Megóvnák a jégkori menedéket

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Natúrparkot kívánnak létrehozni természetvédő szervezetek a Nyírségben. A román–magyar határon átnyúló natúrparkot kívánnak létrehozni természetvédő szervezetek a Nyírségben. Tegnap Szatmárnémetiben romániai, magyarországi, szlovéniai és osztrák szakemberek vázolták a térség természeti értékeit, majd leszögezték a natúrpark létrehozásához szükséges teendőket.

Gazda Árpád

2007. április 04., 00:002007. április 04., 00:00

„Az általunk elkészítetttervezeteket elküldjük a magyar és a románKörnyezetvédelmi Minisztériumhoz, ahol reményeinkszerint pozitív elbírálásban részesítikmajd a kezdeményezésünket” – nyilatkozta aKrónikának Papp Cristian-Remus szervező, az ausztriaiAlpen–Adria Egyetem hallgatója.
A Nyírség romániairészéből 24 ezer hektárnyi területet (14ezret Szatmár megyében és 10 ezret Biharmegyében) akarnak bevenni a projektbe, míg a magyaroldalról körülbelül 20 ezer hektárt. Bára szóban forgó terület romániai övezetétmár jelölték a Natura 2000 természetvédelmistátusra, a szakemberek mégis fontosnak tartjáka natúrpark létrehozását. „Miközbenaz Európai Unió Natura 2000-es hálózatacsak a természeti értékek megőrzésétcélozza, addig a natúrpark gazdaságról,kultúráról és fenntarthatófejlődésről is szól – fejtette ki Márk-NagyJános, az Erdélyi Kárpát Egyesületszatmárnémeti igazgatója. – Ennek létrehozásaszavatolja, hogy vidékfejlesztési éstermészetvédelmi programokra egyaránt lehessenmajd pályázni. Fontos az is, hogy a terület atájegység mindkét országbeli részétfelölelje, ugyanis az EU lényegesen több pénzzeltámogatja a határon átnyúlókezdeményezéseket, mint azokat, amelyekben csak egyország vesz részt.”
A geológiai kutatásokeredményei alapján kiderült, hogy a Nyírséghomokdűnéi lényegében a Tisza által apleisztocénban lerakott hordalékkúpok. Ittkanyargott a folyó, miután elhagyta az Érmellékárkát, majd a tektonikus mozgások következtébenészak felé tolódott a medre, miközben sorra„kiváltak belőle” a bihar–szatmári térségfolyóvizei. A Nyírség hullámzódűnesorainak tetején az emberi beavatkozás előtterdők, míg a dűneközi részeken mocsarasterületek voltak, melyek helyenként a mai napigfennmaradtak. „Különleges természeti értékeketrejt magában a térség, ugyanis a Nyírségvédett zugaiban számos élőlény áttudta vészelni az eljegesedési időszakokviszontagságait, ezért az úgynevezett jégkorireliktum-fajok még mindig élnek a területen” –állapította meg dr. Gheorghe Groza botanikus. A Nyírségkülönösen ritka és védett fajai közülkiemelték a szakemberek a magyar kökörcsint, adíszes tarkalepkét és a hamvas rétihéját,melyek védelmét nemzetközi programok keretébentámogatják.

Babos krisztina

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 02., csütörtök

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki

A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.

Sváb kulturális-turisztikai útvonalat alakítanak ki
2025. október 02., csütörtök

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai

Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.

Felfedezésre várnak a kutyfalvi Degenfeld-kastély újdonságai
2025. október 02., csütörtök

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól

176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.

Falopás Biharban: 50 ezer lejnyi tüzelőt koboztak el egy fuvarostól
2025. október 02., csütörtök

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.

Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza
2025. október 02., csütörtök

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten

A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.

Illúziók, amelyek a mindennapjainkat alakítják – Filmről és propagandáról a Filmtettfeszten
2025. október 02., csütörtök

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál

Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.

Halálos baleset a 13-as főúton: két haszonjármű és egy személyautó ütközött Brassónál
2025. október 02., csütörtök

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök

Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.

Brassó: nem enyhül a válság az RMDSZ-ben, lemondott a megyei elnök
2025. október 01., szerda

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok
2025. október 01., szerda

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban

A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.

Gasztronómia és hagyományéltetés: Szilvanap a Tornyai Tájházban
2025. október 01., szerda

Restaurálják a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály-székesegyházat

Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.

Restaurálják a Gyulafehérvári Római Katolikus Szent Mihály-székesegyházat