Fotó: Krónika
2007. április 04., 00:002007. április 04., 00:00
„Az általunk elkészítetttervezeteket elküldjük a magyar és a románKörnyezetvédelmi Minisztériumhoz, ahol reményeinkszerint pozitív elbírálásban részesítikmajd a kezdeményezésünket” – nyilatkozta aKrónikának Papp Cristian-Remus szervező, az ausztriaiAlpen–Adria Egyetem hallgatója.
A Nyírség romániairészéből 24 ezer hektárnyi területet (14ezret Szatmár megyében és 10 ezret Biharmegyében) akarnak bevenni a projektbe, míg a magyaroldalról körülbelül 20 ezer hektárt. Bára szóban forgó terület romániai övezetétmár jelölték a Natura 2000 természetvédelmistátusra, a szakemberek mégis fontosnak tartjáka natúrpark létrehozását. „Miközbenaz Európai Unió Natura 2000-es hálózatacsak a természeti értékek megőrzésétcélozza, addig a natúrpark gazdaságról,kultúráról és fenntarthatófejlődésről is szól – fejtette ki Márk-NagyJános, az Erdélyi Kárpát Egyesületszatmárnémeti igazgatója. – Ennek létrehozásaszavatolja, hogy vidékfejlesztési éstermészetvédelmi programokra egyaránt lehessenmajd pályázni. Fontos az is, hogy a terület atájegység mindkét országbeli részétfelölelje, ugyanis az EU lényegesen több pénzzeltámogatja a határon átnyúlókezdeményezéseket, mint azokat, amelyekben csak egyország vesz részt.”
A geológiai kutatásokeredményei alapján kiderült, hogy a Nyírséghomokdűnéi lényegében a Tisza által apleisztocénban lerakott hordalékkúpok. Ittkanyargott a folyó, miután elhagyta az Érmellékárkát, majd a tektonikus mozgások következtébenészak felé tolódott a medre, miközben sorra„kiváltak belőle” a bihar–szatmári térségfolyóvizei. A Nyírség hullámzódűnesorainak tetején az emberi beavatkozás előtterdők, míg a dűneközi részeken mocsarasterületek voltak, melyek helyenként a mai napigfennmaradtak. „Különleges természeti értékeketrejt magában a térség, ugyanis a Nyírségvédett zugaiban számos élőlény áttudta vészelni az eljegesedési időszakokviszontagságait, ezért az úgynevezett jégkorireliktum-fajok még mindig élnek a területen” –állapította meg dr. Gheorghe Groza botanikus. A Nyírségkülönösen ritka és védett fajai közülkiemelték a szakemberek a magyar kökörcsint, adíszes tarkalepkét és a hamvas rétihéját,melyek védelmét nemzetközi programok keretébentámogatják.
Babos krisztina
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Látogatottsági adatok