Első írásos említésének 699. évfordulóját ünnepli Máramarossziget

Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de utóbbiak hamar beolvadtak. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, a két világháború között pedig már a második legnagyobb közösség volt.

A 2021-es helyzetet tükröző népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van a városnak jelenleg, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így

1918-ig, majd 1940-től 1944-ig Máramarossziget Magyarországhoz tartozott; 1950–1955 között a városban működött a román kommunista diktatúra hírhedt „átnevelő” börtöne, amelyben román és magyar értelmiségieket, egyházi vezetőket tartottak politikai fogolyként, mint például Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket, valamint Iuliu Maniu korábbi miniszterelnököt. A börtönben ma a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma található.

Máramarosszigeten született többek között:

• Leövey Klára pedagógus, írónő, akinek a nevét viseli a magyar iskolaközpont,
• Asztalos Sándor ezredes, az 1849-es aradi utcai harcok hős honvédtisztje,
• Prielle Kornélia színésznő, a Nemzeti Színház első örökös tagja,
• Hollósy Simon festőművész, a nagybányai festőiskola megalapítója
• és Elie Wiesel béke Nobel-díjas író.

Máramarosszigeten ápolják az örökséget

Moldovan máramarosszigeti polgármester szerdán a Facebook-oldalán többek között azt írta: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie.

A 19 tagú önkormányzati képviselő-testületben a 9 szociáldemokrata párti (PSD) és 2 RMDSZ-es képviselő alkot többséget. Orosz Krisztofer Levente szerint több magyar vonatkozású kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talált.

„Bízom benne, hogy Prielle Kornéliáról még idén utcát vagy teret nevezhetünk el, és jövőre visszaállíthatjuk a főtérre a Szűz Mária-szobrot, amit még az első világháború előtt bontottak le. Sajnos az eredeti szobor nincs már meg, csak a talapzat és a mellszobor egy darabja, amit legfeljebb egy lapidáriumban helyezhetünk el az utókor számára, tehát rekonstruálni kell az alkotást. Mivel egyházi kezdeményezésről van szó, meg kell nyernünk partnernek az önkormányzatot és meg kell találnunk a finanszírozási forrásokat, de bizakodó vagyok, hogy jövőre leleplezhetjük a szobrot” – nyilatkozta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente.

korábban írtuk

Máramarossziget alpolgármestere: összetartó közösség a magyarság, de még van hely az összefogás szekerén

Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.

korábban írtuk

Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon

A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.