Fotó: Biró István
Hitel formájában ösztönözné a belvárosi műemlék épületek felújítását a kolozsvári városvezetés, a homlokzatfelújítási program e célból tervezett módosítása ütemtervet is tartalmaz. Ezzel követnék az immár eredményeket hozó nagyváradi példát.
2018. január 15., 14:122018. január 15., 14:12
Többéves hercehurca után Kolozsvár önkormányzata is kész befektetni a belvárosi műemlék épületek felújításába. A homlokzatfelújítási program közvitára bocsátott, módosított változata szerint a városháza hitel formájában akár fele-fele arányban is támogatná a leromlott ingatlanok feljavítását. Ugyanakkor egy többéves ütemtervet is kidolgozott a belvárosi épületek helyreállítására.
Az épített örökség konzerválására, a város arculatának megőrzésére, hangsúlyozására törekvő, három szakaszban megvalósuló programba olyan épületek kerültek be, amelyek leromlott állapotuk miatt omlásveszélyesek, a járókelők vagy a lakók testi épségét fenyegetik, tájékoztat közleményében Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája. Mint írják,
Komplex stratégia hiányában nem oldja meg a leromlott műemlékek helyzetét a műemlékvédelmi törvény nemrég jóváhagyott módosítása, amely szerint adómentességet élveznek jövő évtől a felújított ingatlanok, amelyekben nem zajlik kereskedelmi tevékenység – véli Guttmann Szabolcs műépítész.
A visszatérítendő finanszírozásra a 2016/166-os törvény biztosít lehetőséget, mutatnak rá, és a felújítási munkálatok felgyorsítása érdekében a polgármesteri hivatal legfeljebb az összköltség 50 százalékát előlegezné meg. A tulajdonosoknak igényelniük kell a támogatást, amelyet utólag, a felújított épület átadásától számított legtöbb tíz éven belül vissza kell fizetniük.
A helyi tanács elé terjesztendő határozattervezet mellett a homlokzatfelújítási program kidolgozásával, kivitelezésével megbízott, Dan Tarcea alpolgármester és Daniel Pop főépítész által vezetett bizottság egy ütemtervet is készített arra, hogy milyen sorrendben újulnának meg a belváros leromlott épületei.
Fotó: Biró István
A három szakaszban megvalósuló stratégia értelmében 2019-ig a belváros Főtér körüli, a Ferenc József (Horea) út, az Unió utca (Str. Memorandumului), a Bocskai tér (Piaţa Avram Iancu) és a Deák Ferenc utca (B-dul Eroilor) által közrezárt részében található ingatlanokat tataroznák. A 2020 és 2022 között megvalósuló második szakaszban a városközpontot övező utcákban lévő épületek felújítására kerülne sor, a Széchenyi téren (Piaţa Mihai Viteazu) és környékén, a Malom (George Bariţiu) utcában, a Béke tér (Piaţa Lucian Blaga) környékén, a Petőfi Sándor (Avram Iancu) és Farkas (Mihail Kogălniceanu) utcában, a Karolina téren, a Kossuth Lajos (B-dul 21 decembrie 1989) utcában dolgoznának. A 2023–2024-ben zajló harmadik szakasz immár a kimaradt ingatlanok felújításának lehetőségét teremti meg.
Hétszer több épület homlokzatát újították fel idén Kolozsváron, mint a korábbi esztendőkben. A polgármesteri hivatal a napokban méri fel a többletadóval sújtott tulajdonosok ingatlanjainak állapotát, és új, szigorúbb szabályzat bevezetését tervezi.
A munkálatok menetét és kivitelezését az említett bizottság felügyeli, a lehetőséggel élő tulajdonosok gyorsított eljárással, 15 napon belül megkapják a beavatkozáshoz szükséges építési engedélyt olvasható a polgármesteri hivatal honlapjára feltöltött határozattervezet mellékletében.
