Hirdetés

Megőriznék a Szent Anna-tó körüli rezervátumot a „természet múzeumaként”, távol tartják a tömegturizmust

Szent Anna-tó

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme. A jégkorszakból származó növények találhatóak a különleges helyen

Fotó: Pinti Attila

A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust. Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tava és a jégkorszakból származó különleges növényeknek otthont adó tőzegláp csodás látványt nyújt, évente 100 ezren látogatják.

Krónika

2025. július 09., 14:022025. július 09., 14:02

Csodálatos természeti látványban lehet része annak, aki ellátogat Románia, és egyúttal Közép-Európa egyetlen vulkanikus eredetű tavához, a Szent Anna-tóhoz, valamint

a közelben található, idegenvezetéssel megtekinthető, a jégkorszakból származó növényeket rejtő Mohos-tőzegláphoz, annak tószemeihez.

Hirdetés
Szent Anna-tó Galéria

A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét

Fotó: Pinti Attila

Nemrég felújították a Szent Anna-tó körüli rezervátumhoz vezető út Kovászna megyei részét, a következő szakasz a parkolóig Hargita megyéhez tartozik, és még mindig jó állapotban van, bár itt-ott van rajta néhány kátyú. A Hargita Megyei Tanács figyelemmel kíséri a rezervátumot, hiszen ez az egyik legfontosabb turisztikai látványosságuk.

A Szent Anna-tó és környéke mint a „természet múzeuma”

Az út is fontos, mert a tó – Közép-Európa egyetlen érintetlen vulkanikus tava – évente 100 000 embert vonz Romániából és külföldről. Az egyedülálló „természetmúzeum” két részből áll: a Mohos-tőzeglápból és a Szent Anna-tóból. Azoknak, akik autóval érkeznek ide, 50 lej parkolási díjat kell fizetniük. Egyesek szerint ez sok, mint mondják, végül is miért kellene fizetni azért, hogy megnézzük a természetet?

Szent Anna-tó Galéria

Csónakázni is lehet a Szent Anna-tavon. A csónakázás ára 25 lej fél órára, a motorcsónaké pedig 50 lej felnőtteknek és 25 lej gyerekeknek

Fotó: Facebook/Pro Szent Anna

Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület igazgatója, a rezervátum kezelője a román nyelvű covasna45.ro portálnak elmondta, ez a költség nem csak a parkolást fedezi. „Amit nem nagyon értenek és senki sem kérdez, az az, hogy egy látogató mennyit fizet a többi szolgáltatásért.

Az idegenvezetés, a tisztaság megőrzése, a parkolás, a WC-k, a víz, a hulladékgyűjtés és -szállítás, a bérek, a beruházások, a villanypásztor és így tovább. Mindez benne van abban az egységes díjban,

amelyet minden gépkocsi után kell fizetni, nem a személyek száma szerint. A számlán az áll, hogy „Szent Anna-tó látogatási díj”, nem pedig az, hogy „parkolás”. Azon logika szerint működünk, hogy ez egy »természeti múzeum«.

Mint minden múzeumnak, ennek is vannak fenntartási költségei” – magyarázta Dósa Levente.

Elmondta, a rezervátumban 16 alkalmazott dolgozik, a hely pedig különleges, elszigetelt és veszélyes munkahely. „Itt szükség esetén nem lehet segítséget kérni a „szomszédoktól”. Kockázatos munka, amelynek első feltétele, hogy szeressük a természetet” – magyarázta.

Szent Anna-tó Galéria

A Szent Anna-tóban nem lehet fürdeni, csak csodálni és fényképzeni

Fotó: Pinti Attila

A medvék nem jelentenek komoly veszélyt a turisták számára

Néhány kezdeményezésnek köszönhetően a medvék már nem jelentenek olyan komoly problémát a turisták számára.

Természetesen még mindig itt élnek, hiszen ez a természetes élőhelyük, de mintha „megértették” volna a programot. „Az első intézkedésünk az volt, hogy eltávolítottuk a szemeteseket.

Medvebiztos szemetesládák vannak, amelyeket elektromos kerítés vesz körül. Sőt, az egész turisztikai területet, amely több mint 9 kilométer hosszú, villanypásztor veszi körül. Emellett segít az is, hogy szigorú látogatási rend van. A medvék kora reggel és este, 19 óra után aktívak. A mi programunk 9-től 18 óráig tart, úgyhogy valahogy úgy tűnik, megértjük egymást” – mondta Dósa Levente. Kifejtette, a tapasztalatuk az, hogy a területet kedvelik az anyamedvék, amelyek kölykeikkel a hímektől minél távolabb akarnak maradni.

„Van egy hím is, körülbelül évente egyszer látjuk, nagyon félénk, de nagyon nagy” – magyarázza az adminisztrátor.


Szent Anna-tó Galéria

A Mohos-tőzegláphoz vezető palló. Csak idegenvezetéssel látogatható a hely

Fotó: Pinti Attila

A hely azonban nem teljesen „vad”. Lehet itt enni-inni – azt mondják, hogy itt lehet a legjobb kürtőskalácsot enni az országban. Vannak padok, ahonnan gyönyörködni lehet a tájban, sok ösvény és információs táblák. De evezős csónakok és egy elektromos hajó is rendelkezésre áll, amivel a tavon lehet kirándulni.

A csónakázás ára 25 lej fél órára, a motorcsónaké pedig 50 lej felnőtteknek és 25 lej gyerekeknek, szintén fél órára. 10 év alattiak számára ingyenes.

