Márton Áron „élő tanúi”: előkerülnek „lappangó”, még fellelhető személyes emlékek az egy évszázada pappá szentelt püspökről

A rendezvény keretében a Márton Áron Zarándokközpontban jelen lesznek olyanok, akiket Márton Áron püspök bérmált: a 11 órakor kezdődő szentmisét követően megosztják személyes élményeiket a püspökkel való találkozásról. Az esemény kapcsán Kedves Mária egykori bérmálkozót, Lázár Csillát, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatóját, valamint a faluban káplánként szolgáló Forró Csaba Rolandot kérdeztük. Az esemény szervezői biztatják azokat, akiknek tulajdonában van olyan bérmálási vagy más fénykép, amelyen a püspök látható, vigyék magukkal, hogy a Márton Áron Múzeum részére ezekről másolat készülhessen. „A zömében idősebb emberek Csíkszentdomokosra utaztatása érdekében megelőlegezett hálával számítunk a családok, gyermekek, unokák közreműködésére” – szerepel az esemény ismertetőjében.

Házi őrizetét többször meghosszabbították (1960-ban, 1965-ben, 1966-ban, „palotafogsága” végül tíz évig tartott, 1957 és 1967 között). Azonban nem szakadt meg teljesen kapcsolata híveivel, így bérmáltathatott 1962-ben Gyulafehérváron, ahol a hívei meglátogathatták, szabad volt ugyanis látogatókat fogadnia. Itt bérmálta Kedves Máriát és több mint 20 csíkszentdomokosi fiatalt.

Hozzátette, aznap a püspök mondta a bérmálkozókért a vecsernyét is. „Amikor bejött a templomba, s meglátta, hogy milyen sokan vagyunk ott, a szeme megtelt könnyel. Sajnos már nem emlékszem vissza, pontosan miket mondott a prédikációban, de arra emlékszem, hogy nagyon meghatóan beszélt, édesanyám el is sírta magát” – mondta el Kedves Mária. Hozzátette,

„Nagyon szépen beszélt mindenkivel, erre jól emlékszem. Akkor Boros Károly csíkszentdomokosi születésű pap teológus volt, a bérmáláskor ő kísért minket a várba, a templomba. Mindannyian székely ruhába öltözve bérmálkoztunk” – idézte fel Kedves Mária. Azt is elmondta, jól emlékszik, hogy ők, a bérmálkozók arra kérték Márton Áront, hogy üljön be közéjük a csoportképre, de ő azt mondta, neki ezt nem szabad, nem szabad a képen rajta lennie, viszont mindenkinek adott saját magáról egy kicsi fényképet, hogy őrizzék meg emlékbe – Kedves Mária berámázva őrzi ezt a fényképet. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy Csíkszentdomokoson sokan vannak, akiket még a püspök bérmált, és mindenki szeretettel emlékszik rá.

Mivel a kommunizmus ideje alatt a domokosi anyagkönyveknek is mostoha volt a sorsa – akárcsak számos más erdélyi település anyakönyveinek, ezért a könyvek lehetnek hiányosak is. Az mindenesetre kiderül, hogy Márton Áron 1949-ben bérmált Domokoson, aztán jöttek a „hallgatás” évei. A következő leírt adat szerint 1970-ben, házi őrizetének megszüntetése után 3 évvel végzett bérmálási szertartást szülőfalujában – pontosan 1490 fiatal bérmálkozott ekkor. De az 1960-as években is több ízben bérmált Gyulafehérváron domokosi fiatalokat és nemcsak domokosiakat – ezek közé tartozik Kedves Mária is, aki rendelkezésre bocsájtotta a bérmáláskor készült fényképeket. Más településeken, más plébániákon tartott bérmálások alkalmával is bérmálkozhattak szórványosan domokosiak, például Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön” – magyarázta Forró Csaba Roland, hozzátéve, megközelítőleg ezren élnek a faluban olyanok, akiket a szent életű püspök bérmált.

Az eleve kiadásra, a közönségnek szánt írások, levelek, beszédek mellett hozzáférhető a püspök sok személyes, a dolgozószobában lezajlott beszélgetése is, mivel ezeket a Securitate 1958-tól kezdődően lehallgatta, és átiratot készített róluk” – fejtette ki Lázár Csilla.

Mint mondta, ezeknek a tulajdonságoknak köszönhető, hogy a püspököt olyan rendkívül nagyra becsülték, nemcsak munkatársai és hívei, de a vele ritkábban érintkezők is, értelmiségiek, hivatalnokok, de még az ellenőrzésével megbízott hatalmi apparátus emberei is. „Ezeket a tulajdonságokat ma már csak a kortársak által felidézett történetekből, emlékekből érthetjük meg igazán. Egészen biztosan nagyon sok emlék, történet, kép „lappang” még, hiszen a püspök életével foglalkozó történészeknek már az írásos hagyatékot, kiterjedt levelezést, hivatalos egyházi iratok tömkelegét is épp elég felgyűjteni és rendszerezni, ezek is rengeteg időt és energiát emésztenek fel a kutatók részéről.

A püspökről többek közt a kolozsvári rendező, Zágoni Bálint is készített filmet A püspök reggelije – Márton Áron első ötven éve címmel, 2007 és 2018 között. Az alkotásban személyes emlékeikről vallanak azok, akik személyesen ismerték Márton Áront, de rajtuk kívül még számmal akadnak olyanok, akik „oral history”-ként őriznek olyan emlékeket, amelyeket nem ismer a nagyközönség. Megkérdeztük Lázár Csillát, valamilyen formában megjelentetik-e a centenáriumi rendezvényen elhangzó emlékeket, rögzíti-e kötet/szöveg formában. „Még nem volt ilyen eseményünk, ezért nem nagyon tudjuk, milyen tartalom fog felszínre kerülni, milyen lesz ennek a találkozónak a dinamikája. A hozott képeket másoljuk, archiváljuk, a beszélgetéseket rögzítjük. Biztosan ki fogjuk találni a módját, hogy azok számára is elérhetővé váljon mindez, akik nem jöhetnek július 14-én Domokosra” – mutatott rá a múzeum igazgatója. Azt is megkérdeztük Lázár Csillától, milyen a Márton Áron Múzeum iránti érdeklődés, a nyáron érkező turisták leginkább honnan érkeznek.

Nemrég volt a marosvásárhelyi Mozgássérültek Egyesületének egy csoportja. Ritkábban, de előfordulnak román és más nyelvű látogatók is, őket román és angol nyelven is elérhető QR-kódos audio guide-dal tudjuk kiszolgálni, ha éppen nem érhető el tárlatvezetést vállaló önkéntesünk” – mondta el Lázár Csilla.

{K1}