Ígéret, szép szó. Törvénnyel kényszerítenék Bukarestet a nyilatkozatban foglaltak betartására
Száz év után ideje törvénybe iktatni a Gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzeti kisebbségeknek tett ígéreteket – ezzel indokolta Márton Árpád, hogy az RMDSZ tervezetet dolgozott ki erről.
2018. december 06., 17:522018. december 06., 17:52
2018. december 07., 10:152018. december 07., 10:15
A száz évvel ezelőtt a gyulafehérvári román nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat nemzetiségi jogokról szóló cikkelyét az elmúlt száz évben folyamatosan félresöpörték, ezért érezte szükségét az RMDSZ annak, hogy most, az Erdély Romániához való csatlakozásának szándékát egyoldalúan kimondó nagygyűlés centenáriumán törvénytervezetet nyújtson be, amely az ebben a cikkelyben foglaltakat rögzítené törvényben – indokolta a Krónika kérdésére Márton Árpád, a tervezet kidolgozója, az RMDSZ képviselőházi frakciójának helyettes vezetője azt, miért most terjesztették be a parlamentben a dokumentumot.
– mutatott rá Márton.
Nem támogatja Liviu Dragnea PSD-elnök az RMDSZ tervezetét, amelyet a Gyulafehérvári nyilatkozatban beígért kisebbségi jogokról nyújtott be a parlamentben.
Mint kifejtette, ezt a hétfőn beterjesztett tervezet első cikkelyében is kifejtik, a második cikkely magát a Gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő szöveget tartalmazza: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek révén, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”. A további cikkelyekben a mai jogi nyelven magyarázzák el, hogy ebből mi fakad.
Így többek között meghatározzák, hogy az együtt élő népeken az 1918-ban az akkor Romániához kerülő területeken élő nemzeti kisebbségek értendők, és fel is sorolták, hogy melyek ezek. Azt is rögzítik, hogy a törvényhozó testületeken a helyi tanácsokat, a megyei tanácsokat, a parlamentet és az Európai Parlamentet értik, hogy miképpen lehet biztosítani a számarányuknak megfelelő jelenlétet a törvényhozó testületekben, a végrehajtó testületekben valamint az igazságszolgáltatásban. Az önigazgatásra vonatkozó részben kifejtik: a tanügyi és kulturális ügyeket a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény szerint fogják adminisztrálni, hiszen ebben a törvényben létezik egy, a kulturális autonómiára vonatkozó fejezet.
Márton Árpád
Fotó: Bíró Blanka
Azt is rögzítik, hogy
Kérdésünkre Márton Árpád elmondta, a tervezetről nem egyeztettek előzetesen a PSD–ALDE-koalícióval – amellyel parlamenti támogatási megállapodásuk van érvényben –, mivel ez még amúgy sem a végleges forma, az, hogy a törvény vitája során milyen kompromisszumok születnek, úgyis akkor dől majd el.
Márton Árpád kérdésünkre leszögezte: a tervezetet nem szándékosan időzítették a hétfői napra, amikor négy szociáldemokrata honatya kilépése miatt megszűnt a kormánykoalíció képviselőházi többsége, hiszen már november eleje óta készen állt, de nem akarták a román nemzeti ünnepet „megterhelni” vele, ezért időzítették az ünnep utánra. Azt ugyanakkor biztosra vette, hogy
A politikus nem kívánt jóslatokba bocsátkozni arról, milyen esélyei lesznek a tervezetnek a parlamentben, mivel korábban negatív és pozitív példák is voltak. A tervezet indoklásában kifejtették: az RMDSZ úgy értékeli, hogy Románia 100 éves évfordulóján a román jogrendbe be kell emelni az ország területén élő nemzeti kisebbségek jogos elvárásait. A nyilatkozat amúgy a románok egyesülését kimondó paragrafus kivételével soha nem lett a román jogrend része.
Román össztűz a tervezetre
Sem a kormányoldal, sem az ellenzék nem támogatja a kezdeményezést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke szerdán úgy vélekedett, a tervezet alkotmányellenes, és pártja képviselőházi frakcióvezetője, Dan Suciu is közölte: nem támogatják a javaslatot. Kedden a tervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t a Dacian Cioloş volt technokrata miniszterelnök vezette Együtt Románia Mozgalom. Közleményében a volt uniós mezőgazdasági biztos alakulata úgy véli, a tervezetben kért önrendelkezés az „enklavizálódást” célozza, és úgy véli, a szövetség csupán kihasználja a kormányoldal gyöngeségét, hogy „ellentéteket gerjesszen” az ország polgárai között. Az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Paşcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban.
Kelemen Hunor: senki sem akarja ellopni Erdélyt
A tervezet miatt nem kell aggódni, senki nem akarja ellopni Erdélyt – kommentálta a Mediafax hírügynökségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki azt is elmondta, azt várja, hogy az összes parlamenti párt támogassa a kezdeményezést. Leszögezte: ha a Gyulafehérvári kiáltvány Erdély és Románia egyesülése alapokmányának tekinthető, akkor az abban foglaltakat komolyan kell venni. Annak kapcsán, nem tart-e nacionalista reakcióktól, kifejtette: feltűnő, hogyha a magyarok azonkívül, hogy csöndben lélegeznek, megmozdulnak, bizonyos körök azonnal hisztérikusan reagálnak. „Ne féljetek, román testvérek, senki sem lopja el tőletek Erdélyt. A lojalitást számos úton el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség akkor lesz lojális az államhoz és az országhoz, amelyben él, amikor a nemzeti identitása nincs veszélyben” – mutatott rá Kelemen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!