Medve sétál Zabola egyik utcáján, a helyiek állandó félelemben élnek
Fotó: Zabola Polgármesteri Hivatala/Képernyőfelvétel
Ismét medve pusztított egy zabolai portán, néhány nappal korábban pedig egy anyamedve az iskola udvarára is bejutott. A háromszéki községben ma már mindennapos a nagyvadak jelenléte, miközben a helyi vezetők szerint a jelenlegi törvényi szabályozás túl lassú és túlságosan bürokratikus ahhoz, hogy hatékonyan megvédje az embereket és a gazdaságokat. A medvetámadásokról a község polgármesterét és Kovászna megye prefektusát kérdezte a Krónika.
2026. május 26., 08:032026. május 26., 08:03
Az elmúlt napokban ismét medve járt egy zabolai portán: nyolc tyúkot pusztított el, majd mire a hatóságok kiértek volna, eltűnt az erdő irányába. A háromszéki községben ez már hosszú hónapok óta nem rendkívüli eset, hanem mindennapos valóság. A helyiek szerint jelenleg legalább hét medve jár rendszeresen a településre, miközben a hatóságok és az önkormányzatok sokszor csak futnak az események után.
Fejér Levente, Zabola polgármestere a Krónikának megerősítette, hogy a medvék jelenléte gyakorlatilag állandósult a községben. „Naponta van medvetámadásunk. Az éjjel is volt, azelőtt is volt, most vagy négy napja rendszeresen ismét járkál” – fogalmazott az elöljáró.
A medvekárok elsősorban az állattartó gazdaságokat érintik: juhokat, teheneket, csikókat, nyulakat és baromfit pusztítanak el a nagyvadak. Ember elleni támadás Zabolán még nem történt, de a félelem egyre erősebb a lakosság körében.
A polgármester szerint azon a környéken legalább három medve mozog rendszeresen, egyikük pedig három boccsal. „Ebben a pillanatban nincs ott, a másikban már megtörténik a probléma” – mondta.
A Hargita megyei csendőrséghez május 22. és 25. között összesen 26 bejelentés érkezett olyan medvékről, amelyek lakott területek közelében bukkantak fel.
A falu környéki legelőkön a juhokat őrző pásztorok csak sok kutyával tudják csak távol tartani a nagyvadakat a nyájaktól, de a pásztorkodás még így is veszélyes foglalkozás, mert a medvék viselkedése kiszámíthatatlan.
A veszélyes medvék eltávolításáról jelenleg egy úgynevezett helyi intervenciós bizottság dönt. Ennek működését a 81-es sürgősségi kormányrendelet és annak későbbi módosításai szabályozzák.
A bizottság tagjai általában
a polgármester vagy alpolgármester,
a csendőrség képviselője,
az állatorvos,
a vadásztársaság képviselője,
valamint más önkormányzati illetékesek.
A jelenlegi rendszer szerint a bizottságnak a helyszínen kell döntenie arról, hogy elkergetik a medvét, altatással elszállítják, vagy végső esetben kilövik. A gyakorlatban azonban a rendszer lassan reagál. Fejér Levente szerint mire minden érintett megérkezik a helyszínre, a medve rendszerint eltűnik.
– magyarázta. Ez különösen problémás azokban az esetekben, amikor a vad csak rövid időre jelenik meg egy udvarban vagy utcán.
Korond környékén számos tábla figyelmeztet a nagyvadak veszélyére
Fotó: Korond Község Polgármesteri Hivatala
Ráduly István, Kovászna megye prefektusa arról beszélt lapunknak, hogy a medvetámadásoknak leginkább kitett székelyföldi megyében a helyi önkormányzatok keretében működő intervenciós bizottságok igyekeznek helytállni, de a jelenlegi törvényi szabályozás sokszor megnehezíti a gyors fellépést.
A prefektus szerint a rendszer lehetővé teszi az agresszív medvék kilövését, de az adminisztratív feltételek miatt gyakran lassú a döntéshozatal.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely szerint idén országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
Mint mondta, a gyakorlatban többnyire ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik:
első alkalommal jegyzőkönyvezik a medve jelenlétét,
második alkalommal már a károkozást is,
és csak ismétlődő jelenlét esetén kerülhet sor a kilövésre.
