Hirdetés

Közösséget épít, színt visz a szórványlétbe a 3. Máramarosszigeti Magyar Napok

Máramaros

Nemcsak Máramarossziget, hanem a környékbeli falvak magyar közösségeinek is ünnepe kíván lenni a magyar napok

Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook

A szórványban élő közösség összetartozását erősíti a Máramarosszigeti Magyar Napok. A harmadik alkalommal megszervezett kulturális és szórakoztató rendezvény célja, hogy kortól függetlenül minden magyart megszólítson Máramarosszigeten és a környező településeken egyaránt. A július 11–13. között zajló eseménysorozat identitáserősítő szerepéről, a határ menti szórványközösség mindennapi kihívásairól Tinca Richárd főszervező és Orosz Krisztofer Levente alpolgármester beszélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2025. július 10., 08:002025. július 10., 08:00

Gazdag kulturális, szórakoztató és sportprogramokkal, közéleti beszélgetésekkel, valamint könnyű- és komolyzenei koncertekkel várja a máramarosszigeti és környékbeli magyar közösséget a Máramarosszigeti Magyar Napok. A háromnapos rendezvénysorozat nyitóeseményeként, születésének 190. évfordulója alkalmából, a helyi református egyházközség udvarán leleplezik Zahoray János festőművész, rajztanár, az 1848-as forradalom és szabadságharc résztvevőjének domborművét.

Tinca Richárd főszervező a Krónikának elmondta, a Máramarosszigeten született alkotóról nagyon kevés emlék maradt fenn, pályafutása a helyiek számára is nagyrészt ismeretlen,

Hirdetés

éppen ezért tartották fontosnak, hogy felhívják rá a figyelmet, és Hollósy Simon festőművész, a Nagybányai Művésztelep alapítója mellett Zahoray is méltó helyet kapjon a „máramarosszigeti kánonban”.

Ünnep a térség magyar közösségei számára

A főszervező a programkínálatból kiemelte még a szombat esti Varga Miklós-koncertet; mint mondta, a Máté Péter-díjas magyarországi előadó a máramarosszigeti magyarság számára szimbolikus jelentőségű helyszínen, a Főtéren lép majd színpadra. A magyar napok programjában többek között közösségi kvízest, gyermekműsor, könyvbemutató, festménykiállítás, szabadtéri filmvetítés, sporttevékenységek, vezetett temetőlátogatás is helyet kapott. A Máramarosszigeti Magyar Napokat a Subito Quartett fellépése zárja a városi moziban.

Máramaros Galéria

A koncerteknek a magyar közösség számára szimbolikus jelentőséggel bíró Főtér ad majd helyet idén is

Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook

„Már az első magyar napok óta nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minél szélesebb korosztályt és közösséget szólítsunk meg.

Idézet
Nemcsak a különböző életkorú érdeklődőket szeretnénk bevonni, hanem a történelmi Máramaros területén élő magyar közösségeket is. Így például a Máramarossziget melletti Hosszúmezőn, Aknasugatagon, Rónaszéken és más településeken élő magyarokat is.

Azt szeretnénk, hogy ez az ünnep közös élménnyé váljon a térség magyar közösségei számára. Ezenkívül bízunk abban is, hogy a rendezvény találkozási pont lehet a Máramarosszigetről elszármazottak számára is” – mondta a főszervező.

Tinca Richárd arról is beszélt, hogy a máramarosi szórványban kevés magyar kulturális eseményt szerveznek, éppen ezért a Máramarosszigeti Magyar Napok egyik fő célja pótolni ezt a hiányt, és visszahozni a közösségi életbe azokat a programokat, amelyek segítik a magyar nyelv, kultúra és identitás megőrzését. „A magyar napok egyik legfontosabb eleme, hogy olyan programokat teszünk elérhetővé, amelyekhez a helyiek egyébként ritkán vagy egyáltalán nem jutnak hozzá – különösen magyar nyelven. Az, hogy ezek az események anyanyelven szólnak a közönséghez, önmagában is identitásőrző és -megerősítő hatású” – hangoztatta a főszervező. Hozzátette, szervezés szempontjából az egyik legnagyobb kihívás a közösség mozgósítása.

Mint mondta, bár harmadik éve szervezik meg a Máramarosszigeti Magyar Napokat, még mindig azt érzik, hogy nem sikerült elérniük a teljes helyi magyarságot,

ezért továbbra is fontos feladatuknak tekintik, hogy minél több embert megszólítsanak. Ennek érdekében idén Hosszúmezőn, a Máramarosszigethez közeli, magyar többségű faluban az önkéntesek házról házra járva népszerűsítették a magyar napokat, Máramarosszigeten pedig a vasárnapi szentmisék és istentiszteletek után osztogattak szórólapokat.

korábban írtuk

Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon
Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon

A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.

„Szeretnénk elérni, hogy az emberek ne csupán rendezvényként tekintsenek a magyar napokra, hanem közösségi ügyként, amelyhez mindannyian kapcsolódhatnak. Fontos lenne, hogy mindenki vállaljon szerepet abban, hogy megszólítja a szomszédjában, baráti körében élő magyarokat. Ha a közösség tagjai is proaktívan részt vállalnak a mozgósításban, sokkal nagyobb hatást tudnánk elérni” – fejtette ki a főszervező. Megjegyezte, idén a szervezők munkáját több mint harminc önkéntes segíti, ami nagyon biztató, ugyanis jelzi, hogy a fiatal korosztály szívesen kapcsolódik be a magyar napok szervezésébe.

Máramaros Galéria

A legkisebbeket is színes programokkal várják

Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook

„Politikai fröccs”: közéleti párbeszéd Máramarossziget jövőjéről

A rendezvény egyben fóruma kíván lenni a máramarosszigeti magyarságot érintő közéleti kérdéseknek is. Az idei program részeként „politikai fröccs” néven beszélgetésre is sor kerül, ahol többek között olyan témákat vitatnak meg, mint a város központi parkjának megújulása, illetve a Mária-szobor esetleges visszaállítása.

Ennek kapcsán Orosz Krisztofer Levente alpolgármester lapunknak elmondta, az eredetileg 1786-ban, a bányakincstár kezdeményezésére felállított

barokk szobor a máramarosszigeti magyar közösség vallási és nemzeti identitását jelképezi.

A pestisjárványoktól oltalmazó védelmezőként, valamint a helyi vallásos buzgóság jelképeként valamikor a város főterén állt, az évszázadok során több ízben is áthelyezték más helyre, végül a második világháborút megelőző időszakban lebontották.

„Mára már csak egy nagyon apró töredéke maradt fenn, az eredeti szobor teljes formájában nem állítható vissza, legfeljebb egy hiteles másolat készülhetne.

Idézet
A szándék, az akarat, a társadalmi konszenzus, valamint a politikai és önkormányzati támogatás hál` Istennek már adott a szobor visszaállításához.

Azonban a legfontosabb tényező, a szükséges anyagi forrás, továbbra is hiányzik, mivel rendkívül magas költségekről van szó. Jelenleg szakértőkkel közösen vizsgáljuk, hogyan lehetne olyan megoldást találni, amely csökkentené a kivitelezés hatalmas költségeket” – fejtette ki az RMDSZ-es elöljáró. Hozzátette, a Mária-szobor elsősorban a szigeti közösség vallási identitását jelképezi, de kétségtelenül hozzájárulna a városközpont esztétikai megújulásához is.

Máramaros Galéria

A magyar napok keretében a város szülötte, Hollósy Simon mellett Zahoray János is helyet kap a „máramarosszigeti kánonban”

Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook

A politikai fröccs keretében továbbá olyan, a közösség számos tagját foglalkoztató és a város jövőjét érintő kérdéseket is megpróbálnak körbejárni, mint például a központi tér vagy egyes épületek felújítása, illetve a település gazdasági és kulturális kilátásai.

Idézet
Ezekre a problémákra azonban nem mindig lehet – és nem is mindig szerencsés – a közösségi médiában válaszolni, ezért javasoltuk a politikai fröccs elnevezésű programot,

amely alkalmat teremt arra, hogy ezekre a kérdésekre személyesen, érdemben tudjunk válaszolni. A cél, hogy tisztázzunk sokakat érintő ügyeket, és amennyire lehetséges, világos, részletes magyarázattal szolgáljunk az érdeklődőknek” – mutatott rá Orosz Krisztofer Levente.

