
Előre nem látott problémák hátráltatják a híd felújítási munkálatait
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Az alföld és a dombvidék találkozásánál fekvő Lippa központjában található történelmi híd felújítási munkálatai jelentősen megcsúsztak: az eredeti, 2024 áprilisi határidő óta már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás. A híd a millennium évében, 1896-ban készült el, és hat éve a gyalogos forgalom előtt is lezárták biztonsági okokból.
2025. szeptember 30., 15:012025. szeptember 30., 15:01
2025. szeptember 30., 15:032025. szeptember 30., 15:03
Egy évvel ezelőtt arról számolhattunk be, hogy a gyalogosok már átjárhattak a lippai régi vashíd egy oldalán kialakított járdán, de a teljes megnyitásra még várni kell, amíg befejezik a teljes restaurálást, beleértve a szerkezeti javításokat is. Erre egy teljes esztendő nem volt elég, ráadásul az Arad megyei település önkormányzata még csak egy új határidőt sem tűzött ki az átadásra.
A városközpontot kötötte össze a vasútállomással és a közigazgatásilag Lippához tartozó Máriaradnával, melynek kegytemploma több évszázados zarándokhely. A román állam nem törődött az örökséggel, melynek állapota 22 évvel ezelőtt már annyira károsodott, hogy lezárták a gépjárműforgalom előtt, amit az 500 méterrel odébb 1991–1999 között épült kétszer kétsávos hídra tereltek. 2019-ben a gyalogosok előtt is lezárták a régi vashidat biztonsági okokból.
A vashíd a település első állandó közúti hídja volt a Maroson, korábban pontonhíd szolgált az átkelésre. A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely igazából egyik fél érdekeinek sem felelt meg.
Florin Pera lippai polgármester az Agerpres hírügynökségnek elmondta: a munkálatok során komoly problémák merültek fel a híd teherbíró szerkezetével kapcsolatban, amelyeket az eredeti műszaki terv nem vett figyelembe.
„A fémszerkezet, amely a járófelületet tartotta, súlyosan károsodott, és ezt csak a régi betonréteg eltávolítása után lehetett megállapítani. Miután ezt a problémát sikerült kezelni, újabb akadályba ütköztünk: eredetileg monolit rendszerű betonöntést terveztük, de a Maros folyó szennyezésének kockázata miatt ezt a megoldást módosítani kellett. Ez a műszaki terv részleges újragondolását tette szükségessé” – fogalmazott az elöljáró.
A vashíd és háttérben a radnai templom egy korabeli magyar képeslapon
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
A munkálatok költsége mintegy 13 millió lej, és 2023 áprilisában kezdődtek, 12 hónapos határidővel. Pera hangsúlyozta: a projekt nem uniós forrásból, hanem a román kormány támogatásával valósul meg, így a csúszás nem veszélyezteti a finanszírozást. „Reméljük, hogy nem merül fel a támogatás megvonása más okokból, például megszorító intézkedésekre hivatkozva. Eddig semmi ilyesmiről nem kaptunk tájékoztatást, és a kivitelező felé történő kifizetések is rendben zajlanak” – tette hozzá. Jelenleg az előregyártott vasbeton elemekből álló járófelület összeállítása zajlik. A polgármester egyelőre nem tudott új határidőt megjelölni a projekt befejezésére.
A híd újranyitása után kizárólag gyalogos forgalomra lesz alkalmas, és az önkormányzat abban bízik, hogy turisztikai látványossággá válik. A híd a városközpontot egy gyalogos függőjárdán keresztül köti majd össze a vasútállomás peronjaival – ez utóbbi egy külön projekt keretében már megvalósult, az állomás felújításának részeként.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre fekvő Lippánál lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre, ennélfogva a város gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helyen fekszik. Erdély kapujának számított, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztett a „török bazárként” ismert középkori épület, amelyben ma különböző kereskedők működtetik üzleteiket. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek, a 19. században a kiváltságot nyert céhbe több mint 240-en tömörültek.
A látványterv szerint így fog kinézni, ha majd elkészül
Fotó: Lippai Polgármesteri Hivatal
Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy
Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását.
A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.

Gyalogosan már használható a lippai vashíd egyik oldala, és miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes egészében megnyitják, hogy ismét összeköttetést teremtsen a Maros két partja között.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
A brassói nemzetközi repülőtér februárban utasrekordot döntött: 38 373 utas vette igénybe a járatokat, ami 140%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Kolozsváron is fontolóra veszik a játéktermek betiltását, miután korábban több polgármester is jelezte, hogy bezáratja az általa vezetett településen működő ilyen létesítményeket.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a Hargita Megyei Tanács sajtószolgálata.
A temesvári ítélőtábla jogerősen felmentette Nicolae Robut, a Béga-parti város korábbi polgármesterét a hivatali visszaélés vádja alól abban a korrupciós ügyben, amelyet kilenc évvel ezelőtt indított ellene az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
szóljon hozzá!