
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei törvényszék április 24-re tűzte ki az első tárgyalást a marosvásárhelyi utcanévtáblaperben, amelyet Lucian Goga prefektus indított. A kormánymegbízott tavaly ősszel jelentette be, jogilag aggályosnak tartja a román mellett a magyar feliratok kihelyezését szorgalmazó, a helyi önkormányzat által elfogadott két határozatot.
2018. április 04., 09:512018. április 04., 09:51
A marosvásárhelyi önkormányzat október 26-án két határozatot fogadott el az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozóan. A Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írja elő, Az RMDSZ által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is.
Az RMDSZ tanácsosi frakciója egyébként úgy döntött, nem bízik meg Dianora Monica Cătanában, a marosvásárhelyi önkormányzat új jegyzőjében, de a városháza többi jogászában sem, ezért arról döntött, hogy Menyhárt Gabriella személyében európai közösségi jogászt szerződtet. A nagyváradi szakember, aki a Kisebbségi Jogvédő Intézet erdélyi partnerügyvédje, a legújabb táblaperben fogja képviselni a tanácsot.
Az ideiglenes jelleggel kinevezett városházi jegyző rászolgált a magyarok bizalmatlanságára: sem az RMDSZ, sem a POL által tavaly ősszel beterjesztett, kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezetet nem láttamozta, ezzel jelezve, hogy nem tartja törvényesnek. „Egy ilyen ember nem védheti az önkormányzat álláspontját a prefektussal szemben, aki szintén jogsértőnek véli a kétnyelvűséget” – fejtette ki Kali István, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Szerinte a jegyző az ellenkereset megfogalmazásában is bizonyította részrehajlóságát. „Ebben szinte szóról szóra megismételte, azaz elismerte azokat a kifogásokat, amelyeket a prefektus fogalmazott meg a megszavazott és vissza nem vont tanácsi határozattal kapcsolatosan” – mondta el lapunknak Kali. Jogi szempontból egyrészt alaptalannak és kifogásolhatónak, másrészt nevetségesnek tartja az RMDSZ Lucian Goga Maros megyei prefektus kifogásait, amelyeket a kétnyelvű utcanévtáblák ellen sorakoztatott fel.
A magyar feliratok és jelképek ellen állandó hajtóvadászatot folytató prefektus nem fogadta el az önkormányzati határozatokat; előbb felszólította a tanácsot a dokumentumok visszavonására, majd látván, hogy az nem történt meg, a közigazgatási bírósághoz fordult.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen Lucian Goga elsősorban azt kifogásolja, hogy a megyeszékhelyen nem utcanév-módosítás történt, mint ahogy a tanácsi határozat címében szerepel, hanem egyszerű fordítás. A prefektus ugyanakkor azt állítja, hogy a tervezetet nem láttamozta a kormányhivatal keretében működő névadó bizottság. Goga a törvényes keretet is hiányolja a határozat életbe ültetését illetően. A negyedik pontban azt rója fel, hogy a tanács nem szerezte meg a művelődési minisztérium jóváhagyását a műemlék épületek falán lévő táblák cseréjére. Arra is felhívja a bíróság figyelmét, hogy az utcanevek megduplázásával azok nem fognak kiférni a személyazonossági kártyákon.
Mint az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke elmondta, nem igaz, hogy a prefektúra keretében működő, konzultatív bizottság nem láttamozta a határozattervezetet, mint ahogy az sem, hogy nincs törvényes keret az utcanév-módosításra. A kérdés nem tartozik a művelődési tárca hatáskörébe, hiszen egyszerű utcanévtáblák cserélődnek, és nem egyéb feliratok kerülnek ki bizonyos műemlék épületek falára. „Az, hogy nem fér ki a személyazonossági kártyákra, egyenesen nevetséges. Kérdem én, hány betűvel hosszabb a 22 karakteres Tineretului – Ifjúsági a 28 karakteres Barbu Ştefănescu Delavranceánál?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.
Az ország más városaiban ennél hosszabb utcanevekre is bukkantunk. Konstancán a Martir Alexandru Ferkel-Şutea név 29 karakterből áll, Iaşi-ban a General Henri Mathias Berthelot 31-ből,
Lapunk érdeklődésére a főváros 1-es kerületének anyakönyvi osztályán megerősítették: a Durbac utca valamennyi lakójának ugyanolyan típusú és ugyanakkora méretű személyazonossági kártyája van, mint a többi román állampolgárnak.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
szóljon hozzá!