
Ünnepi megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Nagyszalontán
Fotó: Rostás Szabolcs
Magyarországnak a XXI. században függetlenítenie kell magát. Nem kiválva, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a nemzeti ünnepen Nagyszalontán rendezett ünnepségen. A hajdúvárosban ünnepi istentisztelettel, szabadtéri megemlékezéssel, fáklyás felvonulással tisztelegtek a ’48-as hősök emléke előtt.
2025. március 15., 21:542025. március 15., 21:54
2025. március 15., 23:032025. március 15., 23:03
Feltűnően sok fiatal vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján szombaton délután Nagyszalontán rendezett ünnepségen. Ez már a református templomban tartott istentiszteleten is szembetűnő volt, és mindebben közrejátszik, hogy az Arany János Gimnáziumban elvárás, hogy a diákok is kivegyék a részüket a jeles eseményeken való megjelenésből.
„Az elhívás egysége összefogta a ’48-as forradalmárokat, erre van szükség ma is. Őseink megtanultak halni a hazáért és Krisztusért, nekünk meg kellene tanulnunk élni a hazáért és Krisztusért” – állapította meg a hajdúvárosi lelkipásztor.
Ünnepi istentisztelet a nagyszalontai református templomban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az istentiszteletet követően a hajdúvárosi hagyománynak megfelelően a központi parkban, a templom mellett található Kossuth-szobornál folytatódott a március 15-ei ünnepség. (Az 1901-ben felavatott alkotás egyébként Románia egyetlen egész alakos Kossuth-szobra, Tóth András aradi szobrászművész alkotásának másolata 1902 óta Clevelandben látható). Itt a város magyar iskolája Színarany elnevezésű színjátszókörének tagjai szavalattal, tánccal, korabeli dalokkal fűszerezett műsorral emlékeztek a ’48-as eseményekre, hősökre. A különleges koreográfia Gál Csillának, az Arany-líceum tanárnőjének munkáját dicséri, az előadásért pedig kétszeresen is dicséret illeti a diákokat, akik zuhogó esőben is lelkesen, nagy beleéléssel adták elő a produkciót.
Lázár János szerint Magyarországnak nem kiválni, blokkosodni, elszakadni, hanem függetlenednie kell
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepség meghívott szónoka, Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédében kiemelte, a magyar történelem legszebb, legdicsőbb pillanatai azok voltak, amikor eleink felismerték, mikor van ideje a harcnak, és mikor a békének, amikor tudták, mikor kell fegyvert ragadni, és mikor tollat. „Manapság Európa sok nemzete, vagy mondjam úgy, hogy sok, Európába igyekvő nemzet tanulhatna tőlünk, javára válna nekik is és Európának is” – állapította meg az anyaországi kormány képviselője, egyértelműen a három éve hadban álló Ukrajnára utalva.
„Nem kiválni, nem blokkosodnia, nem elszakadnia, hanem függetlenednie kell. Minden sorskérdés esetében szuverénnek maradni, vagy újra azzá válni. Ez valójában a XXI. századi magyar embernek a különvéleményhez, az önálló cselekvéshez való joga, amiből Magyarországnak éppúgy nem szabad engednie, ahogy a forradalmárok és a szabadságharcosok sohasem engedtek a '48-ból” – jelentette ki a fideszes politikus.
Fotó: Rostás Szabolcs
Ehhez szerinte három dolgot kell megtennie a magyarságnak:
„Nem háborúzunk, és nem támogatunk háborút a határainkon kívül senki ellen, senkinek a kedvéért és senkinek az érdekében. És nem vívunk háborút a határainkon belül, egymás ellen, magyar a magyar ellen, pláne nem idegenek érdekéért, távoli hatalmak megosztási kísérletének engedve. Soha többé polgárháború, soha többé világ polgárháború, de örökké szabadságharc, örökké küzdelem a függetlenségünkért” – hangsúlyozta Nagyszalontán Lázár János.
