másik oldalán lévő só hasznosítását javasolja, ami nyolcszor olcsóbb.
Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A parajdi bányaszerencsétlenség miatt veszélybe került a sótermékek előállítása és kereskedelme is. A parajdi sótermékeket forgalmazó Hidvéghy Norbert a Krónikának elmondta, a bizonytalanság pánikvásárlást és áremelkedést hozott.
A katasztrófát tetézte, hogy a bányát elöntő Korond-patak hatalmas mennyiségű sót mosott a Kis-Küküllőbe, ami miatt a folyó mentén fekvő településeken ivóvízhiány lépett fel.
A hatóságok most első lépésben a Korond-patak elterelésén dolgoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Az aradi önkormányzat elküldte a Krónika számára a kiszáradt zöldtetős buszmegálló ügyében rendelt laboratóriumi vizsgálatról készült jelentést, és e szerint helyes volt a kivitelező cég gyanúja: gyomirtóval kevert vegyszer miatt száradt ki a varjúháj.
A Hargita megyei önkormányzat javaslata szerint a sóbánya hiányában a parajdi wellness-központnak kell a helyi szállásadókkal együttműködve a turizmus élére állni, ezért belépőjegyek vásárlásával támogatja a létesítményt.
Az Európai Beruházási Bank tanulmánya kivitelezhetőnek tartja nagy sebességű vasútvonalak kiépítését Romániában (200–250–300 km/óra), és a Konstanca–Bukarest–Brassó–Kolozsvár–Nagyvárad-magyar határ útvonalat tartja a legmegfelelőbbnek.
Egy szatmárnémeti iskola egyik termében repedés keletkezett a falon, egy másik épületről pedig téglák hullottak le a szerda reggeli földrengés nyomán – közölte a Szatmár megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás