A máramarosszigeti református templom, a kép balszélén az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc szigeti hőseinek obeliszkje
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Május 14-ét tekintik a város első írásos említése 699. évfordulójának, ebből az alkalomból Vasile Moldovan máramarosszigeti polgármester a Facebook-oldalán közölte: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie. Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
2025. május 14., 17:182025. május 14., 17:18
2025. május 14., 17:202025. május 14., 17:20
Egyes források szerint már 1308-ban dokumentálták a Tisza-parti várost, sőt vannak korábbi feljegyzések a néhai vármegyéről, de az önkormányzat 1326. május 14-ét veszi alapul, amikor is Boleszló esztergomi érsek oklevelében megerősítette Sziget, Hosszúmező, Técső, Huszt és Visk plébánosait tizedszedési jogaikban – magyarázta Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de 2026-ban, a 700. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényt terveznek,
A román–ukrán határon fekvő, a Tisza és az Iza szögében épült város a történelmi Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.
Látkép, előtérben a Kultúrpalotával
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de utóbbiak hamar beolvadtak. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, a két világháború között pedig már a második legnagyobb közösség volt.
A 2021-es helyzetet tükröző népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van a városnak jelenleg, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így
A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka, zsidónak pedig mindössze 11-en vallották magukat.
Magyar időket idéző egykori képeslap
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
1918-ig, majd 1940-től 1944-ig Máramarossziget Magyarországhoz tartozott; 1950–1955 között a városban működött a román kommunista diktatúra hírhedt „átnevelő” börtöne, amelyben román és magyar értelmiségieket, egyházi vezetőket tartottak politikai fogolyként, mint például Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket, valamint Iuliu Maniu korábbi miniszterelnököt. A börtönben ma a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma található.
A hírhedt szigeti börtön ma már emlékmúzeumként működik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Máramarosszigeten született többek között:
Moldovan máramarosszigeti polgármester szerdán a Facebook-oldalán többek között azt írta: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie.
A 19 tagú önkormányzati képviselő-testületben a 9 szociáldemokrata párti (PSD) és 2 RMDSZ-es képviselő alkot többséget. Orosz Krisztofer Levente szerint több magyar vonatkozású kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talált.
Orosz Krisztofer Levente alpolgármester
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
„Bízom benne, hogy Prielle Kornéliáról még idén utcát vagy teret nevezhetünk el, és jövőre visszaállíthatjuk a főtérre a Szűz Mária-szobrot, amit még az első világháború előtt bontottak le. Sajnos az eredeti szobor nincs már meg, csak a talapzat és a mellszobor egy darabja, amit legfeljebb egy lapidáriumban helyezhetünk el az utókor számára, tehát rekonstruálni kell az alkotást. Mivel egyházi kezdeményezésről van szó, meg kell nyernünk partnernek az önkormányzatot és meg kell találnunk a finanszírozási forrásokat, de bizakodó vagyok, hogy jövőre leleplezhetjük a szobrot” – nyilatkozta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!