Fáklyás felvonulás zárta a március 15-ei megemlékezést a hajdúvárosban
Fotó: Rostás Szabolcs
Az országgyűlési képviselő közölte, Magyarországnak felül kell vizsgálnia a döntését, amellyel 2004-ben szuverenitása jelentős részét átadta másoknak, jelesül az Európai Uniónak. Egyrészt azért, mert Brüsszel szerinte egy idő után „nem élt, hanem visszaélt a rábízott szuverenitással”. „Nem arra használta, hogy erősebbé és biztonságosabbá tegye az Uniót, hanem arra, hogy a választásokat megkerülve beleszóljon a nemzetállamok, köztük a magyar polgárok életébe. Megmondja nekik, hogy kit telepítsenek be az országukba, hogyan neveljék a gyerekeiket, és még azt is, hogy kaphatnak-e 13. havi nyugdíjat. Nem erről volt szó, nem ilyen Unióról volt szó, erre és a hasonló döntésekre Brüsszelnek senki sem adott felhatalmazást” – állapította meg Lázár János, hozzátéve: 2025-re megváltozott a világ, a jövő pedig szerinte nem a liberális birodalmaké, hanem a nemzetállami szövetségeké.
Fotó: Lázár János/Facebook
A szalontai ünnepségen Orbán Viktor március 15-ei üzenetének tolmácsolásán kívül helyet kapott még egy kis kampányolás az RMDSZ alkotta bukaresti kormánykoalíció közös államfőjelöltje, Crin Antonecu mellett. Egyébként a hajdúvárosi megemlékezésen részt vettek a Tisza család leszármazottai is. Köztük Tisza Ilona Jolán, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, gróf Tisza István miniszterelnök dédunokája (ő a férjével, Nitsch G. Gáborral, Geszt település református lelkészével együtt érkezett a hajdúvárosba), valamint Tisza Attila, Tisza Kálmán miniszterelnök ükunokája, akinek a családja a csegődi birtok tulajdonosa. A hajdúvárosi ünnepséget fáklyás felvonulás zárta a város központjában.
Fotó: Rostás Szabolcs

Közösen kell fellépniük az európai értékeket valló magyaroknak és románoknak a szélsőségesen nacionalista hangok megerősödésével szemben – figyelmeztettek a szónok az Aradon tartott március 15-i megemlékezésen.

Kolozsváron idén is több százan gyűltek össze, hogy méltón emlékezzenek meg nemzeti ünnepünkről. A megemlékezés nemcsak a történelem előtt tisztelgésről szólt, hanem a magyarság élő erejének kifejezése is volt.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A zaklatások és visszaélések megelőzését célzó intézkedéscsomagot javasol az USR kincses városi szervezete Biztonságos Kolozsvár néven. A kezdeményezés a szórakozóhelyeken és fesztiválokon tapasztalható kockázatok csökkentésére összpontosít.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Az építészeti és mérnöki szempontból is különlegesnek számító víztorony 130 évvel ezelőtt épült, és terveit a feltételezések szerint a neves építész, Ybl Miklós budapesti irodájában készítették.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A Sebes-Körös szurdokvölgyében elénk táruló pazar látványhoz messze nem tudtak „felnőni” a Kolozsvár és a magyar határ között húzódó vasútvonal felújítását engedélyező hivatalnokok.
Az épített felelős kezelését nevezte prioritásnak Demeter András kulturális miniszter, miután pénteken ellátogatott Szilágycsehbe, ahol a hónap eljén összemlott a református templom tornya. Kiderült, temetőre bukkanhattak a ledőlt templomtorony alatt.
Nemzetközi csalás gyanúja miatt felmondja a kolozsvári körgyűrű második szakaszának kivitelezési szerződését a kincses város, miután a közbeszerzést elnyerő cégtársulás bosnyák tagja azt állítja, a beleegyezése nélkül tüntették fel a pályázatban.
szóljon hozzá!