
A tüntetők a kormány távozását követelték. Képünk egy korábbi utcai megmozduláson készült
Fotó: Pinti Attila
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
2026. február 12., 16:452026. február 12., 16:45
2026. február 12., 17:022026. február 12., 17:02
Székelyföldön már hetekkel korábban az utcára vonulva fejezték ki az emberek az elégedetlenségüket amiatt, hogy a kormány törvénymódosítása nyomán a helyi önkormányzatok átlagosan 70-80 százalékkal megemelték a helyi adókat és illetékeket, sőt bizonyos esetekben a százszázalékot is meghaladta a drágítás. Sepsiszentgyörgytől Székelyudvarhelyig, Csíkszeredától Gyergyószentmiklósig tüntettek a lakosok, aminek az lett az eredménye, hogy ígéreteket kaptak arra, hogy az adott polgármesteri hivatalok lehetőség szerint a legkisebb szorzót alkalmazzák az adók kiszámításánál.
A tüntetéshullám mostanra elért más erdélyi és partiumi városokat is – igaz, hogy a kormány ellenzéke, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lovagolta meg a lakosság elégedetlenségét, utcai megmozdulásokat szervezve.

A székely emberek példátlan közfelháborodásának oka az anyagilag eleve kitettebb helyzeten túl az RMDSZ elmúlt évekbeli politikájában, valamint az elégedetlenséget kirobbantó adók természetében keresendő – mondja interjúnkban Toró Tibor politológus.
Csütörtök kora délután például Aradon mintegy 150 személy vonult a városháza elé, egyesek olyan feliratú transzparenseket emeltek a magasba, mint „Elég a fojtogató adókból”, „Tiszteletet az embereknek” vagy „Bolojan, mondj le!”, és a tömeg többek között azt skandálta: „Le az adókkal!”, „Le Bolojannal!”, „Le a kormánnyal!”.
Egy résztvevő úgy fogalmazott az Agerpres hírügynökség tudósítójának, hogy a demonstráció „a megemelt adók elleni tiltakozás”, és szerinte elfogadhatatlan, hogy „a kormány hozzá nem értése a románok pénztárcáján csattanjon”.
Egy nő arról számolt be, hogy miután befizette a megemelt adókat, már nem maradt pénze gyógyszerekre. Egy másik tüntető a döntéshozatal átláthatatlanságát és a törvények be nem tartását kifogásolta.
A város másik két forgalmas pontján – a Hegyalja és a Kórház téren – kisebb, spontán tiltakozások is zajlottak. A városháza előtti demonstráció mintegy fél órán át tartott, a helyszínt rendfenntartók biztosították, incidens nem történt. Hasonló megmozdulások voltak Kolozsváron és Szatmárnémetiben is, illetve más városokban. Az Agerpres hírügynökség jelentése szerint utcára vonultak az AUR hívei többek között Pitești-en, Curtea de Argeșen, Besztercén, Botoșani-ban, Brăilán, Buzăuban, Brassóban, Kolozsváros, Désen, Tordán, Aranyosgyéresen, Szamosújváron, Târgoviștén, Târgu Jiuban, Déván, Iași-ban, Slatinán, Nagybányán, Vasluion, Râmnicu Vâlceán és Focșani-on is.

Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
A marosvásárhelyi családok immár két évtizede vehetnek részt strukturált ének-mondóka mozgásos programon, ahol a foglalkozás fókuszában a gyermek fejlődésének mérföldkövei állnak, valamint a nevelési modell biztosítása.
Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig.
A kincses városban idén is több százan vettek részt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezésen.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban, és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
szóljon hozzá!