
Fotó: Krónika
2007. április 19., 00:002007. április 19., 00:00
Avram Capota lányával és unokájával dolgozott a Tasnádhoz tartozó csögi háza kertjében, amikor egy méhraj – vélhetően a szemben lakó család méhészetéből – megtámadta őket. „Először a fiamat és engem kezdtek el csipkedni, a fejünkön, a nyakunkon és a szemünk elé tartott kezünkön – mesélte a történteket Dorina Capota. – A gyerek szerencsére gyorsan beszaladt a házba, nekem viszont már nem sikerült, úgyhogy összevissza szurkáltak. Mire beértem, és egy ruhadarabot meggyújtva, füsttel próbáltuk elriasztani őket a háztól, már annyira rosszul voltam, hogy apámnak nem tudtunk segíteni. A múlt héten is volt egy hasonló eset, akkor viszont időben beszaladtunk”. Az idős férfi által vezetett lóra is rátámadtak a méhek, ezért az állat nekiiramodott, Avram lábára pedig rácsavarodott a lószerszám, így magával vonszolta a férfit. Az egyik szomszéd felfigyelt a történtekre, és kiszabadította a férfit, de mivel őt is üldözőbe vették a méhek, elszaladt, a sérültet a szántáson hagyva.
A tűzoltók nem kockáztattak
Közben az unokának sikerült értesíteni a tasnádi mentőszolgálat munkatársait, akik a helyszínre siettek ugyan, az autóból viszont nem mertek kiszállni, mert a megdühödött méhek körbevették a mentőt is. „Nagyon féltünk, mert mindenütt telis-tele volt méhekkel, az ajtókat sem mertük kinyitni – magyarázta a mentővel érkezett ápolónő. – A bejelentő nem mondta el pontosan, mi a helyzet, és különben sincs méhcsípés elleni védőöltözetünk.” A mentősök riadóztatták a tűzoltókat is, viszont ők sem voltak hajlandók kockáztatni testi épségüket, ezért nem is szálltak ki. Az idős férfit végül a szemben lakó méhész, Alexandru Holbe fia karjai közt hozta fel a kertből, így sikerült betenni a mentőautóba. Avram Capotát combcsonttöréssel megműtötték, eltört öt bordája, ezenkívül súlyos zúzódásokat szenvedett, az orvosok szerint 60–70 százalékos esélye van a túlélésre. Lányát perfúzióval kezelték, illetve injekciókat kapott, és jelenleg már csak kisebb dudorok láthatók a méhcsípések helyén. „Ha az apám felépül, nem fordulunk a hatóságokhoz, viszont méheket többé nem akarunk látni a környékünkön. Ha azonban a sérülések maradandóknak bizonyulnak, kártérítésért fogunk folyamodni” – mondta Dorina Capota, aki szerint a támadó rovarok a szemben lakó Holbe méhészetéből származtak. „Adok én Capotáéknak gyanúsítgatást! – csattant fel Holbe, a szemközt lakó méhész. – A támadó méhek nem tőlem valók, nekem magas kerítésem van. Másoknak is vannak méheik, valahonnan kirajzott egy család, és letelepedett a kertjükben az egyik ágra, az asszony meg a gyerek pedig elkezdte őket piszkálni egy bottal, attól vadultak meg.”
Érzékeny rovarok
Vasile Mitraºca tasnádi polgármester a Krónika kérdésére elmondta, hogy tegnap egy önkormányzati bizottság a helyszínen vizsgálta meg a történteket, és felmérte az okozott kárt, az eredmények függvényében pedig megteszik majd a szükséges lépéseket, a méheket pedig elvitetik a településről. A rendőrség is járt a faluban az ügy kapcsán, az intézmény szóvivője szerint azonban nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.
„A méhek sok mindentől megvadulhatnak, nagyon érzékenyek a szagokra, például a lovak vagy az alkohol szaga kifejezetten irritálja őket, ezenkívül az emberi agresszív viselkedés is felboszszanthatja a rovarokat, különösen a tavaszi időszakban” – nyilatkozta Ioan Rusu, a Szatmár Megyei Méhészegyesület elnöke. A vonatkozó szabályok betartásával azonban elkerülhetők a balesetek, a méhészeteket például legalább kétméteres kerítéssel kell körbevenni, mert ha erre a magasságra a méhek fölemelkednek, utána egyenes vonalban repülnek a mézgyűjtő helyeik felé, és nem veszélyeztetnek sem embert, sem állatot.
Babos Krisztina
Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti közgyűlése is a szerencsejátékok korlátozásáról döntött a város területén pénteken.
Összesen 1110 fogyasztó maradt áram nélkül vasárnap négy településen, miután az erős szél megrongált 13 transzformátorállomást – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A bukaresti műemlékvédelem csak akkor hajlandó engedélyezni az évtizedeken át elveszettnek hitt műalkotás köztéri elhelyezését, ha eredeti talapzatára – vagy annak hű másolatára – állítják fel, amit éppen a román hatóságok bontottak.
Jubileumi emlékrendezvénnyel ünnepelte megalakulásának 35. évfordulóját szombaton a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.