
A malom garatjába is öntöttek a megszentelt búzából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A rászorulók iránti odafigyelésen, az adakozás nemes gesztusán túl közösségkovácsoló ereje is van a Magyarok kenyere programnak, azon belül a búzaösszeöntés ünnepének – vallják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviselői, akik másodízben szervezték meg a tagok által adományként felajánlott kenyérgabona megáldását, és abból egy jelképes mennyiség összeöntését a közigazgatásilag Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjason.
2024. augusztus 15., 10:592024. augusztus 15., 10:59
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a kezdetek óta résztvevője a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programnak de Arad megyei búzaösszeöntést csak második alkalommal szervezett. Tavaly a Tornyai Tájházban, idén – szerda délelőtt – pedig a román–magyar határ menti Nagyvarjason, az egykori Borzák-malomban rendezték meg az ünnepséget. Ifj. Zágoni-Szabó András, a szakmai szervezet elnöke elmondta:
Ideális helyszín a búzaösszeöntésre egy régi malomépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezáltal a gazdák még jobban átérzik az adakozás jelentőségét, egyúttal az összetartozás érzése is erősödik mindannyiunkban” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy az adománygyűjtés továbbra is tart, a gazdaegylet késő őszig várja a felajánlásokat. Évente nyolc-kilenc tonna búza szokott összegyűlni, azt malomban megőröltetik, és az abból nyert lisztet adják át a négy kedvezményezett civil szervezetnek, amelyek karitatív, illetve közösségépítő tevékenységet folytatnak: a Máltai Szeretetszolgálatnak, a dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi Pio Atya Gyermekotthonának, az aradi Katalin Egyesületnek és a Tornyai Tájházat fenntartó Pro-Pir-Kult Egyesületnek.

Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz.
„Nem a mennyiség a fontos, hanem az, hogy minél többen adakozzanak. Olyan szórványvidéken élek, ahol nincsenek, vagy már alig vannak magyarok, és az ilyen találkozók jó alkalmak arra, hogy beszélgessünk egymással, együtt legyünk, érezzük azt, hogy még vagyunk” – vallott érzéseiről.
Magyarok kenyere
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1990-es évek végéig működő faszerkezetű malom ma már csak ipartörténeti érdekesség, illetve a tulajdonosok jóvoltából közösségi rendezvényeknek ad otthont, a búzaösszeöntésnek pedig keresve sem lehetett volna alkalmasabb helyszínt találni. Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök, a malomépítő néhai Borzák István veje meghatottan mondta el, hogy
„Miután ez a malom bezárt, majd a feleségem is elhunyt, úgy döntöttem, hogy ezt a létesítményt a közösség javára fogom fenntartani, hogy hasonló rendezvényeket tartsunk itt, egyúttal emlékezzünk a kommunizmusban meghurcolt Borzák családra, és a hasonló sorsra jutott kisiparosokra” – mondta elérzékenyülve.
Bakó László plébános mondott áhítatott
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ünnepségen Bakó László nagyiratosi római katolikus plébános mondott áhítatott, s áldotta meg a búzát és az abból készült új kenyeret. Mint mondta, a Miatyánkban csak a mindennapi kenyérért fohászkodunk, de ha több is kikerül, akkor a jövőre is gondolhatunk. „Hogyha telíteni tudjuk a magtárakat – nekünk, kisebbeknek az éléskamrákat –, az mindig a Jóistennek a nagy-nagy irgalma és segítsége, hogy nemcsak erre a napra kapjuk a kenyeret, hanem tárolni tudjuk, és a jövőbe, távolabbra is tudunk tekinteni” – fogalmazott.
A megszentelt búzából egy kis mennyiséget a házigazda Bálint György fia és unokája, azaz a malomépítő néhai Borzák István unokája és dédunokája a malom garatjába öntött, ezzel adózva a ma már kihalófélben lévő hagyományos molnármesterség emlékének.

Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.

A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a Szatmár megyei Kaplonyban.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
szóljon hozzá!