
Fotó: Beliczay László
Különböző országok nagykövetségeit tájékoztatja Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő a székelyek autonómiaköveteléseiről.
2018. december 07., 10:362018. december 07., 10:36
2018. december 07., 11:052018. december 07., 11:05
A Magyar Polgári Párt (MPP) RMDSZ-es színekben törvényhozói mandátumot szerzett politikusa csütörtöki sajtótájékoztatóján emlékeztetett, már a nyár folyamán levélben fordult több állam romániai külképviseletéhez, személyes találkozót kérve annak érdekében, hogy tájékoztassa őket a székelység, a romániai magyarság követeléseiről, valamint arról, hogy a tavaly decemberben benyújtott autonómiatervezetet a szakbizottságokban és a plénumban is elutasították.
Kulcsár-Terza József kifejtette, az eddigi megbeszélésekből arra a következtetésre jutott, hogy a diplomatákat érdekli Székelyföld, az erdélyi magyarok helyzete, amelyről reális képet szeretnének kapni. Az MPP-s politikus elmondta, amikor az autonómiakövetelésről beszélt, tárgyalópartnerei tisztában voltak vele, mit jelent a területi önrendelkezés, hogy az nem jár határmódosítással.
Arra kérte a nagykövetségek vezetőit, diplomáciai úton szólítsák fel Romániát, hogy kezdje el a tárgyalásokat a székelység képviselőivel a területi autonómiakövetelésekről. Kulcsár-Terza abban bízik, hogy eljön a idő, amikor az autonómiastatútumot minden magyar parlamenti képviselő közösen nyújtja be a román parlamentben.
A képviselő különben üdvözölte az RMDSZ kezdeményezését, hogy emeljék törvényerőre a Gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó passzusait, és emlékeztetett, hogy az MPP ezt már évek óta szorgalmazza. Kifejtette, a román pártok ezt valószínűleg nem szavazzák meg, és az autonómiatervezethez hasonlóan lesöprik az asztalról, de szerinte ennek ellenére is fontos, hogy a magyarság képviselői elmondják, mit akarnak.

Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
3 hozzászólás