Út menti gaztenger Szilágy megyében. A megyei utak a senki földjének számítanak
Fotó: Makkay József
Évek óta vita tárgya, hogy a községi, a megyei és az országos jelzésű utak melleti zöldövezet miért gondozatlan Romániában. A főbb útvonalak mellett valamennyire rendezett a zöld sáv, azonban a mellékutakat övező gaztenger sok település határában gazdátlanságra vall. A Krónika által megkérdezett helyi és megyei önkormányzati vezetők egymás felelősségét is firtatják, és akad, aki világos törvényi szabályozásban látja a megoldást.
2023. augusztus 07., 10:302023. augusztus 07., 10:30
Felemás képet mutat az országos jelzésű, valamint a megyei és a községi utak melleti füves sávok gondozása. Általános tapasztalat, hogy Magyarországhoz vagy a nyugat-európai országokhoz viszonyítva a romániai utak melletti zöldövezet gyakran a senki földje, sok helyen embermagasságú a dudva. Gondozottabb képet mutatnak az országos közútkezelő társaság (CNAIR) hatáskörébe tartozó országutak és autópályák zöldövezetei, ahol az út menti zöld sávokat időnként takarítják. A legsiralmasabb látvány a megyei és a községi utak menti településen élőket fogadja, ahol gyakran embermagasságú gaztenger között haladnak a gépkocsik.
Az egyik elrettentő példa a Zilah és Szilágycseh városát összekötő DJ108D jelzésű út, amely hosszú idő óta felújítás alatt áll, ami „nyomós érv” arra, hogy
Erdély-szerte számos ilyen példa akad, ahol a helyi önkormányzatok vezetői a megyei tanácsok felügyelete alatt álló útkezelő vállalatokra hárítják a felelősséget.
Fotó: Makkay József
Megkerülhetetlen a polgármesterek felelőssége
Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke elmagyarázta a Krónikának, hogyan működik a romániai „útkezelési rendszer”. A megyei tanács hatáskörébe tartozó ,,útügyi részleg” nem kivitelezői, hanem megrendelői feladatokat lát el.
„A törvény szerint minden, közpénzből kifizetett szolgáltatásra – így az utak karbantartására, illetve az utak menti zöldövezetek gondozására is – licitet, közbeszerzést kell kiírni. Ezeket
– fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es politikus.
Kérdésünkre, hogy akkor miért nő sok helyen embermagasságúra a gaz, Vákár szerint a jelenség a helyi önkormányzatok hozzáállását minősíti. Ha a polgármester látja, hogy a települések között elvezető megyei út mentén gaz van, akkor szól a megyei tanács illetékeseinek. Az alelnök szerint arra még nem volt példa, hogy a polgármesterek telefonhívásai nyomán ne intézkedtek volna. Ha nem is azonnal, de pár napon belül a megyei illetékesek felveszik a kapcsolatot azzal a céggel, amelyik az érintett községben nem végezte el a feladatát.
„Nem lehet megkerülni a helyi önkormányzatok felelősségét. Kolozs megyében 1500 kilométernyi megyei út tartozik hozzánk, nem lehetünk mindenhol mindig jelen.
– foglalja össze az utak menti zöldövezet gondozásának „titkát” Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke.
Fotó: Makkay József
„Helyi autonómiával” is megoldható a kérdés
A történet kicsit másként fest a helyi önkormányzatok szemszögéből. A Kolozs megye legrendezettebb községe címet több éven át elnyert Kalotaszentkirály-Zentelke RMDSZ-es polgármestere, Póka András György portálunknak elmondta, hogy törvényileg csak a községi utak tartoznak a polgármesteri hivatal hatáskörébe, ennek ellenére ők gondozzák a kalotaszegi községen áthaladó 7 kilométeres megyei útszakasz menti zöld sávokat is. Igaz, a megyei utakhoz kapcsolódó kaszálási, takarítási költségeket a helyi önkormányzat nem tudja elszámolni, de ráterheli a községi útgondozás költségeire.
,,A megyei útügyi vállalat emberei nálunk évek óta nincs mit kaszáljanak, mert ezt a munkát mi idejében elvégezzük, nem várjuk őket. Nem idegeskedem velük! A községi utak tisztitásával egy időben minden út menti zöldfelületet letakarítunk a község öt falujában” – magyarázza a kalotaszegi polgármester.
Póka András a községhez tartozó Járótelke, Kalotadámos, Magyarókereke, Malomszeg és a községközpont, Kalotaszentkirály-Zentelke területén
Ez az egyik titka annak, hogy a község falvai az év minden szakában tiszták és rendezettek, amit a helyiek és a turisták egyaránt értékelnek. A polgármester a helyi önkormányzat által megszavazott rendeletekben szabályozta, hogy az ingatlantulajdonosok kötelesek a házak homlokzatát és az utcára néző kerítéseket rendben tartani, a járdát tisztítani, seperni, míg az önkormányzat felvállalta a közös zöldterületek gondozását.
A kalotaszentkirályi tapasztalatok szerint a „helyi autonómia” jól működik, amit a messze földön híres szép falukép igazol.
Sok erdélyi településen sem jobb a helyzet. Egy székelyföldi kórház melletti sétány
Fotó: Veres Nándor
Hiányzik a szükséges törvényi háttér
Balázs J. János, a Kolozsvár melletti Kisbács község polgármestere szerint a törvényi háttér hiánya miatt alakult ki a mostani helyzet, a romániai vidék rendezetlen, gazos képe. „Nekünk nincs beleszólásunk az országos és a megyei utak adminisztrálásába. Amennyiben az arra szerződött vállalatok ezt a munkát nem végzik el idejében, vagy rendesen, mi bosszankodhatunk, de ennyi a mozgásterünk. Az embereket ma már nem lehet törvényes eszközökkel rávenni arra, hogy a házak előtt lenyírják a burjánt, vagy az út menti mezőgazdasági területeiket gondozzák. Ha önszántukból megteszik, akkor rendben van” – panaszolja az RMDSZ-es elöljáró.
A kisbácsi önkormányzat is a polgármesteri hivatal által fizetett csapattal gondozza a község falvaiban a zöldövezetet.
A kolozsvári metropolisztérség részeként működő Kisbács község falvait – Andrásháza, Csonkatelep, Méra, Nádaskóród, Nádaspapfalva és Szucság – jórészt a nemzeti érdekeltségű E81-es országút köti össze, amelynek felügyeletét a CNAIR látja el, így az út menti zöldövezet is gondozottabb a megyei utak látványához képest.
Nyugat-európai utakat kellene összehozni erdélyi polgármestereknek, hogy lássák, hogyan történhet meg, hogy a francia, svájci, német, osztrák és magyarszági települések útjai mellett nem látni embermagasságú burjánt, de kisebb gazt sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!