
A Mohos-tőzegláp egyik tószeme. A jégkorszakból származó növények találhatóak a különleges helyen
Fotó: Pinti Attila
A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust. Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava és a jégkorszakból származó különleges növényeknek otthont adó tőzegláp csodás látványt nyújt, évente 100 ezren látogatják.
2025. július 09., 14:022025. július 09., 14:02
Csodálatos természeti látványban lehet része annak, aki ellátogat Románia, és egyúttal Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tavához, a Szent Anna-tóhoz, valamint
A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét
Fotó: Pinti Attila
Nemrég felújították a Szent Anna-tó körüli rezervátumhoz vezető út Kovászna megyei részét, a következő szakasz a parkolóig Hargita megyéhez tartozik, és még mindig jó állapotban van, bár itt-ott van rajta néhány kátyú. A Hargita Megyei Tanács figyelemmel kíséri a rezervátumot, hiszen ez az egyik legfontosabb turisztikai látványosságuk.
Az út is fontos, mert a tó – Közép-Európa egyetlen érintetlen vulkanikus tava – évente 100 000 embert vonz Romániából és külföldről. Az egyedülálló „természetmúzeum” két részből áll: a Mohos-tőzeglápból és a Szent Anna-tóból. Azoknak, akik autóval érkeznek ide, 50 lej parkolási díjat kell fizetniük. Egyesek szerint ez sok, mint mondják, végül is miért kellene fizetni azért, hogy megnézzük a természetet?
Csónakázni is lehet a Szent Anna-tavon. A csónakázás ára 25 lej fél órára, a motorcsónaké pedig 50 lej felnőtteknek és 25 lej gyerekeknek
Fotó: Facebook/Pro Szent Anna
Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója, a rezervátum kezelője a román nyelvű covasna45.ro portálnak elmondta, ez a költség nem csak a parkolást fedezi. „Amit nem nagyon értenek és senki sem kérdez, az az, hogy egy látogató mennyit fizet a többi szolgáltatásért.
amelyet minden gépkocsi után kell fizetni, nem a személyek száma szerint. A számlán az áll, hogy „Szent Anna-tó látogatási díj”, nem pedig az, hogy „parkolás”. Azon logika szerint működünk, hogy ez egy »természeti múzeum«.
Elmondta, a rezervátumban 16 alkalmazott dolgozik, a hely pedig különleges, elszigetelt és veszélyes munkahely. „Itt szükség esetén nem lehet segítséget kérni a „szomszédoktól”. Kockázatos munka, amelynek első feltétele, hogy szeressük a természetet” – magyarázta.
A Szent Anna-tóban nem lehet fürdeni, csak csodálni és fényképzeni
Fotó: Pinti Attila
Néhány kezdeményezésnek köszönhetően a medvék már nem jelentenek olyan komoly problémát a turisták számára.
Medvebiztos szemetesládák vannak, amelyeket elektromos kerítés vesz körül. Sőt, az egész turisztikai területet, amely több mint 9 kilométer hosszú, villanypásztor veszi körül. Emellett segít az is, hogy szigorú látogatási rend van. A medvék kora reggel és este, 19 óra után aktívak. A mi programunk 9-től 18 óráig tart, úgyhogy valahogy úgy tűnik, megértjük egymást” – mondta Dósa Levente. Kifejtette, a tapasztalatuk az, hogy a területet kedvelik az anyamedvék, amelyek kölykeikkel a hímektől minél távolabb akarnak maradni.
A Mohos-tőzegláphoz vezető palló. Csak idegenvezetéssel látogatható a hely
Fotó: Pinti Attila
A hely azonban nem teljesen „vad”. Lehet itt enni-inni – azt mondják, hogy itt lehet a legjobb kürtőskalácsot enni az országban. Vannak padok, ahonnan gyönyörködni lehet a tájban, sok ösvény és információs táblák. De evezős csónakok és egy elektromos hajó is rendelkezésre áll, amivel a tavon lehet kirándulni.
A „parkolási” pénzből fedezi a rezervátum adminisztrációja az összes költséget, ugyanis a szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp nem kap pénzt sehonnan, annak ellenére, hogy természeti kincs.
A Mohos növény- és állatvédelmi rezervátum országos jelentőségű védett terület, amely a Natura 2000 hálózatba is beletartozik. Különféle növényfajok ősi állományai élnek itt, amelyek túlélték a különböző jégkorszakokat. A Szent Anna-tó hármas védelem alatt áll, mivel
A kis Szent Anna-kápolna a varázslatos szépségű tó közelében található
Fotó: Kocsis Károly
A két rezervátumot körülvevő terület a Csíkkozmás községhez tartozó Csíklázárfalva közbirtokosságának tulajdonában van. A rezervátum igazgatásának képviselői nem érdekeltek a tömeges turizmusban. Ezért nincs víz-, csatorna- és villanyhálózat, és nem is kívánnak ilyet. Generátorokat és más környezetbarát megoldásokat alkalmaznak. „Nem szeretnénk befektetni tömeges turisztikai szolgáltatásokba. A két rezervátumnak meg kell maradnia a jelenlegi állapotában, a környék fő látványosságaként, de egynapos kirándulóhelyként. A Csomád-Bálványos környéke vonzó a természeti értékek miatt,
A Mohos természetvédelmi terület hírnevéből és jó gazdálkodásából Lázárfalvának, Csíkkozmásnak, Tusnádnak is részesülnie kell” – véli Dósa Levente.
Mint mondta, céljuk, hogy az érintetlen természet élményét nyújtsák a turistáknak, azokat célozzák meg, akik néhány órára szeretnének egybeolvadni a természettel, pihenni, mozogni. Azokat, akik egyszerűen csak élvezni akarják, amit a hely kínál, majd továbbmennek.
A Mohos-tőzegláp
A Mohos-tőzegláp (népi nevén: Kukojzás, vagy Kukujzás-posvány, románul Tinovul Mohoş) Hargita megyében, a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, a Hargita hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki. A másik kráterben található a Szent Anna-tó.
A turisták kíváncsiak a Szent Anna-tó körüli természeti csodákra, de csak egynapos kirándulás tehető a környéken, szálláshelyek nincsenek
Fotó: Pinti Attila
A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter. Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A Mohosban élő, jégkorszakból származó reliktum növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, lápi álszittyó, közönséges tőzegrozmaring, hüvelyes gyapjúsás, vörös áfonya, fekete áfonya, tőzegáfonya.

Télvíz idején is módfelett kedvelik a turisták a Szent Anna-tavat, a Mohos-tőzeglápot és a környéket, ahol pompásan lehet szánkózni, ha az időjárás engedi.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Jogerőssé vált a Maros megyei törvényszék május 19-i ítélete, amelyben életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a mezőméhesi Emil Gânjre, aki megölte és felgyújtotta barátnőjét.
2 hozzászólás