Magyar családi vállalkozás reformálná meg az erdélyi sóbányászatot

sóbányászat

Már jövőre beindulhat a sóbányászat Virágosvölgyben Képünk illusztráció

Fotó: Józsa Jenő

Egy magyarországi család új fejezetet nyitna a Kolozs megyei Virágosvölgy, és egyúttal talán egész Erdély sóbányászatában: modern, környezetbarát üzemet terveznek létrehozni. Jövőre már sót kívánnak felhozni, céljuk, hogy 2–3 év alatt elérjék az évi 800 ezer tonnás kapacitást, ami lefedné például Magyarország teljes éves sóigényének 80-90 százalékát.

Krónika

2025. augusztus 14., 14:002025. augusztus 14., 14:00

Tizenöt évnyi várakozás után tavaly decemberben engedélyt kapott a magyar tulajdonban lévő Diana Exploatări Miniere SRL a Torda melletti Virágosvölgy sókincsének kitermelésére. A Salt-Veres Zrt. nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy Európa legmodernebb és leghatékonyabb sóbányáját hozza létre – nyugat-európai mintára, erdélyi szakemberekkel tervezik beindítani a sóbányászatot.

A Portfolio nemrég közölt cikkéből kiderül, hogy a cég mögött álló Veres család egy teljesen új, korszerű sóbányászati üzem kialakítását tervezi Erdélyben.

A beruházás első szakasza várhatóan 25–30 millió euróba kerül majd, és a vállalat 2027-re szeretné elindítani a termelést.

Az üzleti terv szerint a kitermelt kősót részben ipari felhasználásra, részben étkezési sóként értékesítenék, modern feldolgozó és csomagoló kapacitással kiegészítve.

A Salt-Veres Zrt. nem egy multivállalat leányvállalata, hanem valódi családi történet: a cég – amelynek egyedüli tulajdonosa Veres Sándor Máté – hozta létre Romániában a Diana Exploatări Miniere SRL-t, kizárólag erre a projektre.

A beruházás ötlete Veres Sándor Máté fejében született meg már a 2000-es évek elején, amikor világossá vált, hogy a só – az egyik legősibb, legértékesebb ásvány – alulértékelt és alulhasznosított kincsünk. Magyarország, majd Románia EU-csatlakozása új szabályozási lehetőségeket nyitott, majd a piacımonopólium feloldása, valamint a környezetvédelmi eljárások rugalmasabbá válása terelte őket Erdély felé.

Munkahelyek és helyi gazdasági hatások

A cégtulajdonos és ötletgazda fia, Veres Márton a Portfoliónak elmondta, a kitermelési jog 20 évre szól (ezt követően pedig 5 évente meghosszabbítható), és jelenleg a termelési engedély van a birtokukban. A most zajló engedélyeztetési eljárás végén, várhatóan 2025 végéig megkaphatják a nyitási engedélyt, 2026-ban már sót kívánnak felhozni a sószelvényből.

„A geológiai felmérések szerint a teljes sókészlet akár több százmillió tonna is lehet, ezért a kitermelés akár évszázadokig is folytatható Virágosvölgyben, de ami még ennél is értékesebbé teszi a helyszínt, az a só minősége, 99 százalékos tisztaságú” – árulta el a részleteket a portálnak adott interjúban Veres Márton. Elmondása szerint a bányanyitás közvetlenül több tucat, közvetve pedig több száz munkahelyet teremthet Kolozs megyében.

A vállalkozás képviselője hangsúlyozta: a helyi munkaerőt szeretnék bevonni, sőt az építési, karbantartási, logisztikai feladatokban is számítanak erdélyi partnerekre.

A tulajdonosok ígérete szerint a bánya

  • a legkorszerűbb, környezetkímélő technológiákkal fog működni
  • a kitermelés zárt rendszerben történne, így nem kerülne só vagy egyéb anyag a környező vizekbe

    Mindez különösen érzékeny téma az Aranyosgyéres mellett korábban szennyezéssel vádolt Sarerom-ügy után. A zárt, automatizált működési rendszer elektromos kombájnokkal, föld alatti feldolgozással, minimális emberi jelenléttel történik majd.

A koncesszió adta lehetőséget maximálisan kiaknázva megújuló energiákra építenének, minimalizálva az ökológiai lábnyomot – ez a jövőbéli fenntarthatóság és gazdaságosság szempontjából kulcsfontosságú szempont.

A Salrommal való verseny és a romániai sóbányászat átrendeződése

A romániai sópiac eddig gyakorlatilag a Salrom állami vállalat kizárólagos ellenőrzése alatt állt. A versenyhivatal már évekkel ezelőtt figyelmeztetett: a monopolhelyzet magas árakat és lassú piaci reakciókat eredményez. A virágosvölgyi bánya megnyitása új szereplőt hozna a piacra, ami az árak és a szolgáltatások szempontjából is érezhető változást hozhatna – különösen Erdély középső térségeiben, ahol a szállítási költségek is jelentősen csökkenhetnek.

A virágosvölgyi készlet mérete alapján akár 30–40 évig is biztosíthatja a folyamatos kitermelést. De reményeik szerint ennél jóval nagyobb lehet a valós kitermelhető mennyiség.

A család célja, hogy egy generációkon átívelő beruházást hozzanak létre, amely erősíti az erdélyi munkaerőpiacot, élénkíti a helyi gazdaságot, és nyomás alá helyezheti a jelenlegi, állami monopóliumot.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő

Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.

Lélegeztetőgépen van az oltásellenes nagyváradi orvosnő
2025. október 18., szombat

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz

Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.

Gázszivárgás miatt tűzoltókat riasztottak egy marosvásárhelyi tömbházhoz
2025. október 18., szombat

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során

A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).

Súlyos mulasztásokat tártak fel a Salromnál a parajdi bányakatasztrófa kivizsgálása során
2025. október 18., szombat

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után

Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.

Iskolába ment a medve – szerencsére tanítás után
2025. október 17., péntek

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában

Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.

Elszaporodtak a ragadozók: megharmincszorozódott az aranysakálok száma Romániában
2025. október 17., péntek

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában

Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.

Lehulló csempedarab sebesített meg egy kisgyereket a Gyerekpalota mosdójában
2025. október 17., péntek

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján

Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.

Falusi városok, városias községek: rendet tennének a települések ranglétráján
2025. október 17., péntek

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Újra a Székelyföld közelében rengett a föld
2025. október 16., csütörtök

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak

A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.

Fizet az állam csaknem félszáz parajdi bányásznak
2025. október 16., csütörtök

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen

Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.

Háromszéki kórházösszefogás az orvoshiány ellen