
Fotó: Boda L. Gergely
Jelen állás szerint ősztől felszámolódik a magyar gyógyszerészképzés Marosvásárhelyen – állítja a felsőfokú tanintézet rektora, Leonard Azamfirei. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora úgy véli, a felelősség azokat a magyar kollégákat terheli, akik nem állították össze az akkreditációs iratcsomót. Szilágyi Tibor visszavonult rektorhelyettes szerint a helyzet egészen másként fest: az egyetem román vezetősége és a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) próbálja meg ellehetetleníteni a magyar gyógyszerészképzést.
2015. február 11., 16:302015. február 11., 16:30
2015. február 11., 18:492015. február 11., 18:49
A MOGYE a nyáron száz helyet hirdethet meg a gyógyszerészeti fakultására felvételizni kívánó román diákok számára, és egyetlen egyet sem a magyarok részére.
„Így fest a jelenlegi helyzet, és ezt nem én állítom, hanem a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség. Hogy miért jutottunk ebbe a szomorú helyzetbe, kérdezzék meg a magyar illetékeseket, azokat, akik politikai okok miatt nem voltak hajlandók összeállítani az akkreditációs dossziét” – nyilatkozta szerdán Leonard Azamfirei rektor, aki kicsinyességgel és rosszhiszeműséggel vádolta azokat, akiknek a feladata lett volna benyújtani az ARACIS-hoz a kért dokumentációt.
Szerinte ezzel a lépéssel kollégái a gyógyszerészpályára kívánkozó magyar középiskolásokat csapták pofon. Azamfirei adminisztratív szankciót helyezett kilátásba az általa meg nem nevezett személy ellen. Lapunk információi szerint a MOGYE vezetősége Sipos Emese leköszönt dékánhelyettes ellen kezdeményezett belső vizsgálatot.
A rektor arról kívánta biztosítani az érdekelteket, hogy az egyetem vezetősége minden törvényes lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a fővárosi hatóság változtasson az álláspontján. Azamfirei a napokban Bukarestben tárgyalt az ARACIS és az oktatásügyi minisztérium vezetőivel, többek között Király András államtitkárral. „Mi, román vezetők próbáljuk meg kijárni azt, amit a törvényes határidőn belül a magyar illetékesek nem voltak képesek vagy nem akartak” – hangoztatta az intézményvezető.
Felmondott helyettese, Szilágyi Tibor szerint egészen másként fest a gyógyszerészeti kar helyzete. „Szó sincs arról, hogy nem állítottuk volna össze a dossziét. Csakhogy Sipos Emese, aki korábban lemondott a dékánhelyettesi tisztségéről, teljesen érthető módon nem volt hajlandó aláírni egy, a magyar diákokat diszkrimináló dokumentumot” – mondta el Szilágyi.
Ugyanis a román és magyar tagozat akkreditációs kérelme azonos, csak a dosszié fedőlapján ír mást. Míg a román nyelvű oktatás esetében végleges akkreditációról van szó, addig a magyar nyelvűben mindössze ideiglenesről.
„Nem mehettünk bele olyasmibe, hogy két diák, egy román és egy magyar ül egy padban, hallgatják a gyakorlati órát, de miközben az egyik véglegesen akkreditált programon vesz részt, a másik csak egy ideiglenesen” – magyarázta a volt rektorhelyettes, aki szerint a vezetőség lépése azért is meglepő, mert eredetileg a múlt év elején mindkét tagozat számára végleges akkreditációt kért.
Ideiglenes engedélyt ugyanis az újonnan létesített fakultások kapnak, ehhez képest Marosvásárhelyen 1948 óta zajlik magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Szilágyi hozzátette, a magyar oktatók abba is beleegyeztek volna, hogy benyújtják az ideiglenes akkreditációról szóló kérelmet, de akkor azt külön kapják meg, és ne a román tagozat részeként.
Kérdésünkre, fennáll-e annak a veszélye, hogy a MOGYE-n az ősztől tényleg ne induljon anyanyelvű gyógyszerészképzés, Szilágyi Tibor igennel válaszolt, hozzáfűzve, hogy a kocka még nincs elvetve.
„Még senkit nem akarok ezzel riogatni, annál is inkább, mivel a hétfői szenátusi ülés egyik napirendi pontja éppen a magyar nyelvű gyógyszerészképzés. Ha nem sikerül dűlőre jutni, és az egyetem vezetősége erőlteti a diszkriminatív elképzelését, nem minket, magyar oktatókat, hanem a román többségű szenátust terheli annak a felelőssége, hogy ősztől a gyógyszerészeti fakultás bezárja a kapuit a magyar jelentkezők előtt” – szögezte le lapunknak Szilágyi Tibor.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
szóljon hozzá!