Fotó: Haáz Vince
A Maros megyei törvényszék április 24-re tűzte ki az első tárgyalást a marosvásárhelyi utcanévtáblaperben, amelyet Lucian Goga prefektus indított. A kormánymegbízott tavaly ősszel jelentette be, jogilag aggályosnak tartja a román mellett a magyar feliratok kihelyezését szorgalmazó, a helyi önkormányzat által elfogadott két határozatot.
2018. április 04., 09:512018. április 04., 09:51
A marosvásárhelyi önkormányzat október 26-án két határozatot fogadott el az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozóan. A Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írja elő, Az RMDSZ által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is.
Az RMDSZ tanácsosi frakciója egyébként úgy döntött, nem bízik meg Dianora Monica Cătanában, a marosvásárhelyi önkormányzat új jegyzőjében, de a városháza többi jogászában sem, ezért arról döntött, hogy Menyhárt Gabriella személyében európai közösségi jogászt szerződtet. A nagyváradi szakember, aki a Kisebbségi Jogvédő Intézet erdélyi partnerügyvédje, a legújabb táblaperben fogja képviselni a tanácsot.
Az ideiglenes jelleggel kinevezett városházi jegyző rászolgált a magyarok bizalmatlanságára: sem az RMDSZ, sem a POL által tavaly ősszel beterjesztett, kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozattervezetet nem láttamozta, ezzel jelezve, hogy nem tartja törvényesnek. „Egy ilyen ember nem védheti az önkormányzat álláspontját a prefektussal szemben, aki szintén jogsértőnek véli a kétnyelvűséget” – fejtette ki Kali István, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
Szerinte a jegyző az ellenkereset megfogalmazásában is bizonyította részrehajlóságát. „Ebben szinte szóról szóra megismételte, azaz elismerte azokat a kifogásokat, amelyeket a prefektus fogalmazott meg a megszavazott és vissza nem vont tanácsi határozattal kapcsolatosan” – mondta el lapunknak Kali. Jogi szempontból egyrészt alaptalannak és kifogásolhatónak, másrészt nevetségesnek tartja az RMDSZ Lucian Goga Maros megyei prefektus kifogásait, amelyeket a kétnyelvű utcanévtáblák ellen sorakoztatott fel.
A magyar feliratok és jelképek ellen állandó hajtóvadászatot folytató prefektus nem fogadta el az önkormányzati határozatokat; előbb felszólította a tanácsot a dokumentumok visszavonására, majd látván, hogy az nem történt meg, a közigazgatási bírósághoz fordult.
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyen Lucian Goga elsősorban azt kifogásolja, hogy a megyeszékhelyen nem utcanév-módosítás történt, mint ahogy a tanácsi határozat címében szerepel, hanem egyszerű fordítás. A prefektus ugyanakkor azt állítja, hogy a tervezetet nem láttamozta a kormányhivatal keretében működő névadó bizottság. Goga a törvényes keretet is hiányolja a határozat életbe ültetését illetően. A negyedik pontban azt rója fel, hogy a tanács nem szerezte meg a művelődési minisztérium jóváhagyását a műemlék épületek falán lévő táblák cseréjére. Arra is felhívja a bíróság figyelmét, hogy az utcanevek megduplázásával azok nem fognak kiférni a személyazonossági kártyákon.
Mint az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke elmondta, nem igaz, hogy a prefektúra keretében működő, konzultatív bizottság nem láttamozta a határozattervezetet, mint ahogy az sem, hogy nincs törvényes keret az utcanév-módosításra. A kérdés nem tartozik a művelődési tárca hatáskörébe, hiszen egyszerű utcanévtáblák cserélődnek, és nem egyéb feliratok kerülnek ki bizonyos műemlék épületek falára. „Az, hogy nem fér ki a személyazonossági kártyákra, egyenesen nevetséges. Kérdem én, hány betűvel hosszabb a 22 karakteres Tineretului – Ifjúsági a 28 karakteres Barbu Ştefănescu Delavranceánál?” – tette fel a kérdést a parlamenti képviselő.
Az ország más városaiban ennél hosszabb utcanevekre is bukkantunk. Konstancán a Martir Alexandru Ferkel-Şutea név 29 karakterből áll, Iaşi-ban a General Henri Mathias Berthelot 31-ből,
Lapunk érdeklődésére a főváros 1-es kerületének anyakönyvi osztályán megerősítették: a Durbac utca valamennyi lakójának ugyanolyan típusú és ugyanakkora méretű személyazonossági kártyája van, mint a többi román állampolgárnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!