A máramarosszigeti református templom, a kép balszélén az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc szigeti hőseinek obeliszkje
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Május 14-ét tekintik a város első írásos említése 699. évfordulójának, ebből az alkalomból Vasile Moldovan máramarosszigeti polgármester a Facebook-oldalán közölte: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie. Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
2025. május 14., 17:182025. május 14., 17:18
2025. május 14., 17:202025. május 14., 17:20
Egyes források szerint már 1308-ban dokumentálták a Tisza-parti várost, sőt vannak korábbi feljegyzések a néhai vármegyéről, de az önkormányzat 1326. május 14-ét veszi alapul, amikor is Boleszló esztergomi érsek oklevelében megerősítette Sziget, Hosszúmező, Técső, Huszt és Visk plébánosait tizedszedési jogaikban – magyarázta Orosz Krisztofer Levente, Máramarossziget RMDSZ-es alpolgármestere. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de 2026-ban, a 700. évforduló alkalmából nagyszabású rendezvényt terveznek,
A román–ukrán határon fekvő, a Tisza és az Iza szögében épült város a történelmi Máramaros vármegye székhelye és Magyarország faiparának és sóiparának központja volt.
Látkép, előtérben a Kultúrpalotával
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebb részt németek, de utóbbiak hamar beolvadtak. Az első zsidók a 18. század elején érkeztek Máramarosszigetre, a két világháború között pedig már a második legnagyobb közösség volt.
A 2021-es helyzetet tükröző népszámlálási adatok szerint 32 793 állandó lakosa van a városnak jelenleg, közülük 2771-en vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 8,44 százalékát jelenti, de mivel nagy azoknak a száma, akiknek nem ismert a nemzetisége (5659), így
A második legnagyobb számú nemzeti kisebbség az ukrán, hivatalosan 519-en vannak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,91 százaléka, zsidónak pedig mindössze 11-en vallották magukat.
Magyar időket idéző egykori képeslap
Fotó: Facebook/Vasile Moldovan
1918-ig, majd 1940-től 1944-ig Máramarossziget Magyarországhoz tartozott; 1950–1955 között a városban működött a román kommunista diktatúra hírhedt „átnevelő” börtöne, amelyben román és magyar értelmiségieket, egyházi vezetőket tartottak politikai fogolyként, mint például Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket, valamint Iuliu Maniu korábbi miniszterelnököt. A börtönben ma a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma található.
A hírhedt szigeti börtön ma már emlékmúzeumként működik
Fotó: Máramarosszigeti börtönmúzeum/Facebook
Máramarosszigeten született többek között:
Moldovan máramarosszigeti polgármester szerdán a Facebook-oldalán többek között azt írta: elődeik az évszázadok során egy erős identitású, gazdag kulturális örökséggel rendelkező és soknemzetiségű települést építettek, és az utókornak ezt az örökséget tovább kell vinnie.
A 19 tagú önkormányzati képviselő-testületben a 9 szociáldemokrata párti (PSD) és 2 RMDSZ-es képviselő alkot többséget. Orosz Krisztofer Levente szerint több magyar vonatkozású kezdeményezésük kedvező fogadtatásra talált.
Orosz Krisztofer Levente alpolgármester
Fotó: Facebook/Orosz Krisztofer Levente
„Bízom benne, hogy Prielle Kornéliáról még idén utcát vagy teret nevezhetünk el, és jövőre visszaállíthatjuk a főtérre a Szűz Mária-szobrot, amit még az első világháború előtt bontottak le. Sajnos az eredeti szobor nincs már meg, csak a talapzat és a mellszobor egy darabja, amit legfeljebb egy lapidáriumban helyezhetünk el az utókor számára, tehát rekonstruálni kell az alkotást. Mivel egyházi kezdeményezésről van szó, meg kell nyernünk partnernek az önkormányzatot és meg kell találnunk a finanszírozási forrásokat, de bizakodó vagyok, hogy jövőre leleplezhetjük a szobrot” – nyilatkozta a Krónikának Orosz Krisztofer Levente.
Orosz Krisztofer Levente prioritásnak tekinti a magyar közösség erősítését: emlékjelek állítását, az oktatás támogatását, a kulturális programok bővítését.
A város szülöttjének, Prielle Kornélia színésznőnek, Petőfi szerelmének avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon. A hétvégi, három napos rendezvényről a szervezőket kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!