Fotó: Kutyfalvi Degenfeld-kastély/Facebook
Kitelepített erdélyi földbirtokosok emlékszobáját adják át a Maros megyei Kutyfalván a Degenfeld-kastélyban március 2-án, szombaton 14 órától – szerepel a Kutyfalvi Degenfeld-kastély és az Asociația AntePortum Egyesület által létrehozott eseményleírásban a közösségi oldalon.
2024. február 25., 12:442024. február 25., 12:44
A kutyfalvi Degenfeld-kastélyban berendezett emlékszobákat a kitelepítés 75. évfordulója alkalmából tartják. A szobák körbejárásával lehetőség nyílik megismerni az erdélyi magyar nemesség 20. századi történetét. Az interaktív kiállítás egy adioguide segítségével teszi még átélhetőbbé az eseményeket. A tárlat bemutatja, milyen környezetben élt a két világháború közötti időszakban az erdélyi magyar nemesség, hogyan zajlott a kitelepítés, és milyen volt egy kényszerlakhely. A kezdeményezés főtámogatója a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
„Képzeljük el, hogy egy éjszaka, valamikor éjfél és hajnali 4 óra között dörömbölnek a házunk ajtaján. Megkeressük a papucsunk, felvesszük a köntösünk, miközben álmosan, egy feszítő, furcsa érzéssel elindulunk ajtót nyitni.
néhány ruhát vihetünk magunkkal, értékeket nem. Sietni kell, mindent hátrahagyva kell elmenni. Mit éreznénk ekkor? Mire gondolnánk? Mit tennénk?” – olvasható a leírásban. Mint a szervezők részletezik, pontosan ez történt 1949. március 2-áról 3-ára virradó éjszaka a romániai nagybirtokosokkal. Sőt volt olyan, akinek rosszabb sors jutott, egyáltalán nem vihetett magával csomagot. Persze a nehézségek, a megszorítások már jóval korábban elkezdődtek, a Földművelésügyi Minisztérium által 1949-ben, azaz 75 évvel ezelőtt kiadott rendelet „csupán” egy folyamat betetőzését jelentette.
A kutyfalvi kastély, ahol az emlékszobát berendezik
Fotó: Haáz Vince
Az évfordulóról egyébként Erdélyben máshol is meg szoktak emlékezni: az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családok emléke előtt tisztelegve, akiket – több ezer személyt – jogtalanul telepített ki, deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim, megfosztva őket vagyonuk legnagyobb részétől. A varsolci születésű, Kolozsváron élő Makkainé Anderlik Ildikó gyerekként maga is elszenvedője volt az eseményeknek, így ő kezdeményezte, hogy Szilágy megyei szülőfalujában megemlékezéseket tartsanak március első napjaiban – első ízben 2020-ban szerveztek megemlékező rendezvényt. Makkainé Anderlik Ildikó tavaly idézte fel a Krónika megkeresésére keserű emlékeit. Benkő Levente történész megkeresésünkre kifejtette,
A hivatalosan meghirdetett cél a nincstelen, szegényparasztság földhöz, javakhoz juttatása – voltaképpen a közös gazdálkodási társulások erőszakos létrehozása – egyszóval az általános államosítás volt. A történész, aki egyébként a Krónika volt munkatársa, azt is elmondta, hogy az államosítás érdekében több törvényt és törvényerejű rendeletet léptettek életbe, az intézkedések közé tartozott az agrárreformról szóló 187/1945. számú törvény,
Benkő Levente úgy fogalmazott, erre erősítettek rá a 83/1949. számú törvényerejű rendelettel, amely előírta, hogy a birtokosok földterületei, épületei, állat- és gépi állománya, terményei, jogcímei és jogosultságai, egyszóval javaik összessége a nép javainak tekintendők, és az állam tulajdonába mennek át.
Azokra az erdélyi magyar földbirtokos, nemesi családokra emlékeztek a hónap elején, melyeknek tagjait – több ezer személyt – 74 évvel ezelőtt jogtalanul deportált kényszerlakhelyre a kommunista rezsim.
Szimbólumértékűek, így a totalitárius rendszerre emlékeztető mementókként az UNESCO Világörökség részévé válhatnak Románia egykori kommunista börtönei. Ma, február 25-én van a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több ezer bejelentés, ideiglenes védelmi határozatok százai és gyakran alkalmazott elektronikus megfigyelőeszközök jelzik, milyen kihívást jelent a családon belüli erőszak Bihar megyében. A megyei rendőr-főkapitányság részletes adatokkal szolgált.
Bár a 2025-ben Romániában megnyitott sztrádák, gyorsforgalmi útszakaszok hossza elmarad az idénre megálmodott több mint 200 kilométernyi rekordtávtól, a valóban átadott 146 km autópálya és autóút így is a második legbőkezűbb „termés”.
Történetében először Nagyszebennek városi kórháza lesz, miután a helyi tanács kedden egyhangú szavazással jóváhagyta a szállításügyi minisztériumnak alárendelt CFR-kórház átvételét a helyi önkormányzat kezelésébe.
Decemberben másodszor vették őrizetbe minősített lopás miatt azt a 22 éves, tenkei fiatalembert, aki újra elindult lopni. A nyomkövető viselésére kötelezett gyanúsított ezúttal előzetes letartóztatásba került.
Egy személy meghalt keddre virradóra, amikor kigyulladt és leégett egy faház a Kolozs megyei, Magyarpalatkához tartozó Mezőszava faluban.
A meteorológusok bejelentették, hogy a hideg légáramlás a következő napokban áthalad Románián, így szilveszterkor az egész országban fagyos hőmérsékletet, több régióban havazást hoz.
Több száz kilogramm illegális pirotechnikai eszközt foglaltak le a rendőrök Szatmár megyében. A rendőrség nemcsak ellenőrzésekkel, hanem megelőző tájékoztató kampánnyal is igyekeznek felhívni a figyelmet az új jogszabályi előírásokra.
A Kolozsvári Waldorf Líceum aligazgatónőjének menesztése nyomán az elmúlt napokban egymásnak feszültek intézményi álláspontok, jogértelmezések és közösségi reakciók.
Több mint egymillió euró értékű vagyon megszerzésére törekedett az a nő, akit azzal gyanúsítanak, hogy a nagydisznódi városi kórház egyik ápolónőjének segítségével meggyilkolta édesanyját.
A közel 166 millió lejbe kerülő ferdekábeles híd a nyári határidőre elkészült, de a megrendelő polgármesteri hivatal nem vette át a munkálatot, mert szemmel láthatóan deformálódott az építmény.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!