A malom garatjába is öntöttek a megszentelt búzából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A rászorulók iránti odafigyelésen, az adakozás nemes gesztusán túl közösségkovácsoló ereje is van a Magyarok kenyere programnak, azon belül a búzaösszeöntés ünnepének – vallják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének képviselői, akik másodízben szervezték meg a tagok által adományként felajánlott kenyérgabona megáldását, és abból egy jelképes mennyiség összeöntését a közigazgatásilag Nagyiratos községhez tartozó Nagyvarjason.
2024. augusztus 15., 10:592024. augusztus 15., 10:59
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a kezdetek óta résztvevője a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programnak de Arad megyei búzaösszeöntést csak második alkalommal szervezett. Tavaly a Tornyai Tájházban, idén – szerda délelőtt – pedig a román–magyar határ menti Nagyvarjason, az egykori Borzák-malomban rendezték meg az ünnepséget. Ifj. Zágoni-Szabó András, a szakmai szervezet elnöke elmondta:
Ideális helyszín a búzaösszeöntésre egy régi malomépület
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Ezáltal a gazdák még jobban átérzik az adakozás jelentőségét, egyúttal az összetartozás érzése is erősödik mindannyiunkban” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy az adománygyűjtés továbbra is tart, a gazdaegylet késő őszig várja a felajánlásokat. Évente nyolc-kilenc tonna búza szokott összegyűlni, azt malomban megőröltetik, és az abból nyert lisztet adják át a négy kedvezményezett civil szervezetnek, amelyek karitatív, illetve közösségépítő tevékenységet folytatnak: a Máltai Szeretetszolgálatnak, a dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi Pio Atya Gyermekotthonának, az aradi Katalin Egyesületnek és a Tornyai Tájházat fenntartó Pro-Pir-Kult Egyesületnek.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete idén is csatlakozott a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű Kárpát-medencei programhoz.
„Nem a mennyiség a fontos, hanem az, hogy minél többen adakozzanak. Olyan szórványvidéken élek, ahol nincsenek, vagy már alig vannak magyarok, és az ilyen találkozók jó alkalmak arra, hogy beszélgessünk egymással, együtt legyünk, érezzük azt, hogy még vagyunk” – vallott érzéseiről.
Magyarok kenyere
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1990-es évek végéig működő faszerkezetű malom ma már csak ipartörténeti érdekesség, illetve a tulajdonosok jóvoltából közösségi rendezvényeknek ad otthont, a búzaösszeöntésnek pedig keresve sem lehetett volna alkalmasabb helyszínt találni. Bálint György nyugdíjas aradi építőmérnök, a malomépítő néhai Borzák István veje meghatottan mondta el, hogy
„Miután ez a malom bezárt, majd a feleségem is elhunyt, úgy döntöttem, hogy ezt a létesítményt a közösség javára fogom fenntartani, hogy hasonló rendezvényeket tartsunk itt, egyúttal emlékezzünk a kommunizmusban meghurcolt Borzák családra, és a hasonló sorsra jutott kisiparosokra” – mondta elérzékenyülve.
Bakó László plébános mondott áhítatott
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az ünnepségen Bakó László nagyiratosi római katolikus plébános mondott áhítatott, s áldotta meg a búzát és az abból készült új kenyeret. Mint mondta, a Miatyánkban csak a mindennapi kenyérért fohászkodunk, de ha több is kikerül, akkor a jövőre is gondolhatunk. „Hogyha telíteni tudjuk a magtárakat – nekünk, kisebbeknek az éléskamrákat –, az mindig a Jóistennek a nagy-nagy irgalma és segítsége, hogy nemcsak erre a napra kapjuk a kenyeret, hanem tárolni tudjuk, és a jövőbe, távolabbra is tudunk tekinteni” – fogalmazott.
A megszentelt búzából egy kis mennyiséget a házigazda Bálint György fia és unokája, azaz a malomépítő néhai Borzák István unokája és dédunokája a malom garatjába öntött, ezzel adózva a ma már kihalófélben lévő hagyományos molnármesterség emlékének.
Több erdélyi szórványkollégiumnak ajánlják fel az idén összegyűlt búzaadományokat a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program erdélyi résztvevői – közölte csütörtökön Antal Géza, a Pro Agricultura Egyesület elnöke.
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a Szatmár megyei Kaplonyban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!