
A solymosi vár könnyű túrával megközelíthető
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint másfél esztendeje, a legutóbb észlelt kőomlás óta nem történtek intézkedések a solymosi várrom megerősítése érdekében, azt leszámítva, hogy az illetékes önkormányzat néhány figyelmeztető jelzést helyezett ki a turistáknak, hová nem ajánlott állniuk. A műemlék épület Arad megye egyik legjelentősebb, legalább részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be rövid ideig, hiszen a 16. században Jagelló Izabella királyné ott rendezte be ideiglenes rezidenciáját. A várromot az idő vasfoga mellett olykor a vandalizmus is kikezdi, de a hatóságok felelőtlensége vagy inkább tehetetlensége is nagy kárt okoz, hiszen évtizedek óta nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat rajta.
2025. október 31., 19:002025. október 31., 19:00
A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található. Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt; 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is.
Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött.
Akkoriban fontos módosítások is történtek a váron, reneszánsz stílusban egészítették ki a palotarészt, hogy szebb és otthonosabbá tegyék az egyébként védelmi feladatokat ellátó erődítményt. „Stratégiai jelentőségét alá kell húzni, mert ugye ez a Solymosi-szorosban található erődítmény, előtte folyik a Maros, egy 150-200 méter széles szorosban, tehát fontos helyen állt, ellenőrizhette az Erdély felé tartó, illetve onnan érkező útvonalat és kereskedelmet” – mondta Lehoczky Attila.
A történész szerint nem volt egy olyan nagyon jól kiépített és jól védhető erődítmény, pláne nem a középkor vége felé, amikor már megjelentek pontosabb és erősebb tűzfegyverek is. Ráadásul a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.
A solymosi várrom fala egy részének leomlásáról tavaly februárban szerzett tudomást a közvélemény, amikor is Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat akkor hivatalban lévő alelnöke a közösségi oldalán posztolt képeket róla. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa bejegyzésében Lippa önkormányzatának szociáldemokrata párti (PSD) vezetését okolta a műemlék épület elhanyagolt állapotáért. Florin Pera, Lippa (volt és jelenlegi) polgármestere viszont a sajtónak azt nyilatkozta, hogy sok évig éppen a megyei tanács tulajdonában volt a műemlék épület, mégsem tettek semmit a megóvásáért.

Az amúgy is rendkívül leromlott állapotban levő solymosvári várrom újabb fala omlott le – irányította rá a figyelmet Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat nemzeti liberális párti (PNL) alelnöke, Lippa város vezetőségét hibáztatva.
Az előzményekhez tartozik:
A jelenlegi finanszírozási programok azonban nem teszik lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lenne.
 
							A solymosi vár makettje a Dinnyési Várparkban
Fotó: Wikipedia/Solymári
Solymos várán 50-60 éven nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat, és a tavalyi kőomlás korántsem olyan súlyos kár, mint amikor néhány éve leomlott az Izabella királyné erkélyének nevezett balkon. Lehoczky Attila rendszeres túrázóként maga is látta a falomlást.
„A legjobb emlékeim szerint utoljára beavatkozás, illetve állagmegőrzés valamikor az 1960-as, ’70-es években történt, amikor téglaberakásokkal próbálták az egyébként már akkor is rossz állapotban lévő erődítményt valamilyen szinten erősíteni, azóta semmilyen beavatkozás nincsen. A turisták sajnos néha úgy viselkednek, hogy viselkednek, és aztán ugye az idő vasfoga is teszi a dolgát, mert azért mégiscsak egy lassan 800 éves erődítményről beszélünk. Tehát ha nem tesznek konkrét lépéseket, hamarosan tovább fog porladni” – jósolta meg a történelemtanár.
 
