A malom garatjába is öntöttek a megszentelt búzából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A rászorulók iránti odafigyelésen, az adakozás nemes gesztusán túl közösségkovácsoló ereje is van a Magyarok kenyere programnak, azon belül a búzaösszeöntés ünnepének – vallják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviselői, akik másodízben szervezték meg a tagok által adományként felajánlott kenyérgabona megáldását, és abból egy jelképes mennyiség összeöntését a közigazgatásilag Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjason.
2024. augusztus 15., 10:592024. augusztus 15., 10:59
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a kezdetek óta résztvevője a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programnak de Arad megyei búzaösszeöntést csak második alkalommal szervezett. Tavaly a Tornyai Tájházban, idén – szerda délelőtt – pedig a román–magyar határ menti Nagyvarjason, az egykori Borzák-malomban rendezték meg az ünnepséget. Ifj. Zágoni-Szabó András, a szakmai szervezet elnöke elmondta:
Ideális helyszín a búzaösszeöntésre egy régi malomépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezáltal a gazdák még jobban átérzik az adakozás jelentőségét, egyúttal az összetartozás érzése is erősödik mindannyiunkban” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy az adománygyűjtés továbbra is tart, a gazdaegylet késő őszig várja a felajánlásokat. Évente nyolc-kilenc tonna búza szokott összegyűlni, azt malomban megőröltetik, és az abból nyert lisztet adják át a négy kedvezményezett civil szervezetnek, amelyek karitatív, illetve közösségépítő tevékenységet folytatnak: a Máltai Szeretetszolgálatnak, a dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi Pio Atya Gyermekotthonának, az aradi Katalin Egyesületnek és a Tornyai Tájházat fenntartó Pro-Pir-Kult Egyesületnek.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz.
„Nem a mennyiség a fontos, hanem az, hogy minél többen adakozzanak. Olyan szórványvidéken élek, ahol nincsenek, vagy már alig vannak magyarok, és az ilyen találkozók jó alkalmak arra, hogy beszélgessünk egymással, együtt legyünk, érezzük azt, hogy még vagyunk” – vallott érzéseiről.
Magyarok kenyere
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1990-es évek végéig működő faszerkezetű malom ma már csak ipartörténeti érdekesség, illetve a tulajdonosok jóvoltából közösségi rendezvényeknek ad otthont, a búzaösszeöntésnek pedig keresve sem lehetett volna alkalmasabb helyszínt találni. Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök, a malomépítő néhai Borzák István veje meghatottan mondta el, hogy
„Miután ez a malom bezárt, majd a feleségem is elhunyt, úgy döntöttem, hogy ezt a létesítményt a közösség javára fogom fenntartani, hogy hasonló rendezvényeket tartsunk itt, egyúttal emlékezzünk a kommunizmusban meghurcolt Borzák családra, és a hasonló sorsra jutott kisiparosokra” – mondta elérzékenyülve.
Bakó László plébános mondott áhítatott
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ünnepségen Bakó László nagyiratosi római katolikus plébános mondott áhítatott, s áldotta meg a búzát és az abból készült új kenyeret. Mint mondta, a Miatyánkban csak a mindennapi kenyérért fohászkodunk, de ha több is kikerül, akkor a jövőre is gondolhatunk. „Hogyha telíteni tudjuk a magtárakat – nekünk, kisebbeknek az éléskamrákat –, az mindig a Jóistennek a nagy-nagy irgalma és segítsége, hogy nemcsak erre a napra kapjuk a kenyeret, hanem tárolni tudjuk, és a jövőbe, távolabbra is tudunk tekinteni” – fogalmazott.
A megszentelt búzából egy kis mennyiséget a házigazda Bálint György fia és unokája, azaz a malomépítő néhai Borzák István unokája és dédunokája a malom garatjába öntött, ezzel adózva a ma már kihalófélben lévő hagyományos molnármesterség emlékének.
Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a Szatmár megyei Kaplonyban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki szombat este egy, a Szatmár megyei Borválaszút környéki erdőben található menedékházban – a katasztrófavédelem egységei jelenleg is próbálják megfékezni a lángokat a News.ro hírügynökség tájékoztatása szerint.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt szombaton 9 óra 25 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az AI-detektív (DetectivulAI) elnevezésű platform az első Romániában létrehozott platform, amely azonosítja a mesterséges intelligencia által létrehozott deepfake tartalmakat.
A tető részben beomlott, a falak is veszélyesen repedeznek, a helyszínt benőtte a gaz. A község polgármestere szerint a közöny és a felelőtlenség vezetett oda, hogy a Maros-völgye egykori szimbóluma, a Mocsonyi-kastély mára életveszélyes állapotba került.
Bűnügyi felügyelet alá helyeztek egy Beszterce-Naszód megyei 17 éves fiút, akit három alkalommal is jogosítvány nélküli vezetésen értek a rendőrök.
Az egyházak a magyarság szülőföldjén való megmaradását szolgálják, és ez a megmaradás, a nemzet boldogulása Magyarország legfontosabb célja Szent István óta – hangoztatta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár pénteken Szatmárnémetiben.
Elhalasztotta az ítélethirdetést a Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát rendházból való kilakoltatását kezdeményező helyi önkormányzat által indított perben nagyváradi bíróság pénteken.
A szó szoros értelmében alacsonyan szállt egy személyautó Nagyváradon szerdán este.
Rendőrségi eljárás indult, miután Daniel Cioabă önjelölt „romániai romakirály” fia a beszámolók szerint teherbe ejtette 14 éves „menyasszonyát”, akit a szülők választottak ki számára.
Az ősi magyar szablya egyszerre fegyver, tárgyi örökség és identitáshordozó elem. A tízéves évfordulóját ünneplő Székelyföldi Magyar Szablyavívó Iskoláról Ungurán Lehel vezetővel beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!