Gazdavásár. A szilvatermés kárpótolja a gazdákat a lefagyott barackért
Fotó: Orbán Orsolya
Példátlan népszerűségre tettek szert Bihar megyében az elmúlt évtizedben az Érmelléki Gazdák Egyesülete által szervezett vásárok. A heti rendszerességgel megrendezett események egyre több helyi termelőt és vásárlót vonzanak, akik a friss, minőségi portékát részesítik előnyben a nagyáruházi kínálattal szemben. Videós riportsorozatunkban a Nagyvárad-Őssi vásárban termelőkkel és a vásárok főszervezőjével, Laskovics István gazdamérnökkel beszélgettünk.
2025. augusztus 06., 07:582025. augusztus 06., 07:58
2025. augusztus 06., 12:442025. augusztus 06., 12:44
Kereken tíz évvel ezelőtt, 2015-ben tartotta meg első gazdavásárát Nagyváradon az Érmelléki Gazdák Egyesülete. A Krónika többször is beszámolt a sikertörténetté fejlődött kezdeményezésről, amely erdélyi viszonylatban egyedi módon hétről hétre több száz zöldség- és gyümölcstermesztő, állattenyésztő és élelmiszer-feldolgozó gazdát, valamint kézműves kistermelőt juttatott értékesítési lehetőséghez. A kezdetben havi, majd heti egy alkalommal megtartott gazdavásárok az évek során annyira népszerűvé váltak, hogy mára heti három napon is egymásra találnak a gazdák és vásárlók Nagyvárad valamelyik negyedében.
A Gazdaszemmel videós riportsorozatunk újabb állomásaként ezúttal a Nagyvárad-Őssi lakótelep csütörtök délutáni vásárába látogattunk el, ahol a szemerkélő eső ellenére is élénk volt az érdeklődés a Bihar megye több vidékéről érkező gazdák terményei iránt. Legtöbben friss zöldséggel érkeztek, miután a tavaszi fagyok jórészt elvitték az idei gyümölcstermést: akinek szerencséje volt, a gyümölcsösében megmaradt a később virágzó szilvásból származó gyümölcs, helyi termésű barackot azonban hírmondónak sem láttunk.
Öröm az ürömben, hogy több lábon álló kertészetükben idén jó a szilvatermés, így két közkedvelt fajtából is hoztak a piacra első szüretből származó pár láda termést. A körtefák egy része is túlélte a hideghullámot, így a korábbi évekhez képest magasabb gyümölcsárak valamennyit lefaragnak a barack- és cseresznyeültetvény veszteségéből. Bódis Imre és Csilla azonban épp az egyre szeszélyesebb időjárás miatt termeszt többféle gyümölcsöt és zöldséget, így mindig van piacolni való termény.
A Nagyvárad-Őssi vásárba a szilván kívül sárgadinnyét, hagymát, csemegekukoricát, paprikát, lilahagymát, paradicsomot és uborkát hoztak. A fólia alatt és szabad földön egyaránt termesztett bio minőségű zöldségeikre nagy a kereslet, az évek során hűséges törzsvásárlói gárdát építettek ki. Ennek ellenére a házaspár úgy látja, hogy nagyon nehéz a mezőgazdaság helyzete: nemcsak az egyre szeszélyesebb időjárás okoz gondot a gazdáknak, hanem a kiszámíthatatlan állami agrártámogatás is, emiatt nehéz fejleszteni, bővíteni.
Bódis Imre és Csilla Hegyközkovácsiból érkeztek a nagyváradi gazdavásárba
Fotó: Orbán Orsolya
Molnár Judit a román–magyar határ szomszédságában fekvő Borson gazdálkodik családjával, fólia alatt és szabad földben egyaránt termelnek zöldséget. Judit asszony asztalán friss padlizsán, paradicsom, paprika, uborka, káposzta, hagyma, krumpli, csemegekukorica és fokhagyma egyaránt sorakozik. Azt mondja, a legjobb forgalmú a szombatonként megtartott Szent László téri vásár Nagyvárad központjában, de eljár a negyedbeli vásárokra is, mert mindenhol kialakult már egy törzsvásárlói rétege, amely ismeri és megkeresi.
„A legkevesebb vegyszert használjuk: csak akkor permetezünk, ha más kiút nincs, de akkor is olyan növényvédő szerekkel, amelyek biominőségű árut biztosítanak. Csak olyan zöldséget hozunk piacra, amit mi is elfogyasztunk odahaza” – magyarázza a borsi asszony.
Laskovics István vásárszervező. A mezőgazdasági szakember szerint sok nagyváradit sikerült visszahódítani a nagyáruházakból
Fotó: Orbán Orsolya
Egyértelmű, hogy a nyár legnépszerűbb gyümölcse a görög- és a sárgadinnye, szezonban ebből fogy a legtöbb. Mi is megállunk Balogh Mónika és Máté Tibor nagyszalontai dinnyetermesztők asztala előtt, ahol nagy a sürgés-forgás. Sötétzöld héjú, fehér magú dinnyéjük mellett hoztak klasszikus, fekete magvas görögdinnyét is, illetve a sárgadinnyéből is két fajtával piacolnak, a sárga- és a zöld bélűvel. Nehéz eldönteni, hogy melyik ízletesebb, mindenik fajtára van kereslet. A nyolc éve dinnyetermesztéssel foglalkozó házaspár szerint
„Aki megkóstolja az őstermelő dinnyéjét, az egyértelmű különbséget tud tenni a nagyüzemi és a kis kertészeti kínálat között. Más az ízvilága, sokkal zamatosabb” – magyarázza Balogh Mónika. A dinnyetermesztő szerint sokkal jobban megéri Nagyváradon piacolni, mint Nagyszalontán, ezért élnek a megyeszékhelyen megrendezett gazdavásárok lehetőségével. A 3,5 hektáron termelő nagyszalontai család 50 árnyi fóliaházat is fenntart, idén azonban egy nagy vihar miatt a 8 fóliaházból kettő maradt épségben, a szél széttépte a fémkeretekre erősített fóliát. A szabad földön megmaradt dinnyével van szerencséjük, abból próbálják pótolni a vihar okozta temérdek kárt.
Gyűl a pénz a tarsolyba. Sok gazdának jelent biztos megélhetést a vásározás
Fotó: Orbán Orsolya
A tíz éve egyre nagyobb népszerűségnek örvendő nagyváradi gazdavásárok főszervezője, Laskovics István falugazdász, agrármérnök a kezdetektől bekapcsolódott a vásárszervezésbe. Az induláshoz visszakanyarodva úgy látja, a tízéves sorozat sikerének titka, hogy a megszokott piacoláshoz képest újdonságot kínáltak: igazi őstermelőket hívtak a vásárokba, amivel sikerült kiszűrni a más áruját kínáló viszonteladókat, kereskedőket.
úgyhogy már 2017-re, 2018-ra egy kiforrott társasággal dolgozhattunk. Ahogy haladtunk előre az időben, évről évre egyre több vásárt sikerült megszerveznünk, nőtt a gazdák termékei iránti kereslet” – foglalja össze a fejlődés ütemét a mezőgazdasági szakember.
Friss zöldségtől befőttekig és zakuszkáig sok minden megtalál a vásárló az asztalokon
Fotó: Orbán Orsolya
A többségében román vezetésű erdélyi nagyvárosok önkormányzataira nem jellemző módon a nagyváradi polgármesteri hivatal pár évvel ezelőtt keretszerződést kötött a megyei érdekeltségű magyar gazdaszervezettel, és innentől fogva Nagyvárad több negyedében is heti három alkalommal sikerül télen-nyáron gazdavásárt tartani. A Szent László téren kívül jelenleg Nagyvárad-Őssin és Váradszőlősön vannak rendszeres vásáraik. A megemelkedett igényeknek köszönhetően 2025 januárjától immár hetente négy alkalommal szerveznek vásárokat, amelyekkel gazdák és vásárlók egyaránt elégedettek.
A nagyszalontai Balogh Mónika négyféle dinnyével piacol
Fotó: Orbán Orsolya
Laskovics István a vásárlók bizalmát hangsúlyozza, amit a vásárszervezőknek úgy sikerült elnyerniük, hogy az árujukat kínáló gazdákat rendszeresen meglátogatják, és felmérik, ellenőrzik a munkájukat.
Aki a vásárainkon megjelenő gazdáktól vásárol, az biztos lehet benne, hogy egészséges, tiszta élelmiszert visz haza” – nyomatékosítja vendéglátónk.
Molnár Judit Borsról érkezett friss zöldséggel
Fotó: Orbán Orsolya
A 2024-es statisztikát nagy vásárszervező cégek is megirigyelhetnék: tavaly összesen 128 vásárt szerveztek, ahova 51 településről 125 gazdálkodó érkezett saját terményeivel. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete számára egyértelmű sikertörténet, hogy vásáraik iránt folyamatosan nő az érdeklődés: egyre több olyan nagyváradi vásárlóval találkoznak, akik hajlandóak többet fizetni az őstermelők zöldségéért és gyümölcséért. „Az emberek saját tapasztalatukból látják, hogy minden szempontból jobban megéri megbízható helyről beszerezni a friss zöldséget és gyümölcsöt, mint a nagyáruházak polcairól a nagyüzemi árut. Ez jövőt jelent a kisgazdák számára” – hangsúlyozza a Bihar megyei vásárszervező mezőgazdasági szakember.
A nyári szezon slágere a görögdinnye
Fotó: Orbán Orsolya
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Gyümölcslevet és hidegen préselt olajat gyárt szamosújvári kisüzemében a közel negyven hektáron gazdálkodó Miklósi András. A 15 éve utazási irodát működtető közgazdász egyik napról a másikra váltott, és belevágott agyümölcsfeldolgozásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!