							Néhány évtizede téglaberakásokkal erősítettek meg egyes falrészeket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Hozzátette, látta az omlást még azelőtt, hogy erről közzétették volna a felvételeket, de „nem annyira szörnyű az állapot”, viszont kétségkívül azok, akiknek ez felelőssége, be kell avatkozniuk, ha szeretnének még valamit ebből csinálni.
A solymosi vár sorsának tavalyi kampánytémává tétele részben érthető, mert 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, országgyűlési és államfőválasztást is tartottak Romániában. Ahogy az lenni szokott, a korteskedés lejárta után elcsitultak a kritikus hangok, a várrom csendben porlad tovább.
Pedig a környéken lakók számára Solymos vára a táj része, kedvelt kirándulóhely, hiszen a hegyen álló létesítménytől csodálatos kilátás nyílik a Maros völgyére és az alföldre. A tágabb régióból és Magyarországról is előszeretettel keresik fel kirándulók.
A várfal tövében figyelmeztető tábla van, hogy kőomlás veszélye miatt nem ajánlatos alatta álldogálni, illetve szemmel láthatóan egyre keskenyebb a várba vezető, szakadék peremén haladó egyik ösvény, amelyet az esővíz koptat kitartóan. A lippai önkormányzat a figyelmeztető táblák kihelyezésén kívül egyéb intézkedést nem hozott, Péró Tamás, a megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke pedig a Krónikának azt mondta, hogy egyelőre „nincs napirenden” a solymosi vár helyzete a megyei tanácsnál.
 
							Itt lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre. Kilátás a várból Máriaradnára és Lippára
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Legkorábbi emlékeim között van a solymosi vár, tehát mind a családdal, mind később az osztálytársaimmal, aztán meg tanárként is gyakran látogattuk az erődítményt. Ugye, Aradtól alig egy félórányi autóúttal vagy háromnegyed órányi vonatozással elérhető, könnyen megmászható, nagyon látványos, csodálatos kilátás nyílik a Maros völgyére, a folyó itt lép ki az alföldre. Tehát egy nagyon kedves hely sokunk számára ez az erődítmény, pontosan ezért is érintenek minket kellemetlenül a rossz állapotáról szóló hírek” – jegyezte meg sóhajtva Lehoczky Attila.
Egy nagyváradi férfit azzal gyanúsítanak, hogy állatot kínozott, a bihari állatvédelmi rendőrök pénteken őrizetbe vették. Az állatbántalmazásért Romániában akár több év szabadságvesztés is kiszabható.
 
          A nagyváradi rendőrség és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) közös munkájának eredményeként őrizetbe vették azt a 49 éves férfit, aki egy éven át kábítószert forgalmazott a partiumi megyeszékhelyen.
 
          Láthatóvá tenné a mindennapi hősöket az a kolozsvári kezdeményezés, mely a Kincses Város Kiválóságai díj odaítélése révén mond köszönetet az elismerésre érdemes jelölteknek, Kolozsvár legkiemelkedőbb személyiségeinek és közösségi szereplőinek.
 
          Kiosztották a kiválóságoknak szóló elismeréseket, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) égisze alatt működő Highlights of Hungary díjait csütörtök este Budapesten.
 
          Nemzetközi jelentőségű, Romániában egyedülálló római kori leletekre bukkantak Gyulafehérváron, ahol jó állapotban fennmaradt római kori utakat, épületeket, tereket, ritka padlóburkolatot és egy szekéralkatrészt találtak a régészek.
 
          A Maros megyei vészhelyzeti bizottság meghosszabbította a veszélyhelyzetet azokon a Kis-Küküllő menti településeken, ahol a parajdi sóbánya elárasztása óta ihatatlanná vált a vezetékes víz. Gyulakután beüzemelték a sótalanító berendezést.
 
          November 8-án, Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház alapítója és első püspöke halálának évfordulójához közeledve 27. alkalommal tart emlékzarándoklatot a Magyar Unitárius Egyház.
 
          Kovászna megyében, egy illegális kavicsbányát működtető háromszéki cég székhelyén tartottak csütörtök reggel házkutatást a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság Különleges Beavatkozási Szolgálatával.
 
          Száz évet töltött Pollmann Lucianna vincés nővér, akit születésnapja alkalmából a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye képviselete is felköszöntött.
 
          Az RMDSZ javaslatára döntött csütörtöki ülésén a kormány: hivatalos a Kovászna megyei Árkos zászlaja és a Szatmár megyei Börvely címere – tájékoztatott az RMDSZ.
 
          
szóljon hozzá!