Krasznahorkai Erdélyben: nem mindenki örül a Nobel-díjas író meghívásának

„A »magyarság» ellen minden erőmmel küzdök” – jelentette ki többek közt az író márciusban, az olasz La Repubblica lapnak adott interjúban – erről szóló cikkünk itt olvasható. Emiatt most többen úgy vélik, nem kellettt volna meghívni Erdélybe, Marosvásárhelyre, a témában sokan kifejtik véleményüket a közösségi oldalakon. Kovács Jánost, a Maros megyei EMKE elnökét, valamint Gergely Balázst, az országos EMKE vezetőjét egyaránt megkerestük az író erdélyi fellépése és az azt övező, ellentmondásos közvélekedés kapcsán.

Az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, Kovács János kérdésfelvetésünkre úgy válaszolt, „egy alkotó politikai vagy ideológiai megnyilvánulásainak megítélése és az ezzel kapcsolatos viták lefolytatása nem tartozik az EMKE Maros megyei szervezetének hatáskörébe”. „A mi feladatunk és küldetésünk egyértelmű: a legkiemelkedőbb értékeket megmutatni és elérhetővé tenni a közösségünk számára.

Ez a mi valódi büszkeségünk forrása: egy páratlan irodalmi teljesítmény, amely a világ minden pontján a magyar kultúrát és anyanyelvünket képviseli a legmagasabb szinten” – nyilatkozta Kovács János. Úgy fogalmazott, Krasznahorkai László látogatása azt az üzenetet hordozza, hogy

„Hogy erre a minőségre mekkora valós igény mutatkozik, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az esemény a meghirdetése napján teltházas lett” – mutatott rá Kovács János.

Gergely Balázs egyébként márciusban az író nyilatkozataira így reagált a közösségi oldalán: „A megnyilatkozásait olvasva nagyjából úgy viszonyulok Krasznahorkai László Nobel-díjához, ahogyan ő a magyarsághoz.”

Mint ismert, nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott, az Index.hu által szemlézett interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”. Hangsúlyozta, hogy számára

„Magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. A »magyarság« ellen azonban minden erőmmel küzdök. Miért cserélném le a világpolgárságot arra, hogy csak magyar legyek? Viszonyom a magyarsághoz olyan, mint a folyóparti kőhöz. Nem tudom, miért nem albánnak vagy szlováknak születtem. Nem akarom ideologizálni a nemzethez – különösen Magyarországhoz – való tartozást. Mindig vannak populista hullámok, emberek, akik büszkék a hazára, arra, hogy magyarok” – fogalmazott. Mint mondta, messzire került a magyar világtól, a „butasággal beszennyezett magyar fogalmától”.

Krasznahorkai „lenyűgözően következetes prózavilága”

Amint a marosvásárhelyi rendezvény szervezői közölték,

• a Sátántangó,
• a Háború és háború
• és Az urgai fogoly szerzője

Az íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget, aki hosszú évek óta az egyik legavatottabb értője és közvetítője Krasznahorkai prózájának. A közöttük zajló párbeszéd az irodalom iránt érdeklődők széles körének szól, nem csupán a szerzőt már ismerő olvasóknak – írták a szervezők. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

korábban írtuk

Krasznahorkai lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről Stockholmban

A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.

korábban írtuk

Balázs Imre József: nem meglepő a Nobel-díj, Krasznahorkai a nagyvilág felé megnyíló lokális történetek szerzője

Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.