Resicabánya városképévé vált a több mint 30 éve nem használt drótkötélpálya
Fotó: Wikipedia/Aisano
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. A létesítményt több mint 30 éve nem használják, de a Krassó-Szörény megye székhelyének jelképévé vált ipari örökség új életre kel a resicabányai önkormányzat turisztikai fejlesztése révén, melyre a New European Bauhaus-program keretében nyert támogatást.
2025. szeptember 30., 14:002025. szeptember 30., 14:00
A hegyvidéki Bánság egykori iparvárosában 1964-ben készült el a Domán-völgybe vezető drótkötélpálya, amely a Kereszt-hegy nyugati oldalán halad el és 1992-használták, eredetileg mészkő szállítására szolgált. A létesítmény Resicabánya egyik jelképévé vált, s bár több mint 30 éve nincs használatban, nem bontották le, sőt az önkormányzat turisztikai céllal szeretné hasznosítani.
A Nyugat-romániai Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest) sajtóközleménye szerint már alá is írták a támogatási szerződést a városvezetéssel egy város feletti függő sétány kialakítására. Az egykori kötélpálya egy több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át.
A projekt nem csupán városi látványosságként funkcionál majd, hanem összeköti a város központját a környező dombokkal és túraútvonalakkal. A Via Transilvanica – Románia leghosszabb gyalogos túraútvonala – szintén érinti majd a függő sétányt.
A város felett 30 méterrel vezet majd a resicabányai függő sétány. Látványterv
Fotó: ADR Vest
A hozzáférés mindenki számára biztosított lesz, két irányból, valamint egy panorámalifttel, amelyet gyermekek, idősek és mozgáskorlátozottak is használhatnak.
Az egykori drótkötélpálya alsó részén egy modern látogatóközpont kap helyet, amelyben kiállítások, vetítések és kulturális események elevenítik fel a város ipari múltját. A projektet román és nemzetközi szakemberek közösen dolgozták ki, ügyelve arra, hogy az eredeti szerkezet megőrzésre kerüljön, csak a szükséges helyeken történtek beavatkozások.
„Ez egyedülálló példája annak, hogyan válhat egy elhagyott ipari objektum a városi identitás szerves részévé. Ez a projekt híd a múlt és a jövő között, amely lehetőséget teremt a közösség és a turisták számára, hogy újra felfedezzék a város szépségét és kapcsolatát a természettel” – idézte Sorin Maxim vezérigazgatót az ADR Vest közleménye.
A projekt része annak az átfogó városfejlesztési stratégiának, amely magában foglalja a Berzava-parti sétányt és a gyalogos-kerékpáros hidakat is.
„A New European Bauhaus nem csupán épületek felújítását vagy infrastruktúra létrehozását jelenti. Olyan esztétikailag értékes, fenntartható és közösségi részvétellel megvalósuló projekteket támogatunk, amelyek új életet lehelnek a városi terekbe” – fogalmazott Georgiana Radac, az ADR Vest 2021–2027-es programja irányító hatóságának vezetője, hozzátéve, hogy a New European Bauhaus-program keretében továbbra is nyitott a pályázati lehetőség a nyugati régióban, több mint 27 millió eurós keretösszeg áll az igénylők rendelkezésére.
A látványtervek szerint padok, pihenőhelyek is lesznek a függő sétány mentén
Fotó: ADR Vest
Resicabánya Temesvártól 106 km-re délkeletre, a Berzava mentén tizenöt kilométer hosszan és annak mellékvölgyeiben fekszik. Már a 18. század elején ismert volt a rézbányászatról és a kohászatról, az ipar fejlődésével később vasúti síneket és acél hídelemeket is gyártott a város, sőt 1872-ben itt készült az akkori Magyarországon először gőzmozdony. A második világháború után a román szocialista nehézipar egyik központjának számított.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 58 393 állandó lakosa van, közülük 822-en vallották magukat magyarnak, 637-en németnek, 243-an horvátnak, de élnek még ukránok, szerbek és más nemzetiségűek a városban. A nagy többség (44 492) román.
Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon.
A Krassó-Szörény megyei szórványban a magyarság megmaradásáért küzdenek: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
A Székelyföld autonómiastatútumával kapcsolatos törvénytervezet nem Románia ellen irányul, és semmiképpen sem elszakadásról szól – jelentette ki kedden Csoma Botond RMDSZ-es képviselő.
Vádat emeltek az ügyészek a vesztegetés elfogadása miatt ötéves börtönbüntetését töltő Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester ellen törvénytelen határátlépés miatt.
Ha csak az lett volna a cél, hogy a jelenlegi magyarországi kormánypártok hogyan kerülhetnek előnybe, akkor nem olyan szabályozást fogadunk el, amely limitált választójogot nyújt a külhoni magyaroknak – jelentette ki Gulyás Gergely miniszter a Krónikának.
Aranyosszéki fiatalember lelte halálát az Aranyos völgyében, miután járműve egy patakmederbe zuhant.
Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett, november 17-30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Két Bihar és egy Temes megyei kábítószer-forgalmazót vett őrizetbe a rendőrség, a Bihar Megyei Törvényszék pedig elrendelte harmincnapos előzetes letartóztatásukat. A rendőrök lefoglaltak több drogmennyiséget.
Újabb afrikai sertéspestisgócot azonosítottak Arad megyében, ezúttal a megyeszékhelytől északnyugatra fekvő Varsánd községben, egy hizlaldában. A hatóságok elrendelték mintegy 700 állat megsemmisítését.
Befejeződtek a nyáron beomlott rónaszéki sóbánya helyén keletkezett kráter feltöltési munkálatai, és a helyi szintű veszélyhelyzetet is feloldották a Máramaros megyei településen – közölte a Krónikával Zahoránszki Brigitta RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!