
Fotó: Krónika
2007. április 04., 00:002007. április 04., 00:00
„Az általunk elkészítetttervezeteket elküldjük a magyar és a románKörnyezetvédelmi Minisztériumhoz, ahol reményeinkszerint pozitív elbírálásban részesítikmajd a kezdeményezésünket” – nyilatkozta aKrónikának Papp Cristian-Remus szervező, az ausztriaiAlpen–Adria Egyetem hallgatója.
A Nyírség romániairészéből 24 ezer hektárnyi területet (14ezret Szatmár megyében és 10 ezret Biharmegyében) akarnak bevenni a projektbe, míg a magyaroldalról körülbelül 20 ezer hektárt. Bára szóban forgó terület romániai övezetétmár jelölték a Natura 2000 természetvédelmistátusra, a szakemberek mégis fontosnak tartjáka natúrpark létrehozását. „Miközbenaz Európai Unió Natura 2000-es hálózatacsak a természeti értékek megőrzésétcélozza, addig a natúrpark gazdaságról,kultúráról és fenntarthatófejlődésről is szól – fejtette ki Márk-NagyJános, az Erdélyi Kárpát Egyesületszatmárnémeti igazgatója. – Ennek létrehozásaszavatolja, hogy vidékfejlesztési éstermészetvédelmi programokra egyaránt lehessenmajd pályázni. Fontos az is, hogy a terület atájegység mindkét országbeli részétfelölelje, ugyanis az EU lényegesen több pénzzeltámogatja a határon átnyúlókezdeményezéseket, mint azokat, amelyekben csak egyország vesz részt.”
A geológiai kutatásokeredményei alapján kiderült, hogy a Nyírséghomokdűnéi lényegében a Tisza által apleisztocénban lerakott hordalékkúpok. Ittkanyargott a folyó, miután elhagyta az Érmellékárkát, majd a tektonikus mozgások következtébenészak felé tolódott a medre, miközben sorra„kiváltak belőle” a bihar–szatmári térségfolyóvizei. A Nyírség hullámzódűnesorainak tetején az emberi beavatkozás előtterdők, míg a dűneközi részeken mocsarasterületek voltak, melyek helyenként a mai napigfennmaradtak. „Különleges természeti értékeketrejt magában a térség, ugyanis a Nyírségvédett zugaiban számos élőlény áttudta vészelni az eljegesedési időszakokviszontagságait, ezért az úgynevezett jégkorireliktum-fajok még mindig élnek a területen” –állapította meg dr. Gheorghe Groza botanikus. A Nyírségkülönösen ritka és védett fajai közülkiemelték a szakemberek a magyar kökörcsint, adíszes tarkalepkét és a hamvas rétihéját,melyek védelmét nemzetközi programok keretébentámogatják.
Babos krisztina
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.