Gyönyörű tájakon kanyarog a legrégebbi hegyi vasút
Fotó: Georgian Popovici/Euroland Banat Association/Facebook
Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon a festői szépségű, Délkelet-Európa egyik leglátványosabb vasútvonalának tartott dél-erdélyi sínpáron, Oravicabánya és Stájerlakanina között, így az osztrák Semmeringhez hasonlított legrégebbi hegyi vasút már csak hétvégén áll a helyiek és a turisták rendelkezésére.
2025. január 25., 08:312025. január 25., 08:31
Az Euroland Banat nevű bánsági civil szervezet nyílt levélben kéri Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől, ne „fokozzák le” csupán hétvégi járattá az ország legrégebbi hegyi vasútján közlekedő vonatot. A civilek hangsúlyozzák: a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és Stájerlakanina között zakatoló szerelvény Románia mai területének legrégebbi, egyben leglátványosabb hegyi vasútvonalán közlekedik, ám a román állami vasúttársaság (CFR) úgy döntött, január 13-tól nem indítja útjára hétköznapokon, a tervek szerint április közepéig csak hétvégente üzemelik be „egy újabb önkényes vállalati döntés miatt”.
„Sajnos, akárcsak 2019-ben és 2021-ben, ismét új formában nyilvánul meg a CFR törekvése, hogy bezárja és megsemmisítse ezt a szakaszt, amelyet közben turisztikai vasútként ismer el és népszerűsít” – írja az Euroland, felháborítóbak nevezve a mostani döntést. A 2001-ben alapított, resicabányai székhelyű szervezet emlékeztet,
A bánsági Semmeringként is emlegetett látványosság (az osztrák semmeringi vasút 1848 ás 1854 között épült, kulturális világörökségi helyszín) Délkelet-Európa egyik legszebb és legimpozánsabb hegyi vasútvonala: 14 alagutat vájtak a sziklákba, tíz viadukt ível át a mély völgyek felett. A 33,4 kilométer hosszú vasútvonal a tengerszint feletti 218 méteres magasságtól (Oravica) 558 m-ig (Anina) emelkedik, 340 m szintkülönbséggel, 20‰-es meredekséggel és szűk sugarú kanyarokkal (114 m). A vasút az Aninai-hegységet a Zsittin-völgyön keresztül kerüli meg, amely felett húzódik a leggrandiózusabb építmény, a 35 m magas és 230 m hosszú Zsittin-viadukt. A teljes útvonalat két óra alatt teszi meg a vonat.
„A táj szépségén, az útvonal egyediségén és a látványos műszaki alkotásokon kívül az Oravica–Anina vasútvonal az egyetlen összeköttetés a Krassó völgyének számos települése számára. Fontos szerepet játszik mind az Oravica és Anina közötti kapcsolat, mind az útvonal mentén fekvő falvak számára.
– áll a nyílt levélben. Amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Báziás–Oravica–Anina vasút A kategóriás műemlékként az épített örökség része, Krassó-Szörény megye és a teljes Bánsági-hegyvidék egyik legfontosabb látványossága, a csak a hatékonyságot, profitot szem előtt tartó CFR-hivatalnokok törekvése pedig ezt a státust is veszélyezteti. A műemlék jelleg elhanyagolása ugyanakkor jóval nagyobb költségeket generál, ha majd vissza kell állítani az eredeti állapotot.
„Úgy véljük, hogy a helyszín megőrzése mint történelmi műemlék, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elsősorban a napi vasúti forgalom fenntartásával szavatolható az Oravica–Anina útvonalon, kiegészítve egy, a bánsági Semmering számára kidolgozott karbantartási és fejlesztési programmal” – közölték a civilek. Jelezve: 2019-ben hasonló okok miatt néhány nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek egy online petíció révén a vasút megmentése érdekében.
Amint Jancsó Árpád Az Oravica-Anina hegyi vasút története című könyvéből is kiderül, Anina környékén 1790-ben találtak szenet. A kezdetleges magánbányák nagy részét a kincstár 1846-ban vette birtokba. A szén gazdaságos szállításához vasútra volt szükség. Építését még az állam kezdte el, de a bánáti uradalmak, bányák, huták és vasútvonalak eladása után már egy magánvasút-társaság, az ÁVT fejezte be.
– derül ki a könyv ajánlójából.
A Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekvő Stájerlakanina város Stájerlak és Anina egyesítéséből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu 18. századi „alapítói” Stájerországból odatelepített favágók voltak. Anina románul égerfával benőtt helyet jelent. A környéken 1790-ben kőszént találtak, 1846-ban vasgyártelepet alakítottak ki, de feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű is működött itt.
A Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekvő Oravicabánya a 18. század második felében a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt, bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Eleinte rezet és ezüstöt bányásztak itt, majd a kőszén- és vasércbányászatot fejlesztették tovább. Jelentőségét tovább növelte az 1850-60-as években kiépített mozdonyüzemű vasútvonal.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint előbbit csaknem 9300-an lakják (köztük néhány tucat német és magyar), utóbbit pedig 5500-an (77-en magyar és 197-en német anyanyelvűek a bevallott adatok szerint).
Egyébként a két kisvárost összekötő hegyi vasút tavaly azzal „hívta fel magára a figyelmet”, hogy Charlie Ottley neves brit dokumentumfilm-rendező is felült rá, miközben a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadát forgatta.
Az Erdélyi-szigethegységben forgatott a napokban Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki Bihar megye látványosságait is bemutatja majd a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei rendőrök március 6–9. között több mint ezer gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából a megye közútjain.
Tizennégy településen fejlesztik a víz- és csatornahálózatot a székelyföldi Hargita megyében egy egymilliárd lejt meghaladó óriásprojekt keretében, a finanszírozási szerződést hétfőn írták alá Bukarestben.
Négy személy megsérült abban a közúti balesetben, amely hétfő délután történt az Apahidát elkerülő kolozsvári útszakaszon. A rendőrség előzetes adatai szerint egy kisteherautó áttért a szembejövő sávba, ahol egy utasokat szállító kisbusszal ütközött.
Országszerte meleg időre számíthatunk a következő két hétben, kevés csapadékkal – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) március 9. és 23. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Szolgálati jellegű bűncselekmények és hamisítás gyanújával indult eljárás Ramona Lile, az aradi Aurel Vlaicu Állami Egyetem korábbi rektora ellen – közölte a városi ügyészség.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!