Resicabánya városképévé vált a több mint 30 éve nem használt drótkötélpálya
Fotó: Wikipedia/Aisano
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. A létesítményt több mint 30 éve nem használják, de a Krassó-Szörény megye székhelyének jelképévé vált ipari örökség új életre kel a resicabányai önkormányzat turisztikai fejlesztése révén, melyre a New European Bauhaus-program keretében nyert támogatást.
2025. szeptember 30., 14:002025. szeptember 30., 14:00
A hegyvidéki Bánság egykori iparvárosában 1964-ben készült el a Domán-völgybe vezető drótkötélpálya, amely a Kereszt-hegy nyugati oldalán halad el és 1992-használták, eredetileg mészkő szállítására szolgált. A létesítmény Resicabánya egyik jelképévé vált, s bár több mint 30 éve nincs használatban, nem bontották le, sőt az önkormányzat turisztikai céllal szeretné hasznosítani.
A Nyugat-romániai Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest) sajtóközleménye szerint már alá is írták a támogatási szerződést a városvezetéssel egy város feletti függő sétány kialakítására. Az egykori kötélpálya egy több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át.
A projekt nem csupán városi látványosságként funkcionál majd, hanem összeköti a város központját a környező dombokkal és túraútvonalakkal. A Via Transilvanica – Románia leghosszabb gyalogos túraútvonala – szintén érinti majd a függő sétányt.
A város felett 30 méterrel vezet majd a resicabányai függő sétány. Látványterv
Fotó: ADR Vest
A hozzáférés mindenki számára biztosított lesz, két irányból, valamint egy panorámalifttel, amelyet gyermekek, idősek és mozgáskorlátozottak is használhatnak.
Az egykori drótkötélpálya alsó részén egy modern látogatóközpont kap helyet, amelyben kiállítások, vetítések és kulturális események elevenítik fel a város ipari múltját. A projektet román és nemzetközi szakemberek közösen dolgozták ki, ügyelve arra, hogy az eredeti szerkezet megőrzésre kerüljön, csak a szükséges helyeken történtek beavatkozások.
„Ez egyedülálló példája annak, hogyan válhat egy elhagyott ipari objektum a városi identitás szerves részévé. Ez a projekt híd a múlt és a jövő között, amely lehetőséget teremt a közösség és a turisták számára, hogy újra felfedezzék a város szépségét és kapcsolatát a természettel” – idézte Sorin Maxim vezérigazgatót az ADR Vest közleménye.
A projekt része annak az átfogó városfejlesztési stratégiának, amely magában foglalja a Berzava-parti sétányt és a gyalogos-kerékpáros hidakat is.
„A New European Bauhaus nem csupán épületek felújítását vagy infrastruktúra létrehozását jelenti. Olyan esztétikailag értékes, fenntartható és közösségi részvétellel megvalósuló projekteket támogatunk, amelyek új életet lehelnek a városi terekbe” – fogalmazott Georgiana Radac, az ADR Vest 2021–2027-es programja irányító hatóságának vezetője, hozzátéve, hogy a New European Bauhaus-program keretében továbbra is nyitott a pályázati lehetőség a nyugati régióban, több mint 27 millió eurós keretösszeg áll az igénylők rendelkezésére.
A látványtervek szerint padok, pihenőhelyek is lesznek a függő sétány mentén
Fotó: ADR Vest
Resicabánya Temesvártól 106 km-re délkeletre, a Berzava mentén tizenöt kilométer hosszan és annak mellékvölgyeiben fekszik. Már a 18. század elején ismert volt a rézbányászatról és a kohászatról, az ipar fejlődésével később vasúti síneket és acél hídelemeket is gyártott a város, sőt 1872-ben itt készült az akkori Magyarországon először gőzmozdony. A második világháború után a román szocialista nehézipar egyik központjának számított.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 58 393 állandó lakosa van, közülük 822-en vallották magukat magyarnak, 637-en németnek, 243-an horvátnak, de élnek még ukránok, szerbek és más nemzetiségűek a városban. A nagy többség (44 492) román.
Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon.
A Krassó-Szörény megyei szórványban a magyarság megmaradásáért küzdenek: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!