A jelenlegi szabályozás alapvetően belterületre korlátozza a gyors beavatkozást. Ez azt jelenti, hogy a bizottság elsősorban akkor járhat el azonnal, ha a medve településen, udvarban vagy lakott övezetben tartózkodik.
Zabola polgármestere viszont úgy véli: azok a medvék, amelyek rendszeresen településre járnak, már megtanulták, hogy ott könnyen jutnak élelemhez, ezért az áthelyezés hosszú távon nem jelent megoldást. „Elvinni a medvét – de hova? Csak más területére viszik át a problémát. Ezek a medvék visszajönnek a település közelébe” – fogalmazott az elöljáró.
A polgármester azt is elmondta, hogy a veszélyes medve kilövéshez egyhangú bizottsági döntés szükséges, ami megszületik, mert egyre nagyobb riadalmat keltenek a faluban kóborló medvék.
Fejér Levente szerint ez a megközelítés egyre több önkormányzati vezető körében erősödik, különösen azután, hogy Erdély több megyéjében is történtek súlyos ember elleni támadások.
Ma már Erdély-szerte szinte bárhol felbukkanhatnak lakott övezetben is a medvék
Fotó: Olvasónk
Az államfő asztalán jelenleg egy olyan törvénymódosítás van, amely jelentősen egyszerűsítené az intervenciós eljárást. Ráduly István szerint a legfontosabb változás az lenne, hogy:
nem kellene minden bizottsági tagnak jelen lennie,
elegendő lenne két-három illetékes jelenléte,
és gyorsabban meghozhatóvá válna a döntés a veszélyes medvék kilövéséről.
A cél az, hogy ne adminisztratív procedúrák lassítsák a beavatkozást olyan helyzetekben, ahol emberélet kerülhet veszélybe.
A helyi vezetők tapasztalata szerint a jelenlegi rendszer legnagyobb problémája az időveszteség és a túlszabályozottság. A polgármesterek szerint a törvényt több ponton is módosítani kell: tegye lehetővé a gyorsabb döntéshozatalt; ki kell terjeszteni az intézkedési jogkört a települések közvetlen környezetére is; egyszerűsíteni kell a bizottság összehívását,
valamint nagyobb operatív szabadságot kellene biztosítani a helyi hatóságoknak.
Sokan azt is szorgalmazzák, hogy a visszatérő, emberhez szokott medvéket automatikusan veszélyesnek minősítsék, és ne kelljen minden alkalommal újabb dokumentációs eljárást lefolytatni.
Bár az állam jelenleg kifizeti a medvekárok utáni kártérítéseket, a helyiek szerint ez nem oldja meg a problémát.
– mondta Fejér Levente.
Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.
Noha a községben minden egyes medvetámadást követően jegyzőkönyvezik a károkat, és a pórul járt gazdák előbb-utóbb megkapják a kártérítést, az embereket ez nem vigasztalja.
A polgármester szerint sokan attól tartanak, hogy a Beszterce-Naszód megyei Bükkösön történt medvetámadáshoz hasonló eset – amelynek során legutóbb egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett – bárhol, így Zabolán is előfordulhat.
A hatóságok szerint ezért a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a törvényhozás mennyire meri a közbiztonság szempontját előtérbe helyezni a medveállomány kezelésében.
Ráduly István úgy látja, hogy a kormány és a parlament elkötelezett az ügy rendezése mellett.
Elsődleges cél kell legyen az emberi élet, a polgárok védelme és a javak biztonsága. Ehhez képest minden más szempont másodlagos” – hangsúlyozta a prefektus.
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Kiss Margit kolozsvári tanítónő idén januárban töltötte be 90. életévét, de aki rendezvényeken találkozik vele, aligha egy visszavonultan élő nyugdíjas képét őrzi róla. Közösségi ember, aki előadásokra jár, szervez, kirándul, honismerettel foglalkozik.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
A saját udvarában sem tehet meg mindent a tulajdonos: a diófa kivágásához külön engedély kellhet, a parlagfüvet felszólítás nélkül is irtani kell, az ágak és levelek elégetéséért pedig akár 30–45 ezer lejes bírság is járhat.
A templom szomszédságában épülő idősek nappali központja, a rendezetlen környezet, az elmaradó egyeztetések és mindenekelőtt a magyar állami támogatással létrehozott bölcsőde miatt gyűltek össze sérelmek a szászfenesi református gyülekezetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!