
Magyar gyerekek nélkül tartották meg a december elseje alkalmából szervezett ünnepséget a perzsoji iskolában
Fotó: Ziaruldebacau.ro
Leváltották a Bákó megyei Perzsoj (Pârjol) község általános iskolájának igazgatóját, miután Corina Ioniță a tanintézethez tartozó pusztinai oktatási intézménybe járó magyar gyereket szidalmazta.
2022. december 01., 15:252022. december 01., 15:25
2022. december 01., 16:112022. december 01., 16:11
A Ziaruldebacau.ro portál csütörtöki beszámolója szerint az igazgatónő az iskola által rendezett december elsejei ünnepség kapcsán, az intézmény WhatsApp-csoportjában zajló üzenetváltás során kijelentette, nem hívja meg a november 28-án megtartott eseményre a pusztinai iskola gyerekeit, „mert azok magyarok”, majd hozzátette: „Március 14-ét ünneplik, az anyjuk keresztjét!” („crucea mamii lor” – román szitkozódási forma).
Az igazgatónő által használt minősíthetetlen hangnem láttán jelezték az esetet a Bákó megyei főtanfelügyelőségnek, amely vizsgálatot indított, és miután Corina Ioniță beismerte, hogy valóban ő írta az üzenetet, menesztették állásából.
– nyilatkozta a Ziaruldebacau.ro portálnak Anca Egarmin főtanfelügyelő. Hozzátette: az eset súlyossága, „a legfőképp az oktatásban elfogadhatatlan diszkriminatív jellege” miatt már 29-én meghozták a döntést az igazgató menesztéséről. „A hazaszeretet arról szól, hogyan tisztelgünk elődeink emléke, illetve történelmi alkotásuk, Románia előtt, nem pedig meggondolatlan kijelentésekről” – nyilatkozta a főtanfelügyelő.
Pusztina csángó falu Bákó megyében, közigazgatásilag Perzsoj községhez tartozik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint csaknem 1500-an lakják, túlnyomórészt római katolikus vallású, magyarul is beszélő csángók.
Az ügy kapcsán megkerestük Pogár Lászlót, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, aki lapunknak elmondta, hogy már hétfőn tudomást szerzett a nyilvánosságra került WhatsApp-beszélgetésről, neki is elküldték a képernyőképeket. A szövetség elnöke szerint bár december elsejéhez kapcsolódóan nem tud konkrét magyarellenes eseteket, hasonló ügyeket felidézni az elmúlt évekből, de tény, hogy a térségben, Csángóföldön mindig vannak súrlódások, nem ritka, hogy a románok szidják a magyarokat.
„Szerintem ilyenek szinte napi szinten vannak” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor, hogy a helyzet sokat javult a kilencvenes évek, a kétezres évek eleje óta a térségben a román–magyar ellentétek tekintetében, de ma sem ritkaság az ilyesmi.
Pogár László nem tud róla, hogy az illető igazgatónőnek korábban lettek volna hasonló megnyilvánulásai, kijelentései, de ő személy szerint meg van győződve arról, hogy aki leír ilyen magyarellenes véleményt, az általánosságban így gondolkodik, nem egy új keletű dologról van szó.
Az MCSMSZ elnöke jelezte, eljutott hozzá a szülők felháborodása, de arról nem tud, hogy bárki is el akarná vinni a gyerekét az iskolából az eset miatt. Hozzátette, hogy helyesnek véli a tanfelügyelőség döntését, miszerint menesztették az igazgatónőt, hiszen ez által is példát statuálhatnak, megelőzhetik a hasonló eseteket.
„Nagyon remélem, hogy azok, akik hasonlóan gondolkodnak – csak épp nem írták le egy csoportban, beszélgetésben –, azok elgondolkodnak, hogy mégiscsak a 21. században vagyunk, és az ilyenfajta hozzáállás elfogadhatatlan” – fejtette ki. Az MCSMSZ-elnök azt vallja, hogy a magyaroknak tisztelniük kell a román kultúrát, de ezzel együtt nekik is joguk van elvárni, hogy a románok is tiszteljék a magyarok kultúráját.
Pogár László számára megdöbbentő volt az üzenetben olvasni, hogy egy illető, aki egy etnikailag színes térségben él, dolgozik, illetve egy vezetői állást töltött be egy tanintézetben,
Tudomása szerint a főtanfelügyelő az iskolaigazgatók csoportjába is elküldte a hírt, így reméli, hogy az esetnek legalább annyi haszna lesz, hogy mások – hasonlóan vélekedő vagy hasonlóan korlátolt tudású pedagógusok – egy kicsit átgondolják, hogy mit, miért gondolnak, mondanak vagy épp tesznek. Szerinte az eset kapcsán az is öröm az ürömben, hogy legalább még többen hallanak a moldvai magyarokról.

Megtagadta a pusztinai plébános, hogy magyar ének hangozzék el a csángóföldi település katolikus templomában szenteste. Bár úgy tűnt, hogy a magyar nyelvű mise egy évvel ezelőtti bákói engedélyezése enyhülést hoz, az egyház továbbra is akadályokat gördít a moldvai magyarok anyanyelvhasználata elé.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
1 hozzászólás