A Szatmár megyei Krasznabélteken idén balul ütött ki a korábban indult méhészeti idény
Fotó: Makkay József
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei kihágást több állami hatóság vizsgálja, és a laboreredmények függvényében bűnvádi eljárást indíthat a rendőrség. Az Erdélyben gyakran előforduló eset várható következményeiről Magyar Lóránd Bálint parlamenti képviselőt és Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektust kérdeztük.
2024. április 09., 18:542024. április 09., 18:54
2024. április 09., 19:122024. április 09., 19:12
A repce virágzása jelenti a méhek első nagy tavaszi hordását a szántóföldi növénytermesztésben. A korai tavasz idén a repce virágzását is előbbre hozta, amit jól mutatnak a repceföldek körül sorakozó méhkaptárok. Az első nagyobb hordás azonban veszélyeket is rejt magában, ahogyan a Szatmár megyei Krasznabélteken történt eset bizonyítja. Az első becslések szerint a méhcsaládok mintegy fele pusztult el a településen, miután a falu határában erős rovarölő szerrel permetezték be a virágzó repceföldeket.
A törvényes rendelkezések értelmében a permetezés előtt 48 órával a növényvédelmi műveleteket végző gazdának értesítenie kell a polgármesteri hivatalt, a helyi önkormányzatnak pedig a maga során kötelessége tájékoztatni a településen nyilvántartott méhcsaládok tulajdonosait, illetve a falu mezőgazdasági területeire érkező méhészeket.
Az 1174 – ebből 400 magyar – lakosú községben akkora felháborodást keltett a méhpusztulás, hogy a Szatmár megyei prefektúra vette kézbe az ügyet, és próbálta megnyugtatni a pórul járt gazdákat azzal, hogy vállalta, kártérítési igényüket eljuttatja az állami hivatalokhoz.
Radu Roca prefektus keddre hívott össze tanácskozást Szatmárnémetiben a krasznabélteki, illetve a repceföldekre érkező vendégméhészekkel, akik a prefektusi hivatal munkatársaival, Krasznabéltek polgármesterével, Ioan Bartok-Gurzăuval, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság, a Szatmár megyei növényvédelmi hivatal, az állattenyésztési hivatal és a megyei rendőr-főkapitányság képviselőivel találkoztak.
Elpusztult méhek. A méhészeknek sokat ártanak a bejelentetlen növényvédelmi munkálatok
Fotó: Csákány Attila
Altfatter Tamás Ferenc Szatmár megyei alprefektus a Krónika érdeklődésére elmondta, a község polgármestere szerint az érintett repceföldek gazdái nem értesítették a helyi önkormányzatot a permetezésről. A megyei állategészségügyi hivatal összegyűjtötte az elhullt méheket, és mintát vett a bepermetezett repcéből, a leleteket pedig elküldte egy bukaresti laboratóriumba.
„A laboreredmények ismeretében derül ki, mi okozta a krasznabélteki méhállomány pusztulását.
Mivel a faluban mindenki ismer mindenkit, arra számítok, hogy peren kívüli egyezség születik a kárt szenvedett méhészek és a repcetermesztő gazdák között” – mutatott rá portálunknak az alprefektus.
A prefektúrán tartott tanácskozáson a megyei rendőr-főkapitányság munkatársa is részt vett, ami azt jelzi, hogy a Bukarestből várt laboreredmények függvényében bűnvádi eljárás indulhat a permetező gazdák ellen. Ezt támasztja alá a megyei növényvédelmi hivatal képviselőjének nyilatkozata is, aki szerint a gazdák nem a megengedett időszakban használtak erős rovarölő szert, másrészt erről nem értesítették a polgármesteri hivatalt.
Altfatter Tamás Ferenc portálunknak elmondta, hogy
Ezek a kaptárak több kilométerre voltak a növényvédelmi munkálatoktól, a legtöbb méh azonban egyértelműen a repceföldeken pusztult el.
Szakemberek szerint az első két-három napban a krasznabélteki méhállomány mintegy fele pusztult el, de a veszély nem múlt el. A megbetegedett és legyengült méhcsaládokkal továbbra is gondok lesznek. A helyi méhészek szerint idénre nagyjából véget is ért a krasznabélteki méhészeti szezon.
A pórul járt krasznabélteki méhészek a prefektúrán
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei parlamenti képviselő szerint az idevágó jogszabály egyértelműen kimondja, hogy a méhészeti idényben a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának kötelessége értesíteni a polgármesteri hivatalt a növényvédelmi munkálatokról. A helyi önkormányzat képviselőinek erről idejében kell tájékoztatniuk a településen élő vagy átmenetileg ott tartózkodó méhészeket. Ha ez elmarad, akkor a növénytermesztéssel foglalkozó gazdának, agrárvállalkozónak kell megtérítenie a méhészek kárát. Ami nem csak az elpusztult méhcsaládok ellenértékét jelenti, hanem a kiesett jövedelmet is, amit a méhész a méhészeti termékek értékesítéséből nyert volna.
A Szatmár megyei állami hivatalok képviselői a krasznabélteki méhpusztulás felelőseinek azonosítását ígérték
Fotó: Facebook/Szatmár megyei prefektúra
,,Sok esetben mindhárom féllel gondok vannak.
Harmadrészt a polgármesteri hivatalok sem állnak a helyzet magaslatán, így az információhiány miatt bármikor megismétlődhet a krasznabéltekihez hasonló eset” – fogalmazott portálunknak a Szatmár megyei RMDSZ-politikus. Magyar Lóránd egyértelművé tette, hogy ilyen esetekben a gazdák nem számíthatnak állami kártérítésre, az kell kifizesse a méhészeknek a kártérítést, akinek a hibájából a méhpusztulás történt.
Méhcsaládonként 25 lejjel támogatja a romániai méhészeket a kormány egy új kormányrendelet értelmében. A Krónikának nyilatkozó szakember, falugazdász szerint a jelképes összeg semmit nem old meg a méhészek egyre súlyosbodó értékesítési gondjai közül.
Ezer kaptár méhet tart a bihardiószegi Fiók család, amely Bihar megye egyik legnagyobb méhállományával rendelkezik. A kiváló erdélyi mézek piacát azonban átvette a kétes minőségű importméz. Riportunkban a gazdacsalád kiútkeresését mutatjuk be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!