Nem ma, nem holnap, de kitörhet a székelyföldi Csomád-vulkán

korábban írtuk

Magmát találtak a Csomád-vulkán alatt – magyar, román, francia és svájci kutatók vizsgálták évekig a Hargita megyei tűzhányót

Meglepően sok olvadék lehet a székelyföldi Csomád-vulkán alatti magmatározóban. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy kis időn belül kitör, hanem, hogy olyan rég szunnyadó tűzhányóról van szó, amely alatt van még magmakása, ezért fennáll az aktiválódás lehetősége.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint a Csomád kőzeteiben lévő cirkonkristályok azt mutatják, hogy a hegy alatt lévő magmatározóban még mindig lehet folyékony magma.

Ennek alapján nem lehet kizárni a jövőbeli kitöréseket. A vulkanológusok szerint más kialudtnak hitt tűzhányók gyomrában is lehet kristályokban gazdag magma, azaz kristálykása, így azok sem tekinthetők inaktívnak, csak szunnyadnak.

„A geofizikai méréseknek köszönhetően a vulkán alá is le tudtunk nézni. Csak úgy ismerhetjük meg igazán a vulkánok természetét, ha megértjük az alattuk található magmatározó rendszert. Ehhez a vulkáni kőzeteket kell segítségül hívni: a korábbi kitörések során a felszínre került anyagot vizsgáljuk. Egyszerre nézzük a benne lévő kristályok megjelenését, illetve a kémiai összetételüket, és e mozaikdarabkákból rakjuk össze a teljes történetet” – mondta Harangi Szabolcs.

A legárulkodóbb az elektromos vezetőképesség volt, amely akkor nő meg egy kőzettestben, ha ott, a föld mélyén folyadék (pl. kőzetolvadék) található. Vagyis arra következtettek, hogy még ma is lehet magma a vulkán alatt. Ezzel párhuzamosan kezdődött a múltbeli kitörések idejének meghatározására irányuló vizsgálatsorozat.

Az elszenesedett növénymaradványok tanulmányozásából akkor azt már lehetett tudni, hogy mikor történt a legutolsó kitörés: 30-32 ezer évvel ezelőtt. De ezzel a módszerrel csak a legutolsó kitörés időpontját tudták megállapítani. Ugyanakkor a korábbi kitörések ismeretére is szükségük volt ahhoz, hogy megtudják, ez a 30 ezer év hosszú vagy rövid idő a vulkán kitörési gyakoriságának fényében.

A most publikált kutatásban a tanulmány vezető szerzője, Lukács Réka több mint 500 cirkonkristályban határozta meg az izotóparányt. E kristályokat a Csomád számos kitöréséből származó kőzetekből izolálták, így a minták magukban foglalták a vulkán teljes aktivitástörténetét.

Bár a kutatók szerint az újraaktivizálódáshoz vezető folyamatok félelmetesen gyorsan is bekövetkezhetnek, hangsúlyozták, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Csomád belátható időn belül kitörne. Jelenleg nem látszik jele annak, hogy a tűzhányó aktivizálódna. Ugyanakkor kizárni sem lehet, hogy ez a jövőben bekövetkezik.

– vélekedett Harangi Szabolcs.

A Csomád legutóbbi kitörése óta eltelt 30 ezer év csak emberi léptékben hosszú idő, a vulkán életében nem az. A Föld 1500 potenciálisan aktív vulkánja közül legalább 1000 alatt van magma, jelenleg azonban mégsem kitörésképesek.