Máramaros Galéria

Sportprogramokon is részt vehetnek az érdeklődők

Fotó: Máramarosszigeti Magyar Napok / Facebook

Máramarossziget: ahol a magyar közösség élni akar

Máramarosszigeten a legutóbbi népszámláláson 2772-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ami az összlakosság 8 százalékát teszi ki. Az alpolgármester rámutatott, szórványközösségről lévén szó, nap mint nap szembe kell nézniük az elvándorlás és a beolvadás kihívásaival.

„Sajnos az elvándorlás mértékéhez jórészt gazdasági tényezők járulnak hozzá.

Idézet
A közösség elöregedett, a fiatalok pedig – érthető módon – nem nagyon térnek vissza, hiszen a város kevés megélhetési lehetőséget kínál,

és összességében sem tartozik a legélhetőbb települések közé. Ezen a helyzeten szeretnénk változtatni, még ha csodákra nem is vagyunk képesek – de amit lehet, azt megtesszük” – fejtette ki az alpolgármester. Mint fogalmazott, tisztában vannak vele, hogy a gazdasági környezet erőteljesen befolyásolja a társadalmi mobilitást, mindezek ellenére úgy gondolják, hogy a szürkébb hétköznapokba is lehet és kell színt vinni, és a magyar napok olyan alkalom, amikor közösen élhetik meg a közösség erejét és összetartozását.

Arról is beszélt, hogy a máramarosszigeti magyarság számára fontos identitásmegőrző tényező a magyar nyelvű oktatás, amely több évszázados múltra tekint vissza.

A Máramarosszigeten született Leőwey Kláráról, a magyar nőnevelés egyik úttörőjéről elnevezett iskolában tanulhatnak a fiatalok a bölcsődétől az érettségiig. Az oktatás mellett az egyházak és a magyar civil szervezetek is kulcsszerepet játszanak a közösségi élet fenntartásában. „Ez is azt mutatja, hogy a közösség élni akar, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy harmadik alkalommal is megszervezzük a Máramarosszigeti Magyar Napokat. Ez az esemény lehetőséget ad arra, hogy kilépjünk a megszokott keretek közül, és erősítsük az összetartozás érzését abban a hitben, hogy nemcsak múltunk volt, hanem jövőnk is lehet” – fogalmazott a Krónikának az RMDSZ-es elöljáró.

korábban írtuk

Első írásos említésének 699. évfordulóját ünnepli Máramarossziget
Első írásos említésének 699. évfordulóját ünnepli Máramarossziget

Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 31., vasárnap

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán

Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.

Rekord bölénygulyással ünnepelték a 420 évvel ezelőtti hajdútelepítést Nagyszalontán
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz

Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.

Videón a 98 százalékos készültségnél tartó észak-erdélyi autópálya-szakasz
2026. május 30., szombat

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét

Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.

Kós Károlyt anno félreseperték, most korszerű közösségi központ adná vissza szellemiségét
2026. május 30., szombat

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.

Premontrei-ügy: nemzetközi fórumokhoz és jogsegélyszolgálatokhoz fordul az EMNT
Hirdetés
2026. május 29., péntek

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet

Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.

Premier da Vincivel: elvégezték Erdély fővárosában az első robotsebészeti műtétet
2026. május 29., péntek

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza

Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.

Már nem kell sokat aludni, és elkészül az észak-erdélyi autópálya újabb szakasza
2026. május 29., péntek

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban

Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.

Kilőttek egy medvét Brassóban, egyetlen éjszaka húsznál is több medveriasztás volt a városban
Hirdetés
2026. május 29., péntek

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek

Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.

A román hadsereg három harci járműve is balesetezett a Partiumban, többen kórházba kerültek
2026. május 28., csütörtök

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok

Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.

Medveprobléma: emberéletek, politikai viták és elszabadult konfliktusok
2026. május 28., csütörtök

Krasznahorkai Erdélyben: nem mindenki örül a Nobel-díjas író meghívásának

Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.

Krasznahorkai Erdélyben: nem mindenki örül a Nobel-díjas író meghívásának
Hirdetés
Hirdetés