A Szatmár megyei Krasznabélteken idén balul ütött ki a korábban indult méhészeti idény
Fotó: Makkay József
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei kihágást több állami hatóság vizsgálja, és a laboreredmények függvényében bűnvádi eljárást indíthat a rendőrség. Az Erdélyben gyakran előforduló eset várható következményeiről Magyar Lóránd Bálint parlamenti képviselőt és Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektust kérdeztük.
2024. április 09., 18:542024. április 09., 18:54
2024. április 09., 19:122024. április 09., 19:12
A repce virágzása jelenti a méhek első nagy tavaszi hordását a szántóföldi növénytermesztésben. A korai tavasz idén a repce virágzását is előbbre hozta, amit jól mutatnak a repceföldek körül sorakozó méhkaptárok. Az első nagyobb hordás azonban veszélyeket is rejt magában, ahogyan a Szatmár megyei Krasznabélteken történt eset bizonyítja. Az első becslések szerint a méhcsaládok mintegy fele pusztult el a településen, miután a falu határában erős rovarölő szerrel permetezték be a virágzó repceföldeket.
A törvényes rendelkezések értelmében a permetezés előtt 48 órával a növényvédelmi műveleteket végző gazdának értesítenie kell a polgármesteri hivatalt, a helyi önkormányzatnak pedig a maga során kötelessége tájékoztatni a településen nyilvántartott méhcsaládok tulajdonosait, illetve a falu mezőgazdasági területeire érkező méhészeket.
Az 1174 – ebből 400 magyar – lakosú községben akkora felháborodást keltett a méhpusztulás, hogy a Szatmár megyei prefektúra vette kézbe az ügyet, és próbálta megnyugtatni a pórul járt gazdákat azzal, hogy vállalta, kártérítési igényüket eljuttatja az állami hivatalokhoz.
Radu Roca prefektus keddre hívott össze tanácskozást Szatmárnémetiben a krasznabélteki, illetve a repceföldekre érkező vendégméhészekkel, akik a prefektusi hivatal munkatársaival, Krasznabéltek polgármesterével, Ioan Bartok-Gurzăuval, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a Szatmár megyei növényvédelmi hivatal, az állattenyésztési hivatal és a megyei rendőr-főkapitányság képviselőivel találkoztak.
Elpusztult méhek. A méhészeknek sokat ártanak a bejelentetlen növényvédelmi munkálatok
Fotó: Csákány Attila
Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektus a Krónika érdeklődésére elmondta, a község polgármestere szerint az érintett repceföldek gazdái nem értesítették a helyi önkormányzatot a permetezésről. A megyei állategészségügyi hivatal összegyűjtötte az elhullt méheket, és mintát vett a bepermetezett repcéből, a leleteket pedig elküldte egy bukaresti laboratóriumba.
„A laboreredmények ismeretében derül ki, mi okozta a krasznabélteki méhállomány pusztulását.
Mivel a faluban mindenki ismer mindenkit, arra számítok, hogy peren kívüli egyezség születik a kárt szenvedett méhészek és a repcetermesztő gazdák között” – mutatott rá portálunknak az alprefektus.
A prefektúrán tartott tanácskozáson a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa is részt vett, ami azt jelzi, hogy a Bukarestből várt laboreredmények függvényében bűnvádi eljárás indulhat a permetező gazdák ellen. Ezt támasztja alá a megyei növényvédelmi hivatal képviselőjének nyilatkozata is, aki szerint a gazdák nem a megengedett időszakban használtak erős rovarölő szert, másrészt erről nem értesítették a polgármesteri hivatalt.
Altfatter Tamás Ferenc portálunknak elmondta, hogy
Ezek a kaptárak több kilométerre voltak a növényvédelmi munkálatoktól, a legtöbb méh azonban egyértelműen a repceföldeken pusztult el.
Szakemberek szerint az első két-három napban a krasznabélteki méhállomány mintegy fele pusztult el, de a veszély nem múlt el. A megbetegedett és legyengült méhcsaládokkal továbbra is gondok lesznek. A helyi méhészek szerint idénre nagyjából véget is ért a krasznabélteki méhészeti szezon.
A pórul járt krasznabélteki méhészek a prefektúrán
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint az idevágó jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a méhészeti idényben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának kötelessége értesíteni a polgármesteri hivatalt a növényvédelmi munkálatokról. A helyi önkormányzat képviselőinek erről idejében kell tájékoztatniuk a településen élő vagy átmenetileg ott tartózkodó méhészeket. Ha ez elmarad, akkor a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának, agrárvállalkozónak kell megtérítenie a méhészek kárát. Ami nem csak az elpusztult méhcsaládok ellenértékét jelenti, hanem a kiesett jövedelmet is, amit a méhész a méhészeti termékek értékesítéséből nyert volna.
A Szatmár megyei állami hivatalok képviselői a krasznabélteki méhpusztulás felelőseinek azonosítását ígérték
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
,,Sok esetben mindhárom féllel gondok vannak.
Harmadrészt a polgármesteri hivatalok sem állnak a helyzet magaslatán, így az információhiány miatt bármikor megismétlődhet a krasznabéltekihez hasonló eset” – fogalmazott portálunknak a Szatmár megyei RMDSZ-politikus. Magyar Lóránd egyértelművé tette, hogy ilyen esetekben a gazdák nem számíthatnak állami kártérítésre, az kell kifizesse a méhészeknek a kártérítést, akinek a hibájából a méhpusztulás történt.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!