A Szatmár megyei Krasznabélteken idén balul ütött ki a korábban indult méhészeti idény
Fotó: Makkay József
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei kihágást több állami hatóság vizsgálja, és a laboreredmények függvényében bűnvádi eljárást indíthat a rendőrség. Az Erdélyben gyakran előforduló eset várható következményeiről Magyar Lóránd Bálint parlamenti képviselőt és Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektust kérdeztük.
2024. április 09., 18:542024. április 09., 18:54
2024. április 09., 19:122024. április 09., 19:12
A repce virágzása jelenti a méhek első nagy tavaszi hordását a szántóföldi növénytermesztésben. A korai tavasz idén a repce virágzását is előbbre hozta, amit jól mutatnak a repceföldek körül sorakozó méhkaptárok. Az első nagyobb hordás azonban veszélyeket is rejt magában, ahogyan a Szatmár megyei Krasznabélteken történt eset bizonyítja. Az első becslések szerint a méhcsaládok mintegy fele pusztult el a településen, miután a falu határában erős rovarölő szerrel permetezték be a virágzó repceföldeket.
A törvényes rendelkezések értelmében a permetezés előtt 48 órával a növényvédelmi műveleteket végző gazdának értesítenie kell a polgármesteri hivatalt, a helyi önkormányzatnak pedig a maga során kötelessége tájékoztatni a településen nyilvántartott méhcsaládok tulajdonosait, illetve a falu mezőgazdasági területeire érkező méhészeket.
Az 1174 – ebből 400 magyar – lakosú községben akkora felháborodást keltett a méhpusztulás, hogy a Szatmár megyei prefektúra vette kézbe az ügyet, és próbálta megnyugtatni a pórul járt gazdákat azzal, hogy vállalta, kártérítési igényüket eljuttatja az állami hivatalokhoz.
Radu Roca prefektus keddre hívott össze tanácskozást Szatmárnémetiben a krasznabélteki, illetve a repceföldekre érkező vendégméhészekkel, akik a prefektusi hivatal munkatársaival, Krasznabéltek polgármesterével, Ioan Bartok-Gurzăuval, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a Szatmár megyei növényvédelmi hivatal, az állattenyésztési hivatal és a megyei rendőr-főkapitányság képviselőivel találkoztak.
Elpusztult méhek. A méhészeknek sokat ártanak a bejelentetlen növényvédelmi munkálatok
Fotó: Csákány Attila
Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektus a Krónika érdeklődésére elmondta, a község polgármestere szerint az érintett repceföldek gazdái nem értesítették a helyi önkormányzatot a permetezésről. A megyei állategészségügyi hivatal összegyűjtötte az elhullt méheket, és mintát vett a bepermetezett repcéből, a leleteket pedig elküldte egy bukaresti laboratóriumba.
„A laboreredmények ismeretében derül ki, mi okozta a krasznabélteki méhállomány pusztulását.
Mivel a faluban mindenki ismer mindenkit, arra számítok, hogy peren kívüli egyezség születik a kárt szenvedett méhészek és a repcetermesztő gazdák között” – mutatott rá portálunknak az alprefektus.
A prefektúrán tartott tanácskozáson a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa is részt vett, ami azt jelzi, hogy a Bukarestből várt laboreredmények függvényében bűnvádi eljárás indulhat a permetező gazdák ellen. Ezt támasztja alá a megyei növényvédelmi hivatal képviselőjének nyilatkozata is, aki szerint a gazdák nem a megengedett időszakban használtak erős rovarölő szert, másrészt erről nem értesítették a polgármesteri hivatalt.
Altfatter Tamás Ferenc portálunknak elmondta, hogy
Ezek a kaptárak több kilométerre voltak a növényvédelmi munkálatoktól, a legtöbb méh azonban egyértelműen a repceföldeken pusztult el.
Szakemberek szerint az első két-három napban a krasznabélteki méhállomány mintegy fele pusztult el, de a veszély nem múlt el. A megbetegedett és legyengült méhcsaládokkal továbbra is gondok lesznek. A helyi méhészek szerint idénre nagyjából véget is ért a krasznabélteki méhészeti szezon.
A pórul járt krasznabélteki méhészek a prefektúrán
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint az idevágó jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a méhészeti idényben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának kötelessége értesíteni a polgármesteri hivatalt a növényvédelmi munkálatokról. A helyi önkormányzat képviselőinek erről idejében kell tájékoztatniuk a településen élő vagy átmenetileg ott tartózkodó méhészeket. Ha ez elmarad, akkor a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának, agrárvállalkozónak kell megtérítenie a méhészek kárát. Ami nem csak az elpusztult méhcsaládok ellenértékét jelenti, hanem a kiesett jövedelmet is, amit a méhész a méhészeti termékek értékesítéséből nyert volna.
A Szatmár megyei állami hivatalok képviselői a krasznabélteki méhpusztulás felelőseinek azonosítását ígérték
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
,,Sok esetben mindhárom féllel gondok vannak.
Harmadrészt a polgármesteri hivatalok sem állnak a helyzet magaslatán, így az információhiány miatt bármikor megismétlődhet a krasznabéltekihez hasonló eset” – fogalmazott portálunknak a Szatmár megyei RMDSZ-politikus. Magyar Lóránd egyértelművé tette, hogy ilyen esetekben a gazdák nem számíthatnak állami kártérítésre, az kell kifizesse a méhészeknek a kártérítést, akinek a hibájából a méhpusztulás történt.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!