Előre nem látott problémák hátráltatják a híd felújítási munkálatait
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Az alföld és a dombvidék találkozásánál fekvő Lippa központjában található történelmi híd felújítási munkálatai jelentősen megcsúsztak: az eredeti, 2024 áprilisi határidő óta már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás. A híd a millennium évében, 1896-ban készült el, és hat éve a gyalogos forgalom előtt is lezárták biztonsági okokból.
2025. szeptember 30., 15:012025. szeptember 30., 15:01
2025. szeptember 30., 15:032025. szeptember 30., 15:03
Egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a gyalogosok már átjárhattak a lippai régi vashíd egy oldalán kialakított járdán, de a teljes megnyitásra még várni kell, amíg befejezik a teljes restaurálást, beleértve a szerkezeti javításokat is. Erre egy teljes esztendő nem volt elég, ráadásul az Arad megyei település önkormányzata még csak egy új határidőt sem tűzött ki az átadásra.
A városközpontot kötötte össze a vasútállomással és a közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradnával, melynek kegytemploma több évszázados zarándokhely. A román állam nem törődött az örökséggel, melynek állapota 22 évvel ezelőtt már annyira károsodott, hogy lezárták a gépjárműforgalom előtt, amit az 500 méterrel odébb 1991–1999 között épült kétszer kétsávos hídra tereltek. 2019-ben a gyalogosok előtt is lezárták a régi vashidat biztonsági okokból.
A vashíd a település első állandó közúti hídja volt a Maroson, korábban pontonhíd szolgált az átkelésre. A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely igazából egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
Florin Pera lippai polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a munkálatok során komoly problémák merültek fel a híd teherbíró szerkezetével kapcsolatban, amelyeket az eredeti műszaki terv nem vett figyelembe.
„A fémszerkezet, amely a járófelületet tartotta, súlyosan károsodott, és ezt csak a régi betonréteg eltávolítása után lehetett megállapítani. Miután ezt a problémát sikerült kezelni, újabb akadályba ütköztünk: eredetileg monolit rendszerű betonöntést terveztük, de a Maros folyó szennyezésének kockázata miatt ezt a megoldást módosítani kellett. Ez a műszaki terv részleges újragondolását tette szükségessé” – fogalmazott az elöljáró.
A vashíd és háttérben a radnai templom egy korabeli magyar képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A munkálatok költsége mintegy 13 millió lej, és 2023 áprilisában kezdődtek, 12 hónapos határidővel. Pera hangsúlyozta: a projekt nem uniós forrásból, hanem a román kormány támogatásával valósul meg, így a csúszás nem veszélyezteti a finanszírozást. „Reméljük, hogy nem merül fel a támogatás megvonása más okokból, például megszorító intézkedésekre hivatkozva. Eddig semmi ilyesmiről nem kaptunk tájékoztatást, és a kivitelező felé történő kifizetések is rendben zajlanak” – tette hozzá. Jelenleg az előregyártott vasbeton elemekből álló járófelület összeállítása zajlik. A polgármester egyelőre nem tudott új határidőt megjelölni a projekt befejezésére.
A híd újranyitása után kizárólag gyalogos forgalomra lesz alkalmas, és az önkormányzat abban bízik, hogy turisztikai látványossággá válik. A híd a városközpontot egy gyalogos függőjárdán keresztül köti majd össze a vasútállomás peronjaival – ez utóbbi egy külön projekt keretében már megvalósult, az állomás felújításának részeként.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert középkori épület, amelyben ma különböző kereskedők működtetik üzleteiket. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en tömörültek.
A látványterv szerint így fog kinézni, ha majd elkészül
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.
Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Immár nemcsak a székelyföldi településeken gyakori látogató a medve: Kolozsvár közvetlen közelében is egyre gyakrabban bukkan fel, a hétvégén két helyen is látták.
A Partiumi Keresztény Egyetem Sulyok István-épületének amfiteátrumában került sor pénteken az idei Tudományos Diákköri Konferencia keretében a Wagner Nándor szobrászművész szellemi örökségét ápoló Academia Humana Alapítvány pályázati díjkiosztójára.
Nyílt levélben fordult Toroczkai László, a Mi Hazánk mozgalom elnöke Orbán Anita külügyminiszterhez a nagyváradi premontrei rendház és templom ügyében. A politikus szerint a román hatóságok jogsértő módon próbálják kiszorítani a rendet az épület
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!