
Fotó: Krónika
2007. április 19., 00:002007. április 19., 00:00
Avram Capota lányával és unokájával dolgozott a Tasnádhoz tartozó csögi háza kertjében, amikor egy méhraj – vélhetően a szemben lakó család méhészetéből – megtámadta őket. „Először a fiamat és engem kezdtek el csipkedni, a fejünkön, a nyakunkon és a szemünk elé tartott kezünkön – mesélte a történteket Dorina Capota. – A gyerek szerencsére gyorsan beszaladt a házba, nekem viszont már nem sikerült, úgyhogy összevissza szurkáltak. Mire beértem, és egy ruhadarabot meggyújtva, füsttel próbáltuk elriasztani őket a háztól, már annyira rosszul voltam, hogy apámnak nem tudtunk segíteni. A múlt héten is volt egy hasonló eset, akkor viszont időben beszaladtunk”. Az idős férfi által vezetett lóra is rátámadtak a méhek, ezért az állat nekiiramodott, Avram lábára pedig rácsavarodott a lószerszám, így magával vonszolta a férfit. Az egyik szomszéd felfigyelt a történtekre, és kiszabadította a férfit, de mivel őt is üldözőbe vették a méhek, elszaladt, a sérültet a szántáson hagyva.
A tűzoltók nem kockáztattak
Közben az unokának sikerült értesíteni a tasnádi mentőszolgálat munkatársait, akik a helyszínre siettek ugyan, az autóból viszont nem mertek kiszállni, mert a megdühödött méhek körbevették a mentőt is. „Nagyon féltünk, mert mindenütt telis-tele volt méhekkel, az ajtókat sem mertük kinyitni – magyarázta a mentővel érkezett ápolónő. – A bejelentő nem mondta el pontosan, mi a helyzet, és különben sincs méhcsípés elleni védőöltözetünk.” A mentősök riadóztatták a tűzoltókat is, viszont ők sem voltak hajlandók kockáztatni testi épségüket, ezért nem is szálltak ki. Az idős férfit végül a szemben lakó méhész, Alexandru Holbe fia karjai közt hozta fel a kertből, így sikerült betenni a mentőautóba. Avram Capotát combcsonttöréssel megműtötték, eltört öt bordája, ezenkívül súlyos zúzódásokat szenvedett, az orvosok szerint 60–70 százalékos esélye van a túlélésre. Lányát perfúzióval kezelték, illetve injekciókat kapott, és jelenleg már csak kisebb dudorok láthatók a méhcsípések helyén. „Ha az apám felépül, nem fordulunk a hatóságokhoz, viszont méheket többé nem akarunk látni a környékünkön. Ha azonban a sérülések maradandóknak bizonyulnak, kártérítésért fogunk folyamodni” – mondta Dorina Capota, aki szerint a támadó rovarok a szemben lakó Holbe méhészetéből származtak. „Adok én Capotáéknak gyanúsítgatást! – csattant fel Holbe, a szemközt lakó méhész. – A támadó méhek nem tőlem valók, nekem magas kerítésem van. Másoknak is vannak méheik, valahonnan kirajzott egy család, és letelepedett a kertjükben az egyik ágra, az asszony meg a gyerek pedig elkezdte őket piszkálni egy bottal, attól vadultak meg.”
Érzékeny rovarok
Vasile Mitraºca tasnádi polgármester a Krónika kérdésére elmondta, hogy tegnap egy önkormányzati bizottság a helyszínen vizsgálta meg a történteket, és felmérte az okozott kárt, az eredmények függvényében pedig megteszik majd a szükséges lépéseket, a méheket pedig elvitetik a településről. A rendőrség is járt a faluban az ügy kapcsán, az intézmény szóvivője szerint azonban nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.
„A méhek sok mindentől megvadulhatnak, nagyon érzékenyek a szagokra, például a lovak vagy az alkohol szaga kifejezetten irritálja őket, ezenkívül az emberi agresszív viselkedés is felboszszanthatja a rovarokat, különösen a tavaszi időszakban” – nyilatkozta Ioan Rusu, a Szatmár Megyei Méhészegyesület elnöke. A vonatkozó szabályok betartásával azonban elkerülhetők a balesetek, a méhészeteket például legalább kétméteres kerítéssel kell körbevenni, mert ha erre a magasságra a méhek fölemelkednek, utána egyenes vonalban repülnek a mézgyűjtő helyeik felé, és nem veszélyeztetnek sem embert, sem állatot.
Babos Krisztina
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.