Resicabánya városképévé vált a több mint 30 éve nem használt drótkötélpálya
Fotó: Wikipedia/Aisano
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. A létesítményt több mint 30 éve nem használják, de a Krassó-Szörény megye székhelyének jelképévé vált ipari örökség új életre kel a resicabányai önkormányzat turisztikai fejlesztése révén, melyre a New European Bauhaus-program keretében nyert támogatást.
2025. szeptember 30., 14:002025. szeptember 30., 14:00
A hegyvidéki Bánság egykori iparvárosában 1964-ben készült el a Domán-völgybe vezető drótkötélpálya, amely a Kereszt-hegy nyugati oldalán halad el és 1992-használták, eredetileg mészkő szállítására szolgált. A létesítmény Resicabánya egyik jelképévé vált, s bár több mint 30 éve nincs használatban, nem bontották le, sőt az önkormányzat turisztikai céllal szeretné hasznosítani.
A Nyugat-romániai Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR Vest) sajtóközleménye szerint már alá is írták a támogatási szerződést a városvezetéssel egy város feletti függő sétány kialakítására. Az egykori kötélpálya egy több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át.
A projekt nem csupán városi látványosságként funkcionál majd, hanem összeköti a város központját a környező dombokkal és túraútvonalakkal. A Via Transilvanica – Románia leghosszabb gyalogos túraútvonala – szintén érinti majd a függő sétányt.
A város felett 30 méterrel vezet majd a resicabányai függő sétány. Látványterv
Fotó: ADR Vest
A hozzáférés mindenki számára biztosított lesz, két irányból, valamint egy panorámalifttel, amelyet gyermekek, idősek és mozgáskorlátozottak is használhatnak.
Az egykori drótkötélpálya alsó részén egy modern látogatóközpont kap helyet, amelyben kiállítások, vetítések és kulturális események elevenítik fel a város ipari múltját. A projektet román és nemzetközi szakemberek közösen dolgozták ki, ügyelve arra, hogy az eredeti szerkezet megőrzésre kerüljön, csak a szükséges helyeken történtek beavatkozások.
„Ez egyedülálló példája annak, hogyan válhat egy elhagyott ipari objektum a városi identitás szerves részévé. Ez a projekt híd a múlt és a jövő között, amely lehetőséget teremt a közösség és a turisták számára, hogy újra felfedezzék a város szépségét és kapcsolatát a természettel” – idézte Sorin Maxim vezérigazgatót az ADR Vest közleménye.
A projekt része annak az átfogó városfejlesztési stratégiának, amely magában foglalja a Berzava-parti sétányt és a gyalogos-kerékpáros hidakat is.
„A New European Bauhaus nem csupán épületek felújítását vagy infrastruktúra létrehozását jelenti. Olyan esztétikailag értékes, fenntartható és közösségi részvétellel megvalósuló projekteket támogatunk, amelyek új életet lehelnek a városi terekbe” – fogalmazott Georgiana Radac, az ADR Vest 2021–2027-es programja irányító hatóságának vezetője, hozzátéve, hogy a New European Bauhaus-program keretében továbbra is nyitott a pályázati lehetőség a nyugati régióban, több mint 27 millió eurós keretösszeg áll az igénylők rendelkezésére.
A látványtervek szerint padok, pihenőhelyek is lesznek a függő sétány mentén
Fotó: ADR Vest
Resicabánya Temesvártól 106 km-re délkeletre, a Berzava mentén tizenöt kilométer hosszan és annak mellékvölgyeiben fekszik. Már a 18. század elején ismert volt a rézbányászatról és a kohászatról, az ipar fejlődésével később vasúti síneket és acél hídelemeket is gyártott a város, sőt 1872-ben itt készült az akkori Magyarországon először gőzmozdony. A második világháború után a román szocialista nehézipar egyik központjának számított.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 58 393 állandó lakosa van, közülük 822-en vallották magukat magyarnak, 637-en németnek, 243-an horvátnak, de élnek még ukránok, szerbek és más nemzetiségűek a városban. A nagy többség (44 492) román.
Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon.
A Krassó-Szörény megyei szórványban a magyarság megmaradásáért küzdenek: emléktáblák, könyvtár, szombati magyarórák és kisebb közösségi programok tartják egyben a közösséget.
Több bűncselekményt is elkövetett az a 18 éves nagyváradi fiatalember, aki a rendőrök elől akart elmenekülni, de végül Bors határában megállásra kényszerítették.
A Kolozs megyei ítélőtábla elrendelte hétfőn Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester 2,6 millió lej összegű igazolatlan eredetű vagyonának elkobzását. Az ítélet nem jogerős, 15 napon belül megfellebbezhető.
Szent Mihály, Szent Gábor és Szent Rafael főangyalok ünnepén, hétfőn számos zarándok gyűlt össze a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház búcsúünnepére.
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
szóljon hozzá!