
Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei törvényszék április 24-re tűzte ki az első tárgyalást a marosvásárhelyi utcanévtáblaperben, amelyet Lucian Goga prefektus indított. A kormánymegbízott tavaly ősszel jelentette be, jogilag aggályosnak tartja a román mellett a magyar feliratok kihelyezését szorgalmazó, a helyi önkormányzat által elfogadott két határozatot.
2018. április 04., 09:512018. április 04., 09:51
A marosvásárhelyi önkormányzat október 26-án két határozatot fogadott el az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozóan. A Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írja elő, Az RMDSZ által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is.
Az RMDSZ tanácsosi frakciója egyébként úgy döntött, nem bízik meg Dianora Monica Cătanában, a marosvásárhelyi önkormányzat új jegyzőjében, de a városháza többi jogászában sem, ezért arról döntött, hogy Menyhárt Gabriella személyében európai közösségi jogászt szerződtet. A nagyváradi szakember, aki a Kisebbségi Jogvédő Intézet erdélyi partnerügyvédje, a legújabb táblaperben fogja képviselni a tanácsot.
Az ideiglenes jelleggel kinevezett városházi jegyző rászolgált a magyarok bizalmatlanságára: sem az RMDSZ, sem a POL által tavaly ősszel beterjesztett, kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezetet nem láttamozta, ezzel jelezve, hogy nem tartja törvényesnek. „Egy ilyen ember nem védheti az önkormányzat álláspontját a prefektussal szemben, aki szintén jogsértőnek véli a kétnyelvűséget” – fejtette ki Kali István, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Szerinte a jegyző az ellenkereset megfogalmazásában is bizonyította részrehajlóságát. „Ebben szinte szóról szóra megismételte, azaz elismerte azokat a kifogásokat, amelyeket a prefektus fogalmazott meg a megszavazott és vissza nem vont tanácsi határozattal kapcsolatosan” – mondta el lapunknak Kali. Jogi szempontból egyrészt alaptalannak és kifogásolhatónak, másrészt nevetségesnek tartja az RMDSZ Lucian Goga Maros megyei prefektus kifogásait, amelyeket a kétnyelvű utcanévtáblák ellen sorakoztatott fel.
A magyar feliratok és jelképek ellen állandó hajtóvadászatot folytató prefektus nem fogadta el az önkormányzati határozatokat; előbb felszólította a tanácsot a dokumentumok visszavonására, majd látván, hogy az nem történt meg, a közigazgatási bírósághoz fordult.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen Lucian Goga elsősorban azt kifogásolja, hogy a megyeszékhelyen nem utcanév-módosítás történt, mint ahogy a tanácsi határozat címében szerepel, hanem egyszerű fordítás. A prefektus ugyanakkor azt állítja, hogy a tervezetet nem láttamozta a kormányhivatal keretében működő névadó bizottság. Goga a törvényes keretet is hiányolja a határozat életbe ültetését illetően. A negyedik pontban azt rója fel, hogy a tanács nem szerezte meg a művelődési minisztérium jóváhagyását a műemlék épületek falán lévő táblák cseréjére. Arra is felhívja a bíróság figyelmét, hogy az utcanevek megduplázásával azok nem fognak kiférni a személyazonossági kártyákon.
Mint az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke elmondta, nem igaz, hogy a prefektúra keretében működő, konzultatív bizottság nem láttamozta a határozattervezetet, mint ahogy az sem, hogy nincs törvényes keret az utcanév-módosításra. A kérdés nem tartozik a művelődési tárca hatáskörébe, hiszen egyszerű utcanévtáblák cserélődnek, és nem egyéb feliratok kerülnek ki bizonyos műemlék épületek falára. „Az, hogy nem fér ki a személyazonossági kártyákra, egyenesen nevetséges. Kérdem én, hány betűvel hosszabb a 22 karakteres Tineretului – Ifjúsági a 28 karakteres Barbu Ştefănescu Delavranceánál?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.
Az ország más városaiban ennél hosszabb utcanevekre is bukkantunk. Konstancán a Martir Alexandru Ferkel-Şutea név 29 karakterből áll, Iaşi-ban a General Henri Mathias Berthelot 31-ből,
Lapunk érdeklődésére a főváros 1-es kerületének anyakönyvi osztályán megerősítették: a Durbac utca valamennyi lakójának ugyanolyan típusú és ugyanakkora méretű személyazonossági kártyája van, mint a többi román állampolgárnak.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
szóljon hozzá!