Kiderül, milyen szakokon végeztek az orvosok, és milyen betöltetlen helyek vannak a kórházakban
Fotó: Barabás Ákos
A Studium – Prospero Alapítvány úgy próbálja elősegíteni a pályakezdő orvosok itthonmaradását, szülőföldön való érvényesülését, hogy összeismerteti a fiatal szakembereket a székelyföldi kórházmenedzserekkel.
Együtt gondolkodásra hívja a Studium – Prospero Alapítvány a székelyföldi kórházigazgatókat, -menedzsereket és a frissen végzett, illetve rezidens orvosokat, hogy közösen találjanak gyógyírt a Maros, Hargita és Kovászna megyei szakemberhiányra. A szombati marosvásárhelyi találkozó célja, hogy az érintettek közösen térképezzék fel, hol és milyen szakorvosokra van szükség.
Vass Levente, a marosvásárhelyi székhelyű alapítvány ügyvezető elnöke érdeklődésünkre elmondta, úgy próbálnak a pályakezdő orvosoknak segíteni az itthonmaradásban és a szülőföldön való érvényesülésben, hogy összeismertetik őket a környék kórházmenedzsereivel; feltérképezik, hogy melyik megyében vagy városban milyen orvosokból van hiány, illetve milyen kapacitással rendelkeznek a kórházak, kiket, milyen szakorvosokat tudnának alkalmazni. Egyes kórházakban már tudni lehet, kik azok a szakorvosok, akik egy-két éven belül nyugdíjba vonulnak, esetleg elmennek, más vidéken keresnek munkahelyet maguknak. Ha összeismerkednek az igazgatók a fiatal orvosokkal, sokkal könnyebb a munkahelykeresés is: a pályakezdő szakorvos nem idegenek közé érkezik, hiszen előzőleg már tájékozódhatott az adott kórházról, ahol már őt sem idegenként fogadják.
A szovátai kórház igazgatója, Tar Irma érdeklődésünkre elmondta, nagyon hasznosnak tartja a találkozót, amelyen minden évben részt vesz, hiszen a szakemberek megismerik egymást, tudomást szereznek arról, hogy milyen szakokon végeztek az orvosok, illetve, hogy milyen betöltetlen helyek vannak a kórházakban. „Kis kórház vagyunk, jelenleg szakorvosokban nem szenvedünk hiányt” – mondta az igazgató, hozzátéve, hogy náluk az ügyeleti vonalat kellene megerősíteni, ott volna szükség több orvosra.
Lukács Antal, a székelyudvarhelyi kórház vezetője lapcsaládunknak elmondta, részt vesz a találkozón, jónak és fontosnak tartja leginkább a pályakezdő orvosok számára. „Azt, hogy pontosan milyen szakorvoshiány van a kórházban, nem tudom pontosan megmondani, ahhoz egy komolyabb felmérésre volna szükség” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha egy orvos most kezdi el a szakosodást, az több évet vesz igénybe, így csak akkor tudná megmondani, hogy szükség van-e rá, ha az illető már elvégezte a képzést. Gyergyószentmiklóson sürgősségi és altatóorvosra van szükség a kórházban – tudtuk meg Ferenczi István igazgatótól, aki szintén jelen lesz a szombati találkozón Marosvásárhelyen.
Vass Levente külön kiemelte az egyik legnagyobb problémát:
„2900 romániai községből 500–600 azoknak a száma, amelyekben nincs háziorvos, ami súlyosbítja az egészségügyi ellátást” – mondta a Studium – Prospero Alapítvány ügyvezetője, hozzátéve, hogy akik most praktizálnak, azok közül nagyon sokan pár év múlva elérik a nyugdíjas kort és – amennyiben nem fordítanak kellő figyelmet erre, – nem lesz akivel pótolni őket. „Szükség volna a családorvosi ellátás finanszírozásának a megreformálására” – hangsúlyozta a parlamenti képviselőként, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ elnökeként is tevékenykedő Vass Levente.
A rezidenstoborzó nagy segítség a kórházaknak, hiszen még mielőtt a fiatal orvosok szakot választanak, találkozhatnak az igényekkel, lehetőségekkel – összegezte a Krónikának András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója. Hozzátette,
a teljes palettával megismerkedhetnek, és az alapján dönthetik el, hogy végül milyen szakot választanak. Az igazgató ugyanakkor rámutatott, még mindig rengeteg visszásság van a rendszerben, ezekre helyi szinten próbálnak áthidaló megoldásokat találni.
„Sokatmondó, hogy az Eurostat 2017-es statisztikája szerint az Unióban még mindig Románia képezi a legtöbb orvost – 26-28 orvost százezer lakosra, miközben az európai átlag 14 alatt van –, de az alkalmazásnál már megfordul az arány, és Románia jóval az uniós átlag alatt marad” – részletezte András-Nagy Róbert. Kifejtette,
Példaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi és a kecskeméti kórház azonos ágyszámú sebészettel működik, ám míg Sepsiszentgyörgyön 5 általános sebészt tudnak foglalkoztatni, Kecskeméten 24-et. Tehát elsősorban a pénzhiány korlátozza az alkalmazásokat, de továbbra is akadályokba ütköznek, amikor a hiányszakmákra keresnek szakembert: például kevés rezidens választja a sürgősséget, a pszichiátriát vagy a háziorvosi szakot. Ez utóbbi is visszavetül a kórházakra, mert ha nincs elég háziorvos, egyre jobban leterhelődnek a sürgősségek, ahol szintén szakemberhiány van. A menedzser elmondta, stratégiát dolgoztak ki, hogy milyen irányba szeretnék fejleszteni a kórházat – például mellkas- és plasztikai sebészetet szeretnének –, de ez azon is múlik, találnak-e rezidenst. Bíznak benne, hogy a találkozón sikerül hatni a pályakezdőkre, ugyanakkor a tapasztalatok szerint hiába egyértelmű, hogy például a nőgyógyászati szakma telített, a fiatalok úgyis ezt választják, majd ha itthon nem találnak állást, külföldön kamatoztatják a szakértelmet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!