Guttmann Szabolcs építész, az építészkamara erdélyi fiókjának elnöke jónak tartja a módosításokat, de úgy véli, sok esetben nem elég az előfinanszírozás, nagyobb arányú támogatásról is kellene szóljon a homlokzatfelújítási stratégia. „Amikor felmerül, hogy a műemlékek felújítása több odafigyelést igényel, az egy csapat munkájáról is kellene szóljon, amely alaposabban monitorizálni tudja a problémakört, akár a finanszírozási lehetőségeket is” – jelentette ki a Krónikának a szakember. Ez amiatt fontos, mivel a szóban forgó városrészben nemcsak beruházók élnek, hanem komoly szociális és gazdasági problémák is vannak – mondta a kispénzű, nyugdíjas lakókra utalva.
„Másképp csak az anyagi oldal, az előlegezés nem fogja megoldani a problémát” – jelentette ki Guttmann Szabolcs, aki Nagyszeben főépítészeként részt vett hasonló munkában. Rámutatott, az ottani csapatnak három évébe telt, hogy feltérképezze, kik laknak az adott városrészben, milyen gondokkal küszködnek, volt-e konkrét beavatkozás.
Fotó: Biró István
Szociális és gazdasági szakemberek is kellenek a csapatba, mivel a belvárosi lakóközösség sokszínű, és az eddigi sürgős beavatkozások során előfordult, hogy bár „beállványozták az épületet, alagutat tettek”, utána egy-két szociális eset miatt leállt a munkálat. „Ezekre meg kell találni a megoldást, az anyagi segítséget, nem elég az előleg” – jelentette ki Guttmann, példaként említve, hogy Szebenben 98 százalékos önkormányzati finanszírozást kellett eszközölni ahhoz, hogy egy műemlék kaput megmentsenek. Kifejtette, ezt a szakértő csapatot a városháza keretében vagy mellette, szerződéses alapon is létre lehetne hozni, de fontos, hogy megalakuljon, hasonló problémák felmerülése esetén válaszolni tudjon.
Dan Tarcea alpolgármester decemberben jelentette be, hogy a polgármesteri hivatal új szabályzat elfogadását tervezi a homlokzatfelújítási program keretében: nagyváradi mintára önkormányzati pénzből korszerűsítenék azokat az épületeket, amelyeknek tulajdonosai nem hajlandók a tatarozásra. A kamatmentes kölcsönre épülő, Nagyváradon sikeresen alkalmazott stratégiát egyébként egy szeptemberi konferencián maga Ilie Bolojan polgármester javasolta a kolozsvári városvezetésnek, és úgy tűnik, megfogadják a tanácsát.
Igaz, a nagyváradi stratégia is módosításra szorult, miután a társasházak esetében több tulajdonos beperelte a polgármesteri hivatalt, azt állítva: ő felújítaná ingatlanját, de az erre nem hajló szomszédok akadályozzák ebben. Ennek hatására a városvezetés létrehozott egy pénzalapot, amelybe a felújításra hajlandó lakosok befizethetik a költségek rájuk eső részét, és ebből a polgármesteri hivatal végezteti el a munkát.
Fotó: Oradea.ro
A szintén több évre beütemezett homlokzatfelújítási programnak Váradon már megvannak az első látványos eredményei. Guttmann Szabolcs kérdésünkre elmondta, bár részleteiben nem ismeri az ottani programot, úgy véli, az, hogy
A leromlott épületek homlokzatának felújítására egyébként a tulajdonosaikra kivetett többletadó is ösztönzően hat, idén ez mindkét városban az ingatlanadó hatszorosa, miután januártól Váradon is a törvény által megengedett maximális szintre emelték.
A törvény által megengedett maximális szintre, az ingatlanadó hatszorosára emelte az illetéket az elhanyagolt épületek esetében a nagyváradi önkormányzat. A legtöbbet fizetők között állami intézmények és magáncégek is vannak.
A drasztikus intézkedést követő első, 2017-es évben – mint arról beszámoltunk – mindkét városban számottevően megnőtt az épületüket felújító vagy azt tervező, azaz építkezési engedélyt igénylő tulajdonosok száma. A többletadó révén ráadásul a városvezetés jelentős bevételre is szert tesz, Váradon például a sok romos bérpalota, gyárépület miatt euróezrekkel gazdagodhat a városkassza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!