
Fotó: Beliczay László
Különböző országok nagykövetségeit tájékoztatja Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a székelyek autonómiaköveteléseiről.
2018. december 07., 10:362018. december 07., 10:36
2018. december 07., 11:052018. december 07., 11:05
A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-es színekben törvényhozói mandátumot szerzett politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján emlékeztetett, már a nyár folyamán levélben fordult több állam romániai külképviseletéhez, személyes találkozót kérve annak érdekében, hogy tájékoztassa őket a székelység, a romániai magyarság követeléseiről, valamint arról, hogy a tavaly decemberben benyújtott autonómiatervezetet a szakbizottságokban és a plénumban is elutasították.
Kulcsár-Terza József kifejtette, az eddigi megbeszélésekből arra a következtetésre jutott, hogy a diplomatákat érdekli Székelyföld, az erdélyi magyarok helyzete, amelyről reális képet szeretnének kapni. Az MPP-s politikus elmondta, amikor az autonómiakövetelésről beszélt, tárgyalópartnerei tisztában voltak vele, mit jelent a területi önrendelkezés, hogy az nem jár határmódosítással.
Arra kérte a nagykövetségek vezetőit, diplomáciai úton szólítsák fel Romániát, hogy kezdje el a tárgyalásokat a székelység képviselőivel a területi autonómiakövetelésekről. Kulcsár-Terza abban bízik, hogy eljön a idő, amikor az autonómiastatútumot minden magyar parlamenti képviselő közösen nyújtja be a román parlamentben.
A képviselő különben üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését, hogy emeljék törvényerőre a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó passzusait, és emlékeztetett, hogy az MPP ezt már évek óta szorgalmazza. Kifejtette, a román pártok ezt valószínűleg nem szavazzák meg, és az autonómiatervezethez hasonlóan lesöprik az asztalról, de szerinte ennek ellenére is fontos, hogy a magyarság képviselői elmondják, mit akarnak.

Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
3 hozzászólás