Nem a névvel, hanem a magyar „utca” szóval volt bajuk az elkövetőknek
Fotó: Facebook/Szatmár Megyei RMDSZ
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. A közelmúltban elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások Erdélyben és a Partiumban.
2026. február 13., 16:582026. február 13., 16:58
A partiumi megye RMDSZ-szervezete által a közösségi médiában közzétett fotók szerint az ismeretlen tettesek a szatmárnémeti Hám János utca kétnyelvű utcanévtáblájának (strada Hám János utca) „utca” utótagját fújták le fekete színű festékszóróval. Hasonlóan jártak el a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele római katolikus székesegyházon elhelyezett, a templom felújításáról tájékoztató magyar nyelvű táblával is. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás részben a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az elkövetők az utcanévtábla román nyelvű „strada” előtagját, valamint a templomon lévő román nyelvű táblát nem érintették.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete közleményben ítélte el a történteket, elfogadhatatlannak nevezve az ismeretlen elkövetők tettét.
Hozzátették: felszólítják az illetékes hatóságokat az eset kivizsgálására, valamint arra, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a hasonló cselekmények megelőzése érdekében. „Közösségünk továbbra is a párbeszéd, a tisztelet és a békés együttélés értékei mellett áll” – hangsúlyozták a megyei RMDSZ vezetői.
Emlékeztettek, hogy Hám János római katolikus püspök (1781–1857) szolgálata idején Szatmárnémeti fejlődésének egyik legjelentősebb időszakát élte, az egyházi vezető tevékenysége tartósan formálta a város arculatát, a történelmi városközpont képét, és nevéhez fűződik a klasszicista stílusú székesegyház építése is.
Az RMDSZ felhívta a figyelmet, hogy Romániában az érvényes törvények szerint azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az adott kisebbség nyelvén is kötelező kihelyezni a feliratokat a közterületeken. „Szatmárnémetiben ez az arány jóval a törvényben előírt minimum felett van, így a magyar nyelvű feliratok használata nemcsak természetes, hanem jogszabályi kötelezettség is” – írták.
A magyar feliratok megrongálását Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, megyei tanácselnök, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is elítélte közösségi oldalán. „A magyar nyelvű feliratok Szatmárnémetiben törvényesek és természetesek. Aki ezeket támadja, a közösségünket támadja” – írták. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy „tegyenek rendet”, és hangsúlyozták: kiállnak a közös értékek, a kisebbségi jogok és a tiszteleten alapuló együttélés mellett.
Több magyarellenes megnyilvánulásról voltunk kénytelenek beszámolni a közelmúltban: ugyancsak Szatmár megyében, az RMDSZ-szel egyébként kormánykoalícióban lévő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyi vezetősége kifogásolta, hogy a Pataki Csaba megyei tanácselnök egy a saját Facebook-oldalára felöltött videóban magyarul számolt be az önkéntes tűzoltóalakulatok fejlesztéseiről, illetve buzdította a fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek önkéntes tűzoltóknak. Az USR szerint a megyei önkormányzat „hivatalból” az állam nyelvén kellett volna tájékoztatást adnia. Nem érdekelte a magukat egyébként haladókként beállító románokat, hogy a megyei tanács Facebook-oldalán az említett videó román nyelven is megjelent, ráadásul korábban, mint a magyar nyelvű Pataki Csaba közösségi oldalán.
Nyilvánosan bírálta a magyar nyelv használata miatt Pataki Csabát, a Szatmár Megyei Tanács elnökét az USR megyei szervezete, de az RMDSZ-es politikus szerint a román párt melléfogott.
A múlt hétvégén Kolozsváron, a CFR–Universitea városi rangadó után az „U” labdarúgócsapatának – hírhedten magyarellenes – drukkereinek egy csoportja az autóbuszon magyar fiatalokba kötött bele, mert azok anyanyelvükön beszéltek egymás között. Az esetről videófelvétel is készült, ami alapján az RMDSZ a vétkesek felelősségre vonását követelte, a rendőrség pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Magyarellenes megnyilvánulásra ragadtatta magát a Kolozsvári Universitatea labdarúgócsapatának néhány szurkolója a szombat esti CFR elleni meccs után a városi rivális néhány drukkerével szemben csak azért, mert azok magyarul beszéltek egymás között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!