Lóvá tett lovasgazdák

Mint ismeretes, fertőző vérszegénységet Románia ez év végéig tervezte felszámolni, ezért az állat-egészségügyi hatóság  elrendelte a fertőzött állatok levágását. Országszerte körülbelül 15 ezer beteg állatot vettek év elején nyilvántartásba, a tulajdonosok viszont nem voltak hajlandóak saját költségükön elvinni a beteg lovakat a más megyékben működő engedélyezett vágóhidakra, mivel az utaztatás költsége nagyobb lett volna, mint maga a kártérítés. A pénzbírságot elkerülendő, az emberek két-háromszáz lej ellenében olasz üzletembereknek adták el beteg állataikat, akik a Cãlãraºi és Teleorman megyében levő vágóhidakra szállították azokat. A húst Olaszországba exportálják, ahol élelmiszer-alapanyagként használják fel.
A gazdák viszont, bár eleget tettek törvényes kötelezettségüknek, mégsem kaphatják meg az állami kártérítést. A Kolozs Megyei Mezőgazdasági Hivatal 111 lótulajdonosnak nem hajlandó kifizetni a 800 és 1500 lej közötti összeget, mivel a vágóhídon kiállított dokumentumokon nem a tulajdonos neve, hanem az állatot a gazdáktól átvevő cég neve szerepel. Iuliu Suãtean, a megyei mezőgazdasági hivatal igazgatója azért utasítja vissza a kártérítés kifizetését, mert az összeg megtérítését előíró jogszabályok nem beszélnek közvetítőcégekről, minden dokumentumon a tulajdonos nevének kell szerepelnie. A gazdák kénytelenek várni az őket megillető összegekre, annak ellenére, hogy a megyei állategészségüggyel kötött egyezmény alapján állataikat már jó ideje vágóhídra vitte az olasz vállalkozó.
Nicolae ªtefan, az Országos Állat-egészségügyi Igazgatóság főállatorvosa szerint ráadásul a négyezer ló levágása nem oldja meg a problémát. Lapunknak elmondta, még több mint tízezer beteg állat van az országban, melyeket mielőbb le kellene vágatni, mivel az egészséges lovakat is megfertőzhetik. Egyelőre azonban a beteg állatok összegyűjtése elakadt a kifizetések körüli bonyodalom miatt, az igazgató értesülései szerint Kolozs megyén kívül Máramaros megyében sem kapták meg a gazdák a kártérítés összegét.
A kártérítésről rendelkező jogszabályok szerint a beteg állat azonosítása után szakértőkből álló bizottság becsüli fel az állat piaci értékét, majd összeállítja a szükséges dokumentációt, hogy a tulajdonos vágóhídra vihesse a lovat. A kiállított bizonylatok alapján a megyei állat-egészségügyi hatóság a mezőgazdasági hivataltól igényli a kártérítést az állat tulajdonosának.