Márton Áron sokáig ellenség volt Romániában, így „kész csoda” lenne a 2026-os emlékév

Szavai és tettei nem megosztottak, hanem védelmeztek; nem uszítottak, hanem hidakat építettek közösségek közt”.

Egyik ilyen időszerű esemény, hogy most zárult a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltárban őrzött Márton Áron írott hagyaték kiadása” – mutatott rá Lázár Csilla.

Márton Áron nagyon más korban, másmilyen »időkben« élt, mint mi, aktív életének nagyobb részét különböző diktatúrák és zárt, elnyomó rendszerek alatt töltötte. De az azóta sok szempontból »kinyílt«, kétségtelenül demokratikusabb világunkban is »sötét borulatként« visszatérni látszik sok veszély és csapdahelyzet, amelyekre a püspök kortársait figyelmeztette. Sajnos Márton Áron püspök számos »intelme« 2025-re sem lett okafogyott. Naponta látjuk a közvetlen környezetünkben és a médiában is, mekkora szükség lenne arra, hogy a felebaráti szeretetet ne csak szelektíven alkalmazzuk, hanem minden emberben testvért lássunk »akkor is, ha másképpen gondolkozik (…) más nyelvet beszél és talán mások a vágyai és célkitűzései«, hogy a »legkisebbek«, a legkiszolgáltatottabbak védelme érdekében határozottan fellépjünk,

Hogy a keresztény máz alá rejtett önzéssel és kapzsisággal ne tegyük gúny tárgyává a vallásunkat, hogy ne keressünk kifogásokat, ha a lelkiismeretes munkát várnak tőlünk. Ezekben mind segítségünkre tud lenni Márton Áron példája és tanítása. Például ezeket tudhatnák közvetíteni az emlékév keretében szervezett, célzott, átgondolt, változatos programok” – emelte ki a központ vezetője.

Ugyanakkor szinte minden látogatót megrendít Márton Áron állhatatossága. Sokan meglepődnek, hogy milyen sokrétű volt az érdeklődése, odafigyelése, milyen sokat és sok területen dolgozott: már fiatalon »túlfeladatokat« vállaló tanárként, hihetetlen mobilis előadóként, szervezőként, lapszerkesztőként és íróként, »válságmenedzserként«, aztán püspökként, amikor nemcsak »az övéire« viselt gondot, de felfigyelt és cselekedett akkor is, ha más hitűek, más nyelvűek körében tapasztalt szenvedést” – fejtette ki Lázár Csilla.

a szeretetteljes odafigyelést mások iránt” – állapította meg Lázár Csilla.

A tárlat sok minden elmesél, sok benne – mai átlag befogadónak túl sok is – a szöveg, a Márton Árontól vett idézet, ezért egy reels-folyamhoz szokott szemnek a 40 perces »előadás« a múzeumban kibírhatatlanul unalmas. Úgy látom, hatékonyabb, ha kérdezünk. Van ehhez előre elkészített munkalapunk is, kérdésekkel irányítjuk, hogy fedezzék fel, próbálják értelmezni maguknak a látottakat, kapcsolják egyrészt az előzetes történelmi ismereteikhez, másrészt a családjuk huszadik századi történetéhez, harmadrészt a saját gondolataikhoz, véleményükhöz, esetleg problémáikhoz” – emelte ki Lázár Csilla.

nemcsak a huszadik, de a huszonegyedik században születettek számára is.

Főként erdélyiek, de magyarországiak is látogatnak a múzeumba

Lázár Csillától a múzeum látogatóinak száma alakulásáról is érdeklődtünk. Mint mondta, főleg magyarok a látogatóik, román látogatójuk csak elvétve van, de persze nem is kifejezetten ezt a célcsoportot megcélozva készült a tárlat. „Ahogyan említettem, eléggé sok szöveg olvasható a kiállításon, egy kicsike tárlaton ezt a mennyiségű szöveget nem lehetett volna több nyelven megjeleníteni, ahhoz teljesen más koncepcióra lenne szükség. Van ugyan román nyelvű audio guide-unk, de elképzelem, hogy egy magyarul nem beszélő látogatónak akkor is frusztráló a falon a sok, számára érthetetlen szöveg, ha közben ennek egy részét román nyelven hallgathatja. Kellene, és ha az emlékév megvalósul,

de a domokosi kiállításon egyelőre nem fogunk változtatni, mert ennek elsősorban az (erdélyi és nem erdélyi) magyarok a célcsoportja, elsősorban is azok, akiknek nem volt személyes »találkozása» a püspökkel” – fejtette ki a székelyföldi központ vezetője.

hanem inkább Márton Áron iránti tisztelet és kíváncsiság hozza őket augusztus végén Csíkszentdomokosra. Ezért 2013 óta ünnepélyes, kezdetben Jakubinyi György, most Kovács Gergely érsek által celebrált szentmisével kezdjük a megemlékezést, amelynek – érthető módon – sokkal számosabb a közönsége, mint a szentmisét követő konferenciáknak. De a 80-120 személy, aki végighallgatja a szentmisét követő egész napos előadássorozatot, így is igen megtisztelő” – mondta a központ vezetője.

