Megmentenék a magyar világ legrégebbi hegyi vasútját

Gyönyörű tájakon kanyarog  a legrégebbi hegyi vasút

Gyönyörű tájakon kanyarog a legrégebbi hegyi vasút

Fotó: Georgian Popovici/Euroland Banat Association/Facebook

Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon a festői szépségű, Délkelet-Európa egyik leglátványosabb vasútvonalának tartott dél-erdélyi sínpáron, Oravicabánya és Stájerlakanina között, így az osztrák Semmeringhez hasonlított legrégebbi hegyi vasút már csak hétvégén áll a helyiek és a turisták rendelkezésére.

Páva Adorján

2025. január 25., 08:312025. január 25., 08:31

Az Euroland Banat nevű bánsági civil szervezet nyílt levélben kéri Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől, ne „fokozzák le” csupán hétvégi járattá az ország legrégebbi hegyi vasútján közlekedő vonatot. A civilek hangsúlyozzák: a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és Stájerlakanina között zakatoló szerelvény Románia mai területének legrégebbi, egyben leglátványosabb hegyi vasútvonalán közlekedik, ám a román állami vasúttársaság (CFR) úgy döntött, január 13-tól nem indítja útjára hétköznapokon, a tervek szerint április közepéig csak hétvégente üzemelik be „egy újabb önkényes vállalati döntés miatt”.

„Sajnos, akárcsak 2019-ben és 2021-ben, ismét új formában nyilvánul meg a CFR törekvése, hogy bezárja és megsemmisítse ezt a szakaszt, amelyet közben turisztikai vasútként ismer el és népszerűsít” – írja az Euroland, felháborítóbak nevezve a mostani döntést. A 2001-ben alapított, resicabányai székhelyű szervezet emlékeztet,

az Oravica–Anina vasútvonal a legrégebbi hegyi vasútvonal Románia jelenlegi területén, amelyet 1863. december 15-én helyeztek üzembe.

A legrégebbi hegyi vasút

A bánsági Semmeringként is emlegetett látványosság (az osztrák semmeringi vasút 1848 ás 1854 között épült, kulturális világörökségi helyszín) Délkelet-Európa egyik legszebb és legimpozánsabb hegyi vasútvonala: 14 alagutat vájtak a sziklákba, tíz viadukt ível át a mély völgyek felett. A 33,4 kilométer hosszú vasútvonal a tengerszint feletti 218 méteres magasságtól (Oravica) 558 m-ig (Anina) emelkedik, 340 m szintkülönbséggel, 20‰-es meredekséggel és szűk sugarú kanyarokkal (114 m). A vasút az Aninai-hegységet a Zsittin-völgyön keresztül kerüli meg, amely felett húzódik a leggrandiózusabb építmény, a 35 m magas és 230 m hosszú Zsittin-viadukt. A teljes útvonalat két óra alatt teszi meg a vonat.

„A táj szépségén, az útvonal egyediségén és a látványos műszaki alkotásokon kívül az Oravica–Anina vasútvonal az egyetlen összeköttetés a Krassó völgyének számos települése számára. Fontos szerepet játszik mind az Oravica és Anina közötti kapcsolat, mind az útvonal mentén fekvő falvak számára.

Idézet
Ennek az országos jelentőségű turisztikai látványosságnak az eltűnése hosszú távon felbecsülhetetlen veszteségeket okozna Anina, Oravica és az egész térség számára, amely a turizmus révén próbál gazdaságilag talpra állni”

– áll a nyílt levélben. Amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Báziás–Oravica–Anina vasút A kategóriás műemlékként az épített örökség része, Krassó-Szörény megye és a teljes Bánsági-hegyvidék egyik legfontosabb látványossága, a csak a hatékonyságot, profitot szem előtt tartó CFR-hivatalnokok törekvése pedig ezt a státust is veszélyezteti. A műemlék jelleg elhanyagolása ugyanakkor jóval nagyobb költségeket generál, ha majd vissza kell állítani az eredeti állapotot.

„Úgy véljük, hogy a helyszín megőrzése mint történelmi műemlék, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elsősorban a napi vasúti forgalom fenntartásával szavatolható az Oravica–Anina útvonalon, kiegészítve egy, a bánsági Semmering számára kidolgozott karbantartási és fejlesztési programmal” – közölték a civilek. Jelezve: 2019-ben hasonló okok miatt néhány nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek egy online petíció révén a vasút megmentése érdekében.

Amint Jancsó Árpád Az Oravica-Anina hegyi vasút története című könyvéből is kiderül, Anina környékén 1790-ben találtak szenet. A kezdetleges magánbányák nagy részét a kincstár 1846-ban vette birtokba. A szén gazdaságos szállításához vasútra volt szükség. Építését még az állam kezdte el, de a bánáti uradalmak, bányák, huták és vasútvonalak eladása után már egy magánvasút-társaság, az ÁVT fejezte be.

Az Oravica–Anina hegyi vasút Európa első hegyi vasútjai közé tartozik, az akkori Magyarország, valamint a mai Románia első hegyi vasútja volt. A nehéz terep különleges műszaki megoldásokat követelt, akárcsak az akkortájt megépített híres Semmering vasút

– derül ki a könyv ajánlójából.

A Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekvő Stájerlakanina város Stájerlak és Anina egyesítéséből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu 18. századi „alapítói” Stájerországból odatelepített favágók voltak. Anina románul égerfával benőtt helyet jelent. A környéken 1790-ben kőszént találtak, 1846-ban vasgyártelepet alakítottak ki, de feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű is működött itt.

A Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekvő Oravicabánya a 18. század második felében a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt, bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Eleinte rezet és ezüstöt bányásztak itt, majd a kőszén- és vasércbányászatot fejlesztették tovább. Jelentőségét tovább növelte az 1850-60-as években kiépített mozdonyüzemű vasútvonal.

Az 1900-as évek elején Oravica és Anina is még német többségű település volt, azóta szinte teljesen elrománosodtak.

A 2021-es népszámlálási adatok szerint előbbit csaknem 9300-an lakják (köztük néhány tucat német és magyar), utóbbit pedig 5500-an (77-en magyar és 197-en német anyanyelvűek a bevallott adatok szerint).

Egyébként a két kisvárost összekötő hegyi vasút tavaly azzal „hívta fel magára a figyelmet”, hogy Charlie Ottley neves brit dokumentumfilm-rendező is felült rá, miközben a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadát forgatta.

korábban írtuk

A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező
A Bihar megyei barangolás után az ország legrégebbi hegyi vasútját is kipróbálta Charlie Ottley brit filmrendező

Az Erdélyi-szigethegységben forgatott a napokban Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki Bihar megye látványosságait is bemutatja majd a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében

Hétfő reggel közúti balesetben lelte halálát egy 22 éves szatmárnémeti sofőr, aki átsodródva a szemközti forgalmi sávba, a Bihar megyei Nagybáród településen frontálisan ütközött egy szabályosan közlekedő haszongépjárművel.

A szemközti forgalmi sávba átsodródott gépkocsi sofőrje szenvedett halálos balesetet Bihar megyében
2025. szeptember 01., hétfő

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata

Tűz ütött ki hétfő reggel a szászsebesi Kronospan feldolgozó üzemnél, többen megsérültek. A lángok eloltásában a környező megyék tűzoltói is részt vesznek.

FRISSÍTVE – Gépi lélegeztetésre szorul a szászsebesi tűzvész két áldozata
2025. szeptember 01., hétfő

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet

Az útviszonyokhoz képest túl nagy sebességgel vette be a kanyart a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen vasárnap délután felborult busz sofőrje, ez okozta a balesetet – közölte a rendőrség.

Rendőrség: az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozta a vasárnap délutáni Kolozs megyei balesetet
2025. augusztus 31., vasárnap

Felborult egy autóbusz Kolozs megyében, tizenegyen megsérültek, egy ember meghalt

Felborult egy autóbusz vasárnap délután a Kolozs megyei Gyerővásárhelyen – közölte a katasztrófavédelem.

Felborult egy autóbusz Kolozs megyében, tizenegyen megsérültek, egy ember meghalt
2025. augusztus 31., vasárnap

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére

Narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható zivatarok miatt.

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztásokat adtak ki több erdélyi megyére
2025. augusztus 31., vasárnap

István, a király 2.0 Csíksomlyón: zanzásított verzió ikonikus helyszínen

Eredetiséggel semmiképpen sem vádolható az az ötlet, hogy a csíksomlyói nyereg szakrális helyszínén, a pünkösdi búcsúknak otthont adó hegyek között adják elő a legismertebb magyar rockoperát.

István, a király 2.0 Csíksomlyón: zanzásított verzió ikonikus helyszínen
2025. augusztus 30., szombat

Tisztelgés a krumpli előtt

Minden hétvégén nagyszabású kulturális és gasztronómiai eseménynek, a Krumplifesztiválnak ad otthontt idén augusztus 30. és november 2. között a Szeben megyei Feleken található Brukenthal-kastély.

Tisztelgés a krumpli előtt
Tisztelgés a krumpli előtt
2025. augusztus 30., szombat

Tisztelgés a krumpli előtt

2025. augusztus 30., szombat

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt

Sárga jelzésű riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több megyéjére a várható zivatarok miatt.

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt
Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt
2025. augusztus 30., szombat

Ne hagyjuk otthon hétvégén az esernyőt

2025. augusztus 30., szombat

Román buszgyár szállítja Déva első elektromos autóbuszait

Román gyártású elektromos buszokkal újul meg Déva tömegközlekedése. Az Automecanica Mediaș 21,7 millió lejes szerződést nyert el, amelynek része tíz autóbusz és több töltőállomás szállítása.

Román buszgyár szállítja Déva első elektromos autóbuszait
2025. augusztus 30., szombat

Újabb erdélyi gyár zár be – remélhetőleg nem véglegesen

Szeptember elejétől ideiglenesen leáll az ArcelorMittal vajdahunyadi acélmű: a gyár 500 dolgozója közül mindenki kényszerszabadságra kerül, fizetésük 75 százalékát kapják meg.

Újabb erdélyi gyár zár be – remélhetőleg nem véglegesen