Ünnepi megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Nagyszalontán
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen. A hajdúvárosban ünnepi istentisztelettel, szabadtéri megemlékezéssel, fáklyás felvonulással tisztelegtek a ’48-as hősök emléke előtt.
2025. március 15., 21:542025. március 15., 21:54
2025. március 15., 23:032025. március 15., 23:03
Feltűnően sok fiatal vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján szombaton délután Nagyszalontán rendezett ünnepségen. Ez már a református templomban tartott istentiszteleten is szembetűnő volt, és mindebben közrejátszik, hogy az Arany János Gimnáziumban elvárás, hogy a diákok is kivegyék a részüket a jeles eseményeken való megjelenésből.
„Az elhívás egysége összefogta a ’48-as forradalmárokat, erre van szükség ma is. Őseink megtanultak halni a hazáért és Krisztusért, nekünk meg kellene tanulnunk élni a hazáért és Krisztusért” – állapította meg a hajdúvárosi lelkipásztor.
Ünnepi istentisztelet a nagyszalontai református templomban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az istentiszteletet követően a hajdúvárosi hagyománynak megfelelően a központi parkban, a templom mellett található Kossuth-szobornál folytatódott a március 15-ei ünnepség. (Az 1901-ben felavatott alkotás egyébként Románia egyetlen egész alakos Kossuth-szobra, Tóth András aradi szobrászművész alkotásának másolata 1902 óta Clevelandben látható). Itt a város magyar iskolája Színarany elnevezésű színjátszókörének tagjai szavalattal, tánccal, korabeli dalokkal fűszerezett műsorral emlékeztek a ’48-as eseményekre, hősökre. A különleges koreográfia Gál Csillának, az Arany-líceum tanárnőjének munkáját dicséri, az előadásért pedig kétszeresen is dicséret illeti a diákokat, akik zuhogó esőben is lelkesen, nagy beleéléssel adták elő a produkciót.
Lázár János szerint Magyarországnak nem kiválni, blokkosodni, elszakadni, hanem függetlenednie kell
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepség meghívott szónoka, Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében kiemelte, a magyar történelem legszebb, legdicsőbb pillanatai azok voltak, amikor eleink felismerték, mikor van ideje a harcnak, és mikor a békének, amikor tudták, mikor kell fegyvert ragadni, és mikor tollat. „Manapság Európa sok nemzete, vagy mondjam úgy, hogy sok, Európába igyekvő nemzet tanulhatna tőlünk, javára válna nekik is és Európának is” – állapította meg az anyaországi kormány képviselője, egyértelműen a három éve hadban álló Ukrajnára utalva.
„Nem kiválni, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell. Minden sorskérdés esetében szuverénnek maradni, vagy újra azzá válni. Ez valójában a XXI. századi magyar embernek a különvéleményhez, az önálló cselekvéshez való joga, amiből Magyarországnak éppúgy nem szabad engednie, ahogy a forradalmárok és a szabadságharcosok sohasem engedtek a '48-ból” – jelentette ki a fideszes politikus.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ehhez szerinte három dolgot kell megtennie a magyarságnak:
„Nem háborúzunk, és nem támogatunk háborút a határainkon kívül senki ellen, senkinek a kedvéért és senkinek az érdekében. És nem vívunk háborút a határainkon belül, egymás ellen, magyar a magyar ellen, pláne nem idegenek érdekéért, távoli hatalmak megosztási kísérletének engedve. Soha többé polgárháború, soha többé világ polgárháború, de örökké szabadságharc, örökké küzdelem a függetlenségünkért” – hangsúlyozta Nagyszalontán Lázár János.
Fáklyás felvonulás zárta a március 15-ei megemlékezést a hajdúvárosban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az országgyűlési képviselő közölte, Magyarországnak felül kell vizsgálnia a döntését, amellyel 2004-ben szuverenitása jelentős részét átadta másoknak, jelesül az Európai Uniónak. Egyrészt azért, mert Brüsszel szerinte egy idő után „nem élt, hanem visszaélt a rábízott szuverenitással”. „Nem arra használta, hogy erősebbé és biztonságosabbá tegye az Uniót, hanem arra, hogy a választásokat megkerülve beleszóljon a nemzetállamok, köztük a magyar polgárok életébe. Megmondja nekik, hogy kit telepítsenek be az országukba, hogyan neveljék a gyerekeiket, és még azt is, hogy kaphatnak-e 13. havi nyugdíjat. Nem erről volt szó, nem ilyen Unióról volt szó, erre és a hasonló döntésekre Brüsszelnek senki sem adott felhatalmazást” – állapította meg Lázár János, hozzátéve: 2025-re megváltozott a világ, a jövő pedig szerinte nem a liberális birodalmaké, hanem a nemzetállami szövetségeké.
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepségen Orbán Viktor március 15-ei üzenetének tolmácsolásán kívül helyet kapott még egy kis kampányolás az RMDSZ alkotta bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonecu mellett. Egyébként a hajdúvárosi megemlékezésen részt vettek a Tisza család leszármazottai is. Köztük Tisza Ilona Jolán, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, gróf Tisza István miniszterelnök dédunokája (ő a férjével, Nitsch G. Gáborral, Geszt település református lelkészével együtt érkezett a hajdúvárosba), valamint Tisza Attila, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, akinek a családja a csegődi birtok tulajdonosa. A hajdúvárosi ünnepséget fáklyás felvonulás zárta a város központjában.
Fotó: Rostás Szabolcs
Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.
Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!