A „parkolási” pénzből fedezi a rezervátum adminisztrációja az összes költséget, ugyanis a szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp nem kap pénzt sehonnan, annak ellenére, hogy természeti kincs.

Nem akarnak tömegturizmust

A Mohos növény- és állatvédelmi rezervátum országos jelentőségű védett terület, amely a Natura 2000 hálózatba is beletartozik. Különféle növényfajok ősi állományai élnek itt, amelyek túlélték a különböző jégkorszakokat. A Szent Anna-tó hármas védelem alatt áll, mivel

Románia egyetlen vulkanikus tava, amely valószínűleg körülbelül 10 000 évvel ezelőtt keletkezett a vulkáni hegységben található Nagy-Csomád kialudt kráterének alján. Vízellátását kizárólag csapadék biztosítja.

Szent Anna-tó Galéria

A kis Szent Anna-kápolna a varázslatos szépségű tó közelében található

Fotó: Kocsis Károly

A két rezervátumot körülvevő terület a Csíkkozmás községhez tartozó Csíklázárfalva közbirtokosságának tulajdonában van. A rezervátum igazgatásának képviselői nem érdekeltek a tömeges turizmusban. Ezért nincs víz-, csatorna- és villanyhálózat, és nem is kívánnak ilyet. Generátorokat és más környezetbarát megoldásokat alkalmaznak. „Nem szeretnénk befektetni tömeges turisztikai szolgáltatásokba. A két rezervátumnak meg kell maradnia a jelenlegi állapotában, a környék fő látványosságaként, de egynapos kirándulóhelyként. A Csomád-Bálványos környéke vonzó a természeti értékek miatt,

a turisták jöjjenek, csodálják meg a rezervátumokat, hagyják maguk után a helyet úgy, ahogy találták. A többi szolgáltatást – szállás, terepjárós túrák, ATV-k, fürdőzés és minden, ami a tömeges turizmushoz tartozik – a rezervátumokon kívül kell biztosítani.

A Mohos természetvédelmi terület hírnevéből és jó gazdálkodásából Lázárfalvának, Csíkkozmásnak, Tusnádnak is részesülnie kell” – véli Dósa Levente.
Mint mondta, céljuk, hogy az érintetlen természet élményét nyújtsák a turistáknak, azokat célozzák meg, akik néhány órára szeretnének egybeolvadni a természettel, pihenni, mozogni. Azokat, akik egyszerűen csak élvezni akarják, amit a hely kínál, majd továbbmennek.

A Mohos-tőzegláp

A Mohos-tőzegláp (népi nevén: Kukojzás, vagy Kukujzás-posvány, románul Tinovul Mohoş) Hargita megyében, a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, a Hargita hegység vulkanikus vonulata utolsó, legdélibb tömbjének, a Csomád hegység ikerkráterének északi kráterét tölti ki. A másik kráterben található a Szent Anna-tó.

Szent Anna-tó Galéria

A turisták kíváncsiak a Szent Anna-tó körüli természeti csodákra, de csak egynapos kirándulás tehető a környéken, szálláshelyek nincsenek

Fotó: Pinti Attila

A tőzegláp Románia egyik legértékesebb botanikai védterülete. A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár.

A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter. Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). A Mohosban élő, jégkorszakból származó reliktum növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, lápi álszittyó, közönséges tőzegrozmaring, hüvelyes gyapjúsás, vörös áfonya, fekete áfonya, tőzegáfonya.

korábban írtuk

Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp: óriási népszerűségnek örvend télen is a turisták körében
Szent Anna-tó és Mohos-tőzegláp: óriási népszerűségnek örvend télen is a turisták körében

Télvíz idején is módfelett kedvelik a turisták a Szent Anna-tavat, a Mohos-tőzeglápot és a környéket, ahol pompásan lehet szánkózni, ha az időjárás engedi.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 17., csütörtök

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben

Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.

„Ha Istent lelkünkben hordozzuk, megtelik a lélek háza”. Kettős ünnep az aradi evangélikus egyházközségben
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt

Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.

Falakat könnyebb megmenteni, mint közösséget Erzsébetvároson – kérdés, lesz-e, aki megőrizze a megújuló Apafi-kastélyt
2026. szeptember 16., szerda

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet

54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.

Több tízmillió eurós fejlesztést jelentett be az egyik erdélyi fegyvergyár, de más üzemekben nem ilyen rózsás a helyzet
Hirdetés
2026. szeptember 15., kedd

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja

Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.

Késett az iráni díszkő, elvesztette az uniós támogatást a temesvári Forradalom útja
2026. szeptember 15., kedd

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról

Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.

Nem gyors ítélet, hanem alapos feltárás: öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség múltjáról
2026. szeptember 15., kedd

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága

Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.

Szilágysági Magyar Napok: amikor egy helyre gyűlik a megye magyarsága
Hirdetés
2026. szeptember 14., hétfő

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál

Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.

Másfél évszázad után kezdődik az átalakítás az európai gótika legkeletebbre fekvő, erdélyi templománál
2026. szeptember 14., hétfő

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle

Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.

Utcán szólította le áldozatát az edényes csaló, több mint 20 ezer lejt csalt ki tőle
2026. szeptember 13., vasárnap

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban

Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.

Szent István jobbjának egykori őrzőhelye újult meg a Partiumban
Hirdetés
Hirdetés