Az itt elhangzott előadások zömét kiadványokban, folyóiratokban (legtöbbet a Székelyföld folyóiratban) is elolvashatja az, aki nem tud eljönni Domokosra augusztus végén.

Márton Áron határozottan kiállt az üldözöttekért

Az RMDSZ törvénytervezete felhívja a figyelmet, hogy Márton Áront a romániai zsidóság védelmében tanúsított bátor kiállásáért a Yad Vashem Intézet a Világ Igaza címmel tüntette ki. „Ez a tény Románia történelmének része, és olyan erkölcsi mércét jelent, amely az egész társadalom számára irányadó kell hogy legyen a jövőben is” – áll az indoklásban. Lázár Csillát megkérdeztük, hogyan látja, miért lényeges a püspök munkásságának ezt a szeletét kiemelten ismertté tenni, népszerűsíteni.

az igazságosság és emberség nevében. Ennek egyik legfontosabb példája valóban az 1944-ben elmondott beszéde és a magyar hatóságnak írt levelei, amelyekben a deportálások megakadályozását követelte. Az emberi méltóságot a későbbiekben is ugyanilyen következetesen védelmezte, amikor a második világháború után a magyar és német kisebbség kollektív büntetése ellen, vagy a vallásuk gyakorlásától eltiltott görögkatolikusok érdekében szólalt fel, sőt cselekedett” – összegezte Lázár Csilla. Idézte a püspököt, aki egész tanításának egyik sarkalatos pontja a mások iránti keresztény felelősség:

közreműködni az igazságos szociális rend megvalósításáért Európában és a világ bármely részében”. Lázár Csilla rámutatott, rengeteg hasonló üzenet, tanítás, gondolat idézhető Márton Árontól, de ami legfontosabb, ennek a tanításnak egész életével hitelt és nyomatékot is adott. „Nem véletlen, hogy II. Szent János Pál Pápa a Márton Áron püspökről elmondható felsőfokú jelzők közül éppen az »integerissimus«-t tartotta fontosnak kiemelni. Ezt az felsőfokú integritást tartom én egyik legfontosabb (és legnehezebb) »leckének«, amit Márton Áron püspöktől bárcsak eltanulhatnánk” – fogalmazott a központ vezetője.

Ugyanakkor ez a nyitás nagyon nagy felelősséget és rengeteg feladatot ró ránk. Muszáj kimondani, hogy hatalmas adósságaink vannak a román közönség felé.

– tette fel a kérdést Lázár Csilla.

Mint sorolta, készült Cristian Amza jóvoltából egy dokumentumfilm jópár éve (a film itt tekinthető meg), egy-két román nyelvű kiadvány (jórészt Kovács Gergely érsek, korábbi posztulátor közreműködésével), Denisa Bodeanunak köszönhetően jelennek meg román, sőt angol nyelven is történészi kutatások, de például nagyon csekély a román nyelvre fordított elsődleges Márton Áron-szöveg.

A Márton Áron Múzeum gondozásában és kiadásában pár éve megjelentettek egy kisebb beszédgyűjteményt Neclintit címmel, de ennek terjesztése nem volt eléggé hatékony – van tehát, amit pótolni. „Visszacsatolok oda, amit a püspöktől korábban parafrazáltam: »A kereszténynek elsősorban nem a jogaira kell gondolnia, hanem a kötelességeire, melyekkel a közösségnek tartozik…«

És persze nem csupán a román kultúrájú emberek felé kell aktívabban nyitni, de a fiatalok felé is, és olyanok felé is, akik az egyház szempontjából peremen vannak” – mondta Lázár Csilla.

Ilyeneken gondolkodunk, tervezgetünk. Kívánjuk, nemcsak magunknak, az olvasóknak is, hogy sok jó lehetőséget adjon Isten ez új évben, s hogy tudjunk is élni ezekkel a lehetőségekkel” – fejtette ki a Krónikának a központ vezetője.