A solymosi vár könnyű túrával megközelíthető
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint másfél esztendeje, a legutóbb észlelt kőomlás óta nem történtek intézkedések a solymosi várrom megerősítése érdekében, azt leszámítva, hogy az illetékes önkormányzat néhány figyelmeztető jelzést helyezett ki a turistáknak, hová nem ajánlott állniuk. A műemlék épület Arad megye egyik legjelentősebb, legalább részben megmaradt középkori erődítménye, amely nemcsak kedvelt kirándulóhely, hanem a magyar történelemben is fontos szerepet töltött be rövid ideig, hiszen a 16. században Jagelló Izabella királyné ott rendezte be ideiglenes rezidenciáját. A várromot az idő vasfoga mellett olykor a vandalizmus is kikezdi, de a hatóságok felelőtlensége vagy inkább tehetetlensége is nagy kárt okoz, hiszen évtizedek óta nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat rajta.
2025. október 31., 19:002025. október 31., 19:00
A közigazgatásilag Lippa városához tartozó Solymos vára Aradtól 35 kilométerre keletre, a Maros északi partján található. Pál szörényi bán kezdeményezésére épült a hegyre a tatárjárás után, első említése 1278-ból való. Rövid ideig királyi vár volt, majd a Hunyadiak és a Bánffy család birtokában állt; 1514-ben Dózsa György parasztserege is ostromolta, később a törökök kezére került több ízben is.
Lehoczky Attila aradi történelemtanár szerint a 13. századi erődítmény a török uralom idején végvárszerepet is betöltött.
Akkoriban fontos módosítások is történtek a váron, reneszánsz stílusban egészítették ki a palotarészt, hogy szebb és otthonosabbá tegyék az egyébként védelmi feladatokat ellátó erődítményt. „Stratégiai jelentőségét alá kell húzni, mert ugye ez a Solymosi-szorosban található erődítmény, előtte folyik a Maros, egy 150-200 méter széles szorosban, tehát fontos helyen állt, ellenőrizhette az Erdély felé tartó, illetve onnan érkező útvonalat és kereskedelmet” – mondta Lehoczky Attila.
A történész szerint nem volt egy olyan nagyon jól kiépített és jól védhető erődítmény, pláne nem a középkor vége felé, amikor már megjelentek pontosabb és erősebb tűzfegyverek is. Ráadásul a törökök viszonylag hamar el is foglalták, és amikor visszavették tőlük a 17. század végén, akkor már annyira súlyosan megrongálódott, hogy nem is látták érdemesnek kijavítani, egyszerűen azért, mert stratégiai funkcióját akkor már elvesztette.
A solymosi várrom fala egy részének leomlásáról tavaly februárban szerzett tudomást a közvélemény, amikor is Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat akkor hivatalban lévő alelnöke a közösségi oldalán posztolt képeket róla. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa bejegyzésében Lippa önkormányzatának szociáldemokrata párti (PSD) vezetését okolta a műemlék épület elhanyagolt állapotáért. Florin Pera, Lippa (volt és jelenlegi) polgármestere viszont a sajtónak azt nyilatkozta, hogy sok évig éppen a megyei tanács tulajdonában volt a műemlék épület, mégsem tettek semmit a megóvásáért.
Az amúgy is rendkívül leromlott állapotban levő solymosvári várrom újabb fala omlott le – irányította rá a figyelmet Ionel Bulbuc, az Arad megyei önkormányzat nemzeti liberális párti (PNL) alelnöke, Lippa város vezetőségét hibáztatva.
Az előzményekhez tartozik:
A jelenlegi finanszírozási programok azonban nem teszik lehetővé akkora összeg lehívását, amekkorára szükség lenne.
A solymosi vár makettje a Dinnyési Várparkban
Fotó: Wikipedia/Solymári
Solymos várán 50-60 éven nem végeztek állagmegőrzési munkálatokat, és a tavalyi kőomlás korántsem olyan súlyos kár, mint amikor néhány éve leomlott az Izabella királyné erkélyének nevezett balkon. Lehoczky Attila rendszeres túrázóként maga is látta a falomlást.
„A legjobb emlékeim szerint utoljára beavatkozás, illetve állagmegőrzés valamikor az 1960-as, ’70-es években történt, amikor téglaberakásokkal próbálták az egyébként már akkor is rossz állapotban lévő erődítményt valamilyen szinten erősíteni, azóta semmilyen beavatkozás nincsen. A turisták sajnos néha úgy viselkednek, hogy viselkednek, és aztán ugye az idő vasfoga is teszi a dolgát, mert azért mégiscsak egy lassan 800 éves erődítményről beszélünk. Tehát ha nem tesznek konkrét lépéseket, hamarosan tovább fog porladni” – jósolta meg a történelemtanár.
Néhány évtizede téglaberakásokkal erősítettek meg egyes falrészeket
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Hozzátette, látta az omlást még azelőtt, hogy erről közzétették volna a felvételeket, de „nem annyira szörnyű az állapot”, viszont kétségkívül azok, akiknek ez felelőssége, be kell avatkozniuk, ha szeretnének még valamit ebből csinálni.
A solymosi vár sorsának tavalyi kampánytémává tétele részben érthető, mert 2024-ben európai parlamenti, helyhatósági, országgyűlési és államfőválasztást is tartottak Romániában. Ahogy az lenni szokott, a korteskedés lejárta után elcsitultak a kritikus hangok, a várrom csendben porlad tovább.
Pedig a környéken lakók számára Solymos vára a táj része, kedvelt kirándulóhely, hiszen a hegyen álló létesítménytől csodálatos kilátás nyílik a Maros völgyére és az alföldre. A tágabb régióból és Magyarországról is előszeretettel keresik fel kirándulók.
A várfal tövében figyelmeztető tábla van, hogy kőomlás veszélye miatt nem ajánlatos alatta álldogálni, illetve szemmel láthatóan egyre keskenyebb a várba vezető, szakadék peremén haladó egyik ösvény, amelyet az esővíz koptat kitartóan. A lippai önkormányzat a figyelmeztető táblák kihelyezésén kívül egyéb intézkedést nem hozott, Péró Tamás, a megyei önkormányzat RMDSZ-es alelnöke pedig a Krónikának azt mondta, hogy egyelőre „nincs napirenden” a solymosi vár helyzete a megyei tanácsnál.
Itt lép ki a Maros a hegyek közül az alföldre. Kilátás a várból Máriaradnára és Lippára
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Legkorábbi emlékeim között van a solymosi vár, tehát mind a családdal, mind később az osztálytársaimmal, aztán meg tanárként is gyakran látogattuk az erődítményt. Ugye, Aradtól alig egy félórányi autóúttal vagy háromnegyed órányi vonatozással elérhető, könnyen megmászható, nagyon látványos, csodálatos kilátás nyílik a Maros völgyére, a folyó itt lép ki az alföldre. Tehát egy nagyon kedves hely sokunk számára ez az erődítmény, pontosan ezért is érintenek minket kellemetlenül a rossz állapotáról szóló hírek” – jegyezte meg sóhajtva Lehoczky Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!