Nem a névvel, hanem a magyar „utca” szóval volt bajuk az elkövetőknek
Fotó: Facebook/Szatmár Megyei RMDSZ
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. A közelmúltban elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások Erdélyben és a Partiumban.
2026. február 13., 16:582026. február 13., 16:58
A partiumi megye RMDSZ-szervezete által a közösségi médiában közzétett fotók szerint az ismeretlen tettesek a szatmárnémeti Hám János utca kétnyelvű utcanévtáblájának (strada Hám János utca) „utca” utótagját fújták le fekete színű festékszóróval. Hasonlóan jártak el a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele római katolikus székesegyházon elhelyezett, a templom felújításáról tájékoztató magyar nyelvű táblával is. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás részben a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az elkövetők az utcanévtábla román nyelvű „strada” előtagját, valamint a templomon lévő román nyelvű táblát nem érintették.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete közleményben ítélte el a történteket, elfogadhatatlannak nevezve az ismeretlen elkövetők tettét.
Hozzátették: felszólítják az illetékes hatóságokat az eset kivizsgálására, valamint arra, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a hasonló cselekmények megelőzése érdekében. „Közösségünk továbbra is a párbeszéd, a tisztelet és a békés együttélés értékei mellett áll” – hangsúlyozták a megyei RMDSZ vezetői.
Emlékeztettek, hogy Hám János római katolikus püspök (1781–1857) szolgálata idején Szatmárnémeti fejlődésének egyik legjelentősebb időszakát élte, az egyházi vezető tevékenysége tartósan formálta a város arculatát, a történelmi városközpont képét, és nevéhez fűződik a klasszicista stílusú székesegyház építése is.
Az RMDSZ felhívta a figyelmet, hogy Romániában az érvényes törvények szerint azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az adott kisebbség nyelvén is kötelező kihelyezni a feliratokat a közterületeken. „Szatmárnémetiben ez az arány jóval a törvényben előírt minimum felett van, így a magyar nyelvű feliratok használata nemcsak természetes, hanem jogszabályi kötelezettség is” – írták.
A magyar feliratok megrongálását Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, megyei tanácselnök, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is elítélte közösségi oldalán. „A magyar nyelvű feliratok Szatmárnémetiben törvényesek és természetesek. Aki ezeket támadja, a közösségünket támadja” – írták. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy „tegyenek rendet”, és hangsúlyozták: kiállnak a közös értékek, a kisebbségi jogok és a tiszteleten alapuló együttélés mellett.
Több magyarellenes megnyilvánulásról voltunk kénytelenek beszámolni a közelmúltban: ugyancsak Szatmár megyében, az RMDSZ-szel egyébként kormánykoalícióban lévő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyi vezetősége kifogásolta, hogy a Pataki Csaba megyei tanácselnök egy a saját Facebook-oldalára felöltött videóban magyarul számolt be az önkéntes tűzoltóalakulatok fejlesztéseiről, illetve buzdította a fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek önkéntes tűzoltóknak. Az USR szerint a megyei önkormányzat „hivatalból” az állam nyelvén kellett volna tájékoztatást adnia. Nem érdekelte a magukat egyébként haladókként beállító románokat, hogy a megyei tanács Facebook-oldalán az említett videó román nyelven is megjelent, ráadásul korábban, mint a magyar nyelvű Pataki Csaba közösségi oldalán.
Nyilvánosan bírálta a magyar nyelv használata miatt Pataki Csabát, a Szatmár Megyei Tanács elnökét az USR megyei szervezete, de az RMDSZ-es politikus szerint a román párt melléfogott.
A múlt hétvégén Kolozsváron, a CFR–Universitea városi rangadó után az „U” labdarúgócsapatának – hírhedten magyarellenes – drukkereinek egy csoportja az autóbuszon magyar fiatalokba kötött bele, mert azok anyanyelvükön beszéltek egymás között. Az esetről videófelvétel is készült, ami alapján az RMDSZ a vétkesek felelősségre vonását követelte, a rendőrség pedig vizsgálatot indított az ügyben.
Magyarellenes megnyilvánulásra ragadtatta magát a Kolozsvári Universitatea labdarúgócsapatának néhány szurkolója a szombat esti CFR elleni meccs után a városi rivális néhány drukkerével szemben csak azért, mert azok magyarul beszéltek egymás között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!