A máramarosszigeti református templom, a kép balszélén az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc szigeti hőseinek obeliszkje
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Május 14-ét tekintik a város első írásos említése 699. évfordulójának, ebből az alkalomból Vasile Moldovan máramarosszigeti polgármester a Facebook-oldalán közölte: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie. Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
2025. május 14., 17:182025. május 14., 17:18
2025. május 14., 17:202025. május 14., 17:20
Egyes források szerint már 1308-ban dokumentálták a Tisza-parti várost, sőt vannak korábbi feljegyzések a néhai vármegyéről, de az önkormányzat 1326. május 14-ét veszi alapul, amikor is Boleszló esztergomi érsek oklevelében megerősítette Sziget, Hosszúmező, Técső, Huszt és Visk plébánosait tizedszedési jogaikban – magyarázta Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de 2026-ban, a 700. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényt terveznek,
A román–ukrán határon fekvő, a Tisza és az Iza szögében épült város a történelmi Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.
Látkép, előtérben a Kultúrpalotával
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de utóbbiak hamar beolvadtak. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, a két világháború között pedig már a második legnagyobb közösség volt.
A 2021-es helyzetet tükröző népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van a városnak jelenleg, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így
A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka, zsidónak pedig mindössze 11-en vallották magukat.
Magyar időket idéző egykori képeslap
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
1918-ig, majd 1940-től 1944-ig Máramarossziget Magyarországhoz tartozott; 1950–1955 között a városban működött a román kommunista diktatúra hírhedt „átnevelő” börtöne, amelyben román és magyar értelmiségieket, egyházi vezetőket tartottak politikai fogolyként, mint például Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket, valamint Iuliu Maniu korábbi miniszterelnököt. A börtönben ma a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma található.
A hírhedt szigeti börtön ma már emlékmúzeumként működik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Máramarosszigeten született többek között:
Moldovan máramarosszigeti polgármester szerdán a Facebook-oldalán többek között azt írta: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie.
A 19 tagú önkormányzati képviselő-testületben a 9 szociáldemokrata párti (PSD) és 2 RMDSZ-es képviselő alkot többséget. Orosz Krisztofer Levente szerint több magyar vonatkozású kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talált.
Orosz Krisztofer Levente alpolgármester
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
„Bízom benne, hogy Prielle Kornéliáról még idén utcát vagy teret nevezhetünk el, és jövőre visszaállíthatjuk a főtérre a Szűz Mária-szobrot, amit még az első világháború előtt bontottak le. Sajnos az eredeti szobor nincs már meg, csak a talapzat és a mellszobor egy darabja, amit legfeljebb egy lapidáriumban helyezhetünk el az utókor számára, tehát rekonstruálni kell az alkotást. Mivel egyházi kezdeményezésről van szó, meg kell nyernünk partnernek az önkormányzatot és meg kell találnunk a finanszírozási forrásokat, de bizakodó vagyok, hogy jövőre leleplezhetjük a szobrot” – nyilatkozta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!