Petőfi szerelmének, Prielle Kornélia színésznőnek avatnak emlékszobát a Máramarosszigeti Magyar Napokon

Pintér Zsolt kiemelte, első alkalom, hogy neves magyarországi együttes lép fel Máramarosszigeten: vasárnap a Beatrice veterán rockzenekar csap majd a húrok közé. Pintér kérdésünkre arról is beszélt, hogy a többi,

Hozzátette, például a nagybányai magyar ünnepet szinte 20 éve majdnem ugyanúgy szereti a románság, mint a magyarság. „Fontos célunk, hogy a vegyes házasságban élőket megszólítsuk rendezvényeinkkel, hogy az ezekben a családokban élő gyerekek magyar közösségben, környezetben legyenek, és

Az emlékszoba avatásának jelentőségéről megkérdeztük Kovács Péter Zoltán lelkipásztort, aki két és fél éve szolgál a jelenleg 950 reformátust számláló Máramarosszigeten és a környező szórványtelepüléseken. Az ő kezdeményezése is, hogy emléket állítsanak a városban Prielle Kornéliának. A lelkészt arról kérdeztük, hogy kulturális szempontból, a magyar közösségre nézve mi a jelentősége az emlékszobának,

Kovács Péter Zoltán történeti visszatekintésként elmondta, hogy a színésznő szülőházát a 19. században Szabó Aurél jogász vásárolta meg, aki felépítette ott saját palotáját. Szabó Aurél jogász az egykori máramarosszigeti református gimnázium keretében működő jogi akadémia jogászprofesszora volt.

„Máramarossziget központjában van a református templom, azzal szemben található az egykori református iskola épülete, ami 1550-ben nyitotta meg kapuit – ebben az intézményben Erdély területén először indult el a jogászképzés. Szabó Aurél, aki egyik jogászprofesszora volt a jogi akadémiának, megvásárolta a Prielle családtól a házukat, annak a helyén építette fel saját palotáját.

Hozzátette, az ingatlan jelenleg államosított épületként a város tulajdonában van. Az egykori nyári színház épülete, ahol nagyon sokszor lépett fel Prielle Kornélia gyerekkorában, aztán később felnőttként is sokszor visszatért ide, teljesen megsemmisült, úgyhogy lényegében az egyházközség tulajdonában levő tárgyak alapján indult az emlékszoba kialakításának a története.

„Fontos lesz ez az emlékhely a helyi közösség számára. Tulajdonképpen már van kiállításunk, a Prielle Kornéliáról szóló tárlattal válik teljessé az identitásőrzést szolgáló gyűjtemény. A gyülekezeti házban ki van alakítva egy egyháztörténeti kiállítás az egyházközség festményeinek gyűjteményeiből, az 1700-as évektől kezdődően” – mondta el a lelkész.

A tárlat kurátora, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész a Krónikának elmondta, a kiállításon pannókon mutatják be a színésznő élettörténetét, de különleges tárgyi emlékeket is felsorakoztatnak. Látható lesz Prielle Kornélia két színpadi jelmezének rekonstrukciója, valamint eredeti, a színésznőhöz köthető, Kolozsváron frissen restaurált korabeli textíliák. „Kiállítjuk Prielle Kornélia bérmálási emlékhímzését, amit később a rajongói nagy méretű, gyönyörű, stílusában empír hímzéssel egészítettek ki – ennek a nagy textíliának a közepén látható a színésznő gyerekkori munkája.

Prielle Kornélia 1826. június 1-jén látta meg a napvilágot Prill Antónia néven szülei első gyerekeként, 2-án tartották keresztvíz alá Máramarosszigeten katolikus szertartás szerint. Apja Prill József (?–1867) szíjgyártómester, édesanyja Székely Eleonóra (1800–1843). Anyja Kornéliának szólította, s később bérmaneve is az lett. Hatévesen már tudott olvasni és írni, amire a háznál levő kosztos diák tanította. Nyolc évesen a helyi zárdaiskolába íratták be, ahol olvasáson, íráson kívül némi számtant, s főként finom kézimunkák készítését sajátította el. Két év alatt első tanulóként végezte el az elemi iskolát, amelyet még három év ismétlés és segédtanítónői időszak követett az anyja akaratából.

Édesanyja halála után Kornélia a tizenegy éves Lilla húgát is magához vitte színésznek. Dérynével való ismeretségére már 1843 tavaszán került sor, amikor Zilahon játszottak.

Kilényi Dávidnak, az első magyar vállalkozó színi direktornak a társulatában játszottak együtt Marosvásárhelyen, Csernátonban, Brassóban és Kézdivásárhelyen. 1844-ben lépett először a budapesti Nemzeti Színház színpadára. Petőfi Sándorral való kapcsolatáról több kortársa is írt, ő maga is megírta emlékeit róla. Gróf Teleki Sándorral való kapcsolatának nyomait levelezésük őrzi. A „vad gróf”, író és katona Teleki Sándor (Petőfi, Liszt, Victor Hugo barátja, Bem és Garibaldi tisztje) emigrációból való hazajövetele után is jó viszonyt ápolt a művésznővel. Viszonylag szabályos mederben folyó életében nem volt semmi rendkívüli, amely ne illeszkedett volna a színészi pálya korabeli kereteibe; számos nemesi származású kérőjének személye, vallásváltása sem – 1847-ben áttért a református vallásra – , s talán az sem tekinthető annak,

Még életében, 1902. június 5-én felavatták márványszobrát, Telcs Ede alkotását a Nemzeti Színház társalgójában. Máramarosszigeten utoljára 1902 szeptemberében lépett fel az Ahol unatkoznak című előadásban. 1905. december 24-én feleségül ment Rozsnyai Kálmán (1874-1948) íróhoz. 1906. február 26-án halt meg.

korábban írtuk

Régi hiányt pótol a szórványvidéken a hétvégén első ízben megrendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok

Hatványozottan szórványvidéknek számító városban szerveznek első ízben a környékbeli magyarságot megszólító rendezvénysorozatot: a Máramarosszigeti Magyar Napok a hét végén várja közönségét.