Kisebbségi törvény kellene

A magyarországi kisebbségi törvényhez hasonló változat lenne elfogadható Románia számára is – vélekedett szombaton Marosvásárhelyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatót, miután mindketten előadást tartottak a hétvégén rendezett egyházi konferencián. A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia, a budapesti Márton Áron Társaság, az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ötödik alkalommal szervezte meg ugyanis a Kereszténység és közélet Tanulmányi Napokat, amelynek ez alkalommal az Úton vagyunk az Európai Unióba? címet adták. A kétnapos konferencián a keresztény emberkép és társadalom kérdései mellett a szubszidiaritás elvére és annak gyakorlatára kerestek választ, a globalizáció és nemzetállam közötti kapcsolatot feszegették, valamint az Európai Unió és a Balkán viszonyának megrajzolására tettek kísérletet a meghívott előadók. Szó esett Románia uniós csatlakozásának erdélyi vonatkozásáról, valamint az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságáról is. Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese a felvidéki magyarság uniós csatlakozást követő tapasztalatairól számolt be, és többek között a pénzügyi kérdésekről, a régiók szerepéről, gazdasági programokról, kisebbségi törvényről és nyelvhasználatról, kulturális autonómiáról ejtett szót. A Krónika kérdésére a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke elmondta: 32 ezer felvidéki magyar ingázik naponta magyarországi munkahelyre – ezzel, és a szülőföldhöz való ragaszkodással magyarázta azt, hogy a magyar fiatalokat kevésbé vonzza a jobb megélhetést biztosító Nyugat. Szombaton reggel Csáky Pál Markó Bélával folytatott megbeszélést, amikor Markó a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának nehézségeiről tájékoztatta felvidéki kollégáját, Csáky pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az Unióban szerzett tapasztalatairól számolt be.
Markó a sajtóértekezleten kifejtette, hogy a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet például Traian Bãsescu tett az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt. Az államfő ugyanis egy héttel ezelőtt Strasbourgban azt állította, hogy Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, sőt szerinte Európában „mintapéldaként” szolgál.
„Számtalan olyan nyilatkozatot hallottam az elmúlt években – hangoztatta Markó –, amely szerint Romániában minden rendben van, megoldódott az etnikumközi viszony. Viszont az ilyen kijelentések soha nem segítettek”. Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg a szövetséget, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Mint mondta: szeretné, ha Traian Bãsescu ezentúl óvatosabban nyilatkozna ebben a kérdésben. Markó szerint ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendezett már az anyaországban, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni.
Csáky Pál ezzel kapcsolatban kifejtette: Európában egy ország felkészültségét nem a nyilatkozatok, hanem a valós helyzet alapján ítélik meg. A szlovákiai kisebbségi törvénytervezet kapcsán az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a szeptemberi pozsonyi parlamenti választásokra való tekintettel nem terjesztik a parlament elé a jogszabályt, mert ezzel csak feszültséget gerjesztenének. „Ezzel szemben a koalíciós partnerek megállapodtak egymással abban, hogy az Európai Regionális és Nemzeti Kisebbségi Nyelvi Charta kilenc pontját Szlovákiában is alkalmazzák majd. Ennek következtében jelentősen bővül majd a szlovákiai magyarok anyanyelv-használati joga” – tette hozzá a felvidéki magyar politikus.