
Lázár János a sétatéri 1956-os emlékműnél Kolozsváron
Fotó: Orbán Orsolya
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában, az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezésen.
2024. október 23., 20:472024. október 23., 20:47
2024. október 23., 22:222024. október 23., 22:22
Magyarország építési és közlekedési minisztere rámutatott: minden nemzeti ünnep az összetartozás üzenetét hordozza. A nyelvében, kultúrájában, történelmében összetartozó magyarság örökösen kisebbségben élt, ez azonban nem önfeladásra tanította, hanem arra, hogy csak magára számíthat – tette hozzá.
– fogalmazott a miniszter. Lázár János szerint olyan magabíró nép a magyar, amely nyitott az együttműködésre, de a sorsát meghatározó döntéseket önállóan hozza meg.
„Szövetség igen, gyámság soha. Lojalitás igen, önfeladás soha. Integráció igen, asszimiláció soha”– szögezte le a Facebookon élőben közvetített kolozsvári ünnepi beszédében. Kifejezte meggyőződését, hogy ez a jelenkori politikának az egyik legfontosabb kérdése, az új ideológiai választóvonal: önrendelkezés vagy önfeladás.
Míg az anyaországnak ’56 forradalom volt és szabadságharc, a remény időszaka és csak azután a megtorlásé, Erdélyben jószerivel csak a megtorlás volt: a forradalmat „jó előre elfojtották”, mégis ürügyként szolgált a bukaresti vezetésnek arra, hogy még kirekesztőbben lépjen fel az erdélyi, a partiumi, a moldvai magyarokkal szemben – emlékeztetett.
„Onnantól kezdve a romániai magyarság kettős kisebbségben élt: kollektív bűnösként. Üldözve azért, mert őshonos kisebbségként otthon merészelt lenni egy másik államban és üldözve azért, mert ’56-ban megmutatkozott, átragyogott rájuk a testvéreik szabadságvágya. 1956 azonban nem volt kudarc. Áldozat igen, de hiábavalóság nem” – hangsúlyozta Lázár János.
Hozzátette: a Fidesznek ’56 „szent és sérthetetlen”, politikája és programja, szabadságvágya és az önrendelkezés iránti elkötelezettsége az ötvenhatosok igazságain alapul. „56 és 89 között Budapesten a mi politikai közösségünk épített hidat. Nekünk szentségtörés már az is, ha valaki párhuzamot von az ötvenhatos magyarok és mondjuk a mai ukránok között” – szögezte le a miniszter.
Szerinte az anyaországi és külhoni magyarokat nemcsak a történelem, hanem a jelen, országaik és közösségeik közötti együttműködés számos ígérete is összeköti. Az építési és közlekedési miniszter ezek között említette azt, hogy
Emlékeztetett: Románia schengeni tagságának Magyarország volt a legelszántabb és leghűségesebb támogatója, mert a 21. században Trianonra már a schengeni határ eltörlése a válasz. Rámutatott: a magyarok és románok közötti fizikai és lelki akadályok lebontásában a budapesti kormánynak kiváló szövetségese az RMDSZ és annak elnöke. Kifejezte meggyőződését, hogy Kelemen Hunor képes lesz visszavinni az RMDSZ-t oda, ahova „egy őshonos nemzeti kisebbségnek joga szerint lennie kell”: az állam vezetésébe.
„A magyarokról senki sem hozhat döntést a magyarok nélkül” – szögezte le a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett kolozsvári megemlékezésen Lázár János.

A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.

A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
szóljon hozzá!