Miniszter: nem az a kérdés, hogy beomlik-e a bánya Parajdon, hanem az, hogy mikor omlik be, már nem lehet megmenteni

A valóság az, hogy hallhattuk a hódokkal kapcsolatos nyilatkozatokat is. Valahogy addig-addig hárították a felelősséget, amíg az el nem jutott a hódokig, és a hódok már nem tudták azt mondani, hogy Nem a mi hibánk” – hangsúlyozta a miniszter.

korábban írtuk

Mentőöv a parajdi bányakatasztrófa által sújtott településeknek: vízsótalanító berendezésekre utalt ki pénzt a kormány

A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.

A tárcavezető szerint Parajdon már régen közbe kellett volna lépni.

Ne menjünk bele abba, hogy mi történt a Salrommal (a Gazdasági Minisztériumnak alárendelt vállalat, amely a parajdi sóbányát működteto), mi történt a Conversmin-nel (állami vállalat, amely a bányák megőrzését kezeli), az ANRM-mel (Nemzeti Bányászati Szabályozó Ügynökség).

Tehát mindezek a hatóságok valójában tétlenül várták, hogy bekövetkezzen a katasztrófa. Ma ott tartunk, hogy megpróbáljuk a lehető leggyorsabban, rövid távon, azonnal vizet juttatni Dicsőszentmártonba. Ivóvizet” – mondta Diana Buzoianu.

korábban írtuk

Újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai, nőtt a vízszint az elöntött sóbányában

Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.

A miniszter arra utalt, hogy a Salrom beruházási igazgatója, Nicolae Șoltuz egy hónappal ezelőtt a parlamenti meghallgatásokon azt mondta, hogy

korábban írtuk

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.

„Erről a többi miniszterrel, különösen a gazdasági miniszterrel kell tárgyalni. A mi szempontunkból elsősorban abban vagyunk érdekeltek, hogy ne legyen ökológiai katasztrófa. Másodszor, hogy legyen ivóvíz a környéken élő emberek számára. Ez az a két döntés és intézkedés, amelyet a minisztériumban meg tudunk hozni” – hangsúlyozta Diana Buzoianu.

A miniszter azt is kifejtette, hogy hogy egy tanulmány szerint a víz eltávolítása és a parajdi sóbánya újrahasznosítása 45 millió euróba kerülne, miközben fennáll a bánya beomlásának kockázata is.

Hozzátette, hogy már készül egy tanulmány, amely a hegy másik oldalán lévő só hasznosítását javasolja, ami nyolcszor olcsóbb.

korábban írtuk

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.

Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.

A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

korábban írtuk

Sóhiány, pánikvásárlás, áremelkedés a parajdi bányakatasztrófa negatív hozadéka

A parajdi bányaszerencsétlenség miatt veszélybe került a sótermékek előállítása és kereskedelme is. A parajdi sótermékeket forgalmazó Hidvéghy Norbert a Krónikának elmondta, a bizonytalanság pánikvásárlást és áremelkedést hozott.

A katasztrófát tetézte, hogy a bányát elöntő Korond-patak hatalmas mennyiségű sót mosott a Kis-Küküllőbe, ami miatt a folyó mentén fekvő településeken ivóvízhiány lépett fel.

A hatóságok most első lépésben a Korond-patak elterelésén